Megtartották a csengeri örökösnőként ismertté vált P. Mária ügyének második tárgyalását, ahol a Telex beszámolója szerint továbbra sem lett könnyebben kibogozható az ügy háttere. A többek közt Kósa Lajost is megvezetett P. Mária elmondta, létezik örökség, de ha nincs, akkor ő is áldozat. Ő maga éveken át kapott hivatalosnak látszó papírokat, amelyekről éveken át nem mondta sem ügyvéd, sem a rajta keresztül bevont Kósa Lajos, hogy azok valótlanok lennének.

P. Mária elmondta, továbbra is hisz az örökség létezésében, ebből ötmilliárd forint még a számláján is volt már, csak eltűntek a kivonatok azok a papírokkal együtt, amelyek a csalás vádjával kapcsolatban még 2015-ben születtek, amikor bűncselekmény hiányában az ügy egyszer már lezárult. Ebből a pénzből viszont állítása szerint levett “egy-készázmilliót” ebből pedig ötvenet odaadott egy segítőjének 2009-ben, de azt állítja, ez még azelőtt történt, hogy találkozott volna Kósával.

A nő azzal érvelt ártatlansága mellett, hogy ha “Kósa sem tudta eldönteni, hogy valós-e az örökség, neki honnan kellene tudnia.”

P. Mária története szerint 2008-ban a csengeri önkormányzat kapott egy levelet Svájcból, ami szerint ő 1300 milliárd forintnyi örökséghez jutott az apja után. Közben kiderült, hogy nem a vér szerinti apáról van szó, hanem egy másik férfiról. P. Mária ezek után találkozott az ügyvédjén keresztül Kósa Lajossal, aki debreceni polgármesterként ajánlotta fel segítségét, együtt voltak egy svájci bankban is.

"Kósa Lajos azt mondta, nyugodtan írjam alá, nem lesz bajom belőle"

A „csengeri örökösnő" állítása szerint a számlájára befolyó pénz egy része valójában nem is az övé, hanem Kósáé volt, csak a számláját adta volna „kölcsön". Az ügyészség sem Kósa Lajost, sem a vele és az asszonnyal Zürichben tárgyaló svájci bankárokat nem szeretné bíróság elé citálni.

Mint elmondta, adminisztrációs költségei is voltak az örökség miatt svájci, magyar ügyvédek felé, és az állítólag neki járó ingatlanok fenntartására, ezek kifizetéséhez ismerősöktől kapott pénzt. Az ügyészség álláspontja szerint P. Mária tudta, hogy nem létezik ez a pénz, de az ígérgetéssel összesen 780 millió forintot szerzett különböző emberektől.

P. Mária azt állította, a terv szerint Kósa rendelkezési jogot kapott volna a vagyon felett is, hogy segítse azt jól felhasználni, államkötvények vásárlásával és magyarországi munkahelyteremtést biztosító beruházással. Kósa ehhez őt az akkor az FHB-t birtokló Spéder Zoltánhoz is elvitte, akinek bankjában számlát nyitottak, ehhez pedig Kósa is hozzáférhetett volna, a bankkártyája is nála volt.

Hozzátette, az örökségből egy német alapítványon keresztül kapott pénzt, amit a helyi iskolára, kollégiumra fordított, és egy Makovecz-szoborra. Az összeg ötmillió forint felett volt, bár az alap egy idő után megszűnt, így az adomány egy részét P. Mária más forrásból pótolta, többek közt egy néha euróval megjelenő futár révén.

A fideszes politikus tagadja, hogy bármit kapott volna az asszonytól és azt is, hogy bárhová utazott volna vele.

Az ügyészség szerint fennáll a szökés veszélye, így a csengeri örökösnő három éve bizonyos fokú őrizetben, 23 hónapja bv-intézetben van.

Az ügy folytatása május 18-án várható, az első tanúkat még nem hallgatták meg.