A 2019-es európai parlamenti választáson szinte földindulásnak tűnt a Momentum sikere: míg az egy évvel korábban tartott parlamenti választás csúfos bukást hozott, 3,16 százaléknyi szavazattal, addig 9,93 százalékos eredménnyel minden várakozást felülmúlva két képviselőt is kijuttattak Brüsszelbe. Az ekkor 16,05 százalékot szerző DK-val együtt teljes joggal érezte úgy az olimpiaellenes kampánnyal ismertté vált párt, hogy itt az ideje az ellenzéki torta újraosztásának az őszi önkormányzati választás előtt, amiben már jóval nagyobb szerepet kap a fiatal párt az addig elképzeltnél.

Máté Péter

A Momentum már nemcsak két EP-képviselővel rendelkezik, hanem több polgármesterrel is, a sikeres választási szereplésre pedig már csak amiatt is jó esélyük lehetne, hogy az ellenzéki összefogásból egyedül nekik nincs semmi kínos a múltjukban az 5 százalék feletti társaságból. Ehhez képest mégis hónapok óta stagnál a népszerűségük. A Závecz Research kutatásai szerint márciusban a teljes lakosság körében hat százalék a támogatottságuk, a biztos pártválasztók körében pedig kilenc, ez pedig érdemben alig változott 2019 novembere óta.

Ameddig az ellenzéki összefogásból a Demokratikus Koalíció és a Jobbik más ütemben, de egyre magabiztosabban növeli a támogatottságát, addig a Momentum az MSZP-vel, az LMP-vel és a Párbeszéddel együtt toporog. Az utóbbi két párt esetében tulajdonképpen érthető is a toporgás, a Momentum viszont szavak alapján jóval többet akar ennél, nem véletlenül álltak elő saját kormányprogrammal annak ellenére, hogy az ellenzék elvileg jelenleg is egyeztet a közös programról.

Hogy miért szorult még az ellenzékben is harmadik helyre a Momentum, annak több oka is lehet, de a legelső a korábban biztosnak tűnő egység meggyengülése: 2020 júniusában tulajdonképpen minden előjel nélkül cserélte le szinte a teljes elnökséget a küldöttgyűlés: bár Fekete-Győr András simán megtartotta pártelnöki pozícióját, a négy elnökségi tagból csak Hajnal Miklós tudott maradni még úgy is, hogy hatfősre növelték a létszámot.

Rerviczky Zsolt

Bár a párt próbálta természetes folyamatként kommunikálni a cserét, arra hivatkozva, hogy az új elnökség sokszínűbb lett, de így is sokatmondó adat, kik és hogyan nem kerültek be: a késő estig tartó tisztújításon a II. kerület jelenlegi alpolgármestere és az ALDE pártcsalád alelnöke, Berg Dániel például már az első kör után visszalépett az indulástól bármiféle indoklás nélkül – akkor azt nyilatkozta az Azonnalinak, nem kíván belsős ügyeket kommentálni –, és az is sokatmondó adat, hogy az életének komoly részét a közösségi médián is élő Donáth Anna majdnem egy nap után kommentálta az új elnökséget.

Ugyanebben a cikkben Hajnal Miklós maga is bevallotta, hogy meglepő lett az eredmény, és azt sem tagadta, hogy az eredmény felfogható kritikának is a tagság részéről. Egy forrásunk is alátámasztotta, hogy nem volt egyszerű este, de azóta már tisztázták a félreértéseket, a személycserék pedig csak konkrét emberekről szóltak, és nem a párt irányvonalával volt probléma.

A lecserélt erős emberek helyére érkező társaságból Orosz Anna számított ismertebb névnek, a Momentum indulásakor ő volt a párt arca Fekete-Győr mellett, hogy aztán 2018-ban egy rövid időre otthagyja a pártot. De nála sokkal nagyobb zajt csapott Körömi Attila érkezése, aki 1998 és 2004 között a Fidesz színeiben volt országgyűlési képviselő, utána pedig rövid időre a Jobbikban lelt otthonra. A teljesen új arcok közül Borbélyné Bárdi Zsuzsanna, Mándi László és Tóth Endre egyelőre azóta is adósak valamilyen emlékezetes húzással, bár utóbbit a rendőrség beidézte februárban egy Külügyminisztérium előtti akció miatt.

Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Momentumnak három igazán ismert arca van (Donáth Anna, Cseh Katalin és Fekete-Győr András), de ebből ketten az Európai Parlamentben ülnek. Parlamenten kívüli pártként ez még magyarázható, de a magyar politikában Brüsszel még mindig inkább parkolópályának számít. Ez a felállás, úgy tűnik, nem is fog változni: Cseh eleve látványosan európai politikusnak készült, Donáth pedig, aki inkább a párt meglepően jó eredménye miatt került ki Brüsszelbe, több, párthoz közel álló forrásunk szerint nem tervez visszatérni a belpolitikába.

Máté Péter

Donáth Anna ügye azért is érdekes, mert nemcsak a Momentum egyik legtöbbet szereplő arca, de messze legnépszerűbb politikusa is: a márciusi adatok szerint az egész ellenzék harmadik legkedveltebb arca Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter mögött 38 százalékkal, három százalékkal előzi Fekete-Győrt. Ezért talán nem is meglepő, hogy a párt tagságának egy része felől volt remény arra, hogy visszalép a belpolitikába, de benne erre nem volt ambíció, bár ehhez a neki korábban tanácsot adó Ceglédi Zoltán cikke alapján kellett az itthoni csalódás is, hogy kiszavazták a párt elnökségéből.

Az új arcok felépítésének esélyét valószínűleg az sem segítette, hogy a koronavírus miatt már egy éve vagy nagyon mérsékelten, vagy egyáltalán nem lehet az utcán politizálni, márpedig a Momentum lendületének nagyon jót tettek például a 2018 végi rabszolgatörvény elleni tüntetések Budapesten, és a köztévé épület elé is a párt vezette át a tömeget.

Nem lehet elmenni a másik probléma, a főváros-központúság mellett: az annyira nem meglepetés, hogy egy alapvetően liberális párt központja a fővárosban van, és főleg a városiaknak szimpatikus, az SZDSZ nagyon sokkal hosszabbította meg a létezését erre az egyetlen csoportra támaszkodva, de a néppártosodást tervezgető Momentumtól azért mégis kevésnek tűnik 2021-ben, hogy összesen 110 településen van alapszervezetük. Viszonyításképp: a sokszor szintén hálózati problémákkal küszködő DK-nak 314 van, bár valószínűleg egész más nagyságrendű pénz áll Gyurcsányék rendelkezésére a terjeszkedéshez.

Máté Péter

Nagyjából ezt tükrözik a párt hirdetései is Facebookon: általában nagyjából a 30 százalékuk jelenik meg Budapesten, 20 százalék körül Pest megyében, a többi pedig az ország fennmaradó részébe jut. Továbbra is a fiatalok pártja a Momentum, leginkább a 18–25 éves korosztályt célozzák a hirdetések. Azt persze érdemes kiemelni, hogy valószínűleg tényleg a Momentum környékén van a legtöbb social media manager és PR-os az ellenzékben, hiszen a többi párthoz képest változatosan érnek el hirdetésekkel korosztályokat és nemeket is: van, amit szinte egyenlő arányban láttak nők és férfiak, máshol szinte teljesen az egyik nem dominál.

Erre a beszürkülésre adott válaszként is lehet értelmezni a Fekete-Győr András miniszterelnöki pozícióért való indulását, amivel együtt ismertette a párt választási programjának egy részét. Bár a párt szimpatizánsai között sokan reménykedtek valami kívülről hozott nagy névben, információink szerint egy percre sem merült fel, hogy ne a pártelnököt indítsák, és kihívója sem akadt.

Azóta legalább így vagy úgy, de megint beszélnek a Momentumról. Ehhez főleg az is kellett, hogy Fekete-Győr kissé feltekerje a populizmusmétert, és behozza a köztudatba a “felcsúti per” ígéretét, “ami a rendszer felépítőinek, fő gazdasági politikai aktorai elleni eljárás lenne.” A klasszikus elszámoltatási ígéret újracsomagolása mellett a pártelnök azt is belengette, hamarosan hazugságvizsgálóra köti magát egy videón, hogy úgy kérdezhessenek tőle a kommentelők. Ez a produkció már tényleg közel van ahhoz, amikor Gyurcsány Ferenc 2012-ben beköltözött az avasi lakótelepre, de talán szükséges is egy olyan ellenzékben, ahol Gyurcsány mellett Jakab Péter lóbálja a Parlamentben a krumpliszsákot.

Fekete-Győr a választás utáni első három napra ígéri a felcsúti pert és azt, hogy magánrepülőgépek Magyarországról a kormányváltás utáni egy hónapig nem szállhatnak fel. Ennek a programnak bizonyos elemeit még a Momentum támogatásával induló Hadházy Ákos is túlzásnak tartja. Az egyértelmű korrupcióellenes üzenet a saját tábor felé persze jól hangzik, de az épp Bige László nemrég megrendelt, az átlagosnál jóval nagyobb merítéssel dolgozó kutatásából derült ki, hogy amúgy a magyar embereket inkább érdeklik a magas megélhetési költségek és alacsony fizetések, mint a korrupció, de hasonló eredményt mutat egy 2020-as európai kutatás is. A korrupcióellenes nyomulást és a program bejelentését ráadásul a többi ellenzéki párt kárára is csinálják, ami miatt a többi ellenzéki pártban is némi távolságtartással viszonyulnak Fekete-Győrékhez. Hogy ez mit fog hozni, arra majd a következő közvélemény-kutatások fognak válaszolni.

“A politikai üzenetfejlesztés próba-szerencse: a Momentumnak nyilván nincs rá pénze, hogy különböző kontrollcsoportokon teszteljen. A Jobbik sem tudományos alapon találta meg a parizertörténetet. Ugyanakkor ez a lehető legrosszabb pillanat a Momentummal szemben türelmetlenkedni a párttal rokonszenvező embereknek, hiszen legalább mozog valami, de a 2019-es önkormányzati választás után majdnem egy teljes évet elpazarolt a teljes magyar ellenzék. Akkor indokoltabb lett volna reklamálni” – mondta a hvg.hu-nak Tóka Gábor, a Vox Populi választási kalauz szerzője és szerkesztője.

Tóka szerint az ilyenkor a legrosszabb, amit lehet tenni, hogy elkezdik rángatni a kormányt, pláne mert nagyon hosszú idő a mostani körülmények között, ameddig átmegy egy üzenet. “Viszont ennyire érzéketlennek bizonyulni az iránt, hogy az ország nem a korrupciót tartja a legnagyobb problémájának, merész vállalás. De ettől még működhet, annál biztosan jobb, mintha most elkezdenek üzenetet változtatni” – mondta Tóka.

A szakértő szerint már csak azért sem lenne érdemes irányt váltani most, mert a Momentum csak egy nagyon szűk csatornán jut el az emberekhez, hiszen a független sajtó “nem a szolgálólányuk”, tehát nem fog akkor is írni róluk, ha éppen nem érdekesek. “A miniszterelnökök népszerűségéről szóló legutóbbi közvélemény-kutatásban már meglepően erősen szerepelt Fekete-Győr az eddigiekhez képest" – teszi hozzá. (A Závecz Research Jakab Péter 30, Dobrev Klára 28 százaléka után a harmadik helyre hozta be az elnököt 16 százalékkal, holtversenyben Karácsony Gergellyel – a szerk.)

A korrupció felszámolásáról szóló üzeneteknek Tóka szerint főleg az a bajuk, hogy azt még könnyű elhinni, hogy mindenki lop és csal, de azt már nehezebb átvinni, hogy a másik erő miért nem fog.

A pártban egyelőre információink szerint nincs pánik a vártnál talán gyengébb eredmények miatt. “Arra kell koncentrálni, hogy minél több előválasztást megnyerjen a párt, a valódi erőviszonyokat ez fogja eldönteni” – vázolta fel a Momentum taktikáját egy forrásunk. Ezt a célt jól láthatóan korán kitűzték, hiszen tulajdonképpen mindenki előtt bejelentették a saját jelöltjeiket az egyelőre ismeretlen körülmények között megrendezett ellenzéki előválasztásra. Már csak az a kérdés, sikerül-e fel is építeni őket a Facebookon kívüli világra.

Pénteken a hvg360.hu Élesben című műsorában interjút láthatnak Fekete-Győr Andrással, a Momentum elnökével.