Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Csütörtökön kezdődik meg a vakcinainfo.gov.hu oldalon regisztráltak számára a védőoltások beadása, de a hét elején még zűrzavarra, a tájékoztatás hiányára és logisztikai problémákra panaszkodtak a hvg.hu-nak háziorvosok. Sok körzetben még két nappal az oltás előtt sem tudták, jut-e nekik a Moderna oltóanyagából, amelyet a praxisukba tartozó legidősebb pácienseknek kellene beadni.
Úgy tűnik, a kórházakat és a szakrendelőket ennél jobban felkészítették az oltási program további részének megvalósítására – így értékel legalábbis Kunetz Zsombor, aki közzétette Takács Péter országos kórházfőigazgató-helyettes levelét az oltópontok kialakításának feltételeiről. A január 27-i keltezésű dokumentumban az olvasható, hogy az oltási folyamat két részből áll, az egyik az úgynevezett Ü szakasz, amikor az oltóanyag ütemezetten áll rendelkezésre, a másik pedig a T (tömeges), amikor legalább egymillió vagy több oltást igénybe venni szándékozó számára van elegendő vakcina az országban.
Az Ü szakaszban a levél szerint 102 kórházban 6–6 oltóhelyet kell kialakítani, ahol óránként 12–15 embert tudnak beoltani a megfelelő adminisztráció mellett. Nettó tízórás munkavégzéssel számolva a kalkuláció szerint így 73 440 ember kaphatja meg naponta a védőoltást. A 131 kijelölt szakrendelőben átlagosan 2–2 oltóhelyet állítanak majd fel, amelyekben naponta 31 440 ember beoltása történhet meg. Ehhez jön még az 5004 felnőtt és vegyes háziorvosi praxisban beoltott további 100 080 ember – naponta háziorvosonként 20 fő –, így összesen körülbelül „204 960 ember oltása biztosítható napi szinten”.
A tömeges (T) szakaszban a kijelölt kórházakban átlagosan 15–15 oltócsoport dolgozik majd, a szakrendelőkben pedig 5–5. Az orvosi rendelőkben is felpörgetni tervezik a beoltottak számát, naponta 50–50 főre.
Így, „maximális áteresztő képesség mellett” összesen nagyjából „512 400 ember oltása biztosítható napi szinten”, egy jól koordinált hétvégén pedig akár 1 024 800 ember is megkaphatja a vakcinát.
A levél szerint annak függvényében oltanak az Ü vagy a T szakasz előírásai szerint, hogy aktuálisan mennyi vakcina van az országban.
Kiderül a dokumentumból az is, hogy milyen stábbal kell működniük az egyes oltóhelyeknek:
- 2 fő adminisztrátor, aki átveszi a kitöltött nyilatkozatokat az oltásra érkezőktől, ellenőrzi a személyes adatokat, a lakcímet, és rögzíti a szükséges információkat az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT – ebben az adatbázisban gyűjtik, tárolják és osztják meg a páciensek személyes adatait, leleteit, a nekik felírt recepteket és a különféle vizsgálatokkal kapcsolatos információkat),
- 1 fő vizsgáló orvos, aki dönt az olthatóságról,
- 2 fő egészségügyi dolgozó, aki jogosult izomszövet közé adandó injekció beadására. Ők egy-egy férfiak és nők számára kialakított, egymástól paravánnal elválasztott teremrészletben végzik az oltást.
Takács Péter arra is figyelmeztette az intézmények vezetőit: az oltócsoportok számát úgy kell meghatározni, hogy el tudják végezni az egészségügyi dolgozók második oltását az oltóhelyen, valamint a szociális intézmények lakóinak első és második oltását a Megyei Védelmi Bizottságok által meghatározott helyszíneken, mobil oltócsoportként.
Kunetz Zsombor a levélhez kapcsolt bejegyzésében feltette a kérdést: „Első körben lesz-e hirtelen ennyi fecskendő, tű, stb... és természetesen humánerőforrás?” Szerinte sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az oltandók előszűrésére, ami „alapján már online el lehet dönteni, hogy valaki oltható, nem oltható, vagy a kérdéses kategóriába tartozik. A biztosan oltható embereket közvetlen a beoltás előtt csak egy gyors rövid kérdőívvel kikérdezni, ha abban nincsenek az oltás beadásának ellenjavallatai, mehet a vakcina.”
Az egészségügyi szakértő úgy látja, hogy „a T szakaszt érdemes volna kivinni sportcsarnokokba, a katonaság segítségével végrehajtani a szervezést”, illetve, hogy „nem kell minden teambe oltóorvos, csak azokba, amelyek az olthatóság szempontjából kérdéses pácienseket látnak el”. A sportcsarnokokban szerinte elég volna, ha mentő team biztosítana ügyeletet az esetleges anafilaxia elhárítására.
Ezekkel az elképzelésekkel jelentősen csökkenteni lehet azt a humánerőforrás-igényt, amely az egészségügyi dolgozókat érinti, mert most már ideje lenne visszatérni a normál működéshez. Hiszen ennek a csökkentett üzemmódnak is vannak áldozatai”
– fűzte hozzá.
