Április végén megjelent G. Fodor Gábor volt 888.hu főszerkesztő, jelenlegi Századvég-igazgató Az Orbán-szabály című kötete, melyben a szerző politikai filozófiai szemszögből vizsgálja Orbán Viktor kormányzását, valamint személyes jelenségét 2010 után. A közel 350 oldalas könyv kétszer öt fejezetben taglalja, mely jelenségek határozzák meg az Orbán-korszakot. Az első rész a változtatásról szól, melyben a szerző azt ecseteli, milyen alapelvek mentén képviseli Orbán az igazságot és a többséget, és ezek alapján hogyan formálta át strukturálisan mind Magyarországot, mind részben Európát. A kötet második fele a megőrzésről elmélkedik: itt kerülnek a fókuszba az orbáni kormányzati gondolkodás alappillérei mint a kereszténység, az illiberalizmus, vagy éppen a migrációellenesség. Összefoglalva, az Orbán-szabály belső perspektívát igyekszik adni a NER 11 évéről, a történetmesélést Orbán Viktor mitikus, idealizált karaktere köré rendezve.

A könyvet kiadó, Schmidt Mária által vezetett XXI. Század Intézet szerda délután szervezett élőben szűk körű, Facebookon közvetített nagybemutatót a könyvnek, ahol a szerző mellett többek közt Deutsch Tamás, Stumpf István és Bayer Zsolt is megszólalt. Az eseményt Tallai Gábor, az alapítvány programigazgatója nyitotta meg, aki kellően erős párhuzammal vezette fel a délutánt:

Orbánt Periklészhez hasonlította, mondván, mindkettőjüket rágalmak érték az ellenfeleiktől, mégis sikerült a többség támogatásával mindent a helyükre rakniuk.

A könyvről részletesen először az egyetemi modellváltásért újonnan kinevezett kormánybiztos, Stumpf István értekezett, aki megjegyezte, hogy Orbán értékeléséhez tisztában kell lenni a 2010 előtti történelemmel, de alapvetően azt nevezte meg a kötet legnagyobb erősségeként, hogy közeli képet ad az orbáni politikát meghatározó gondolkodásmódról. Hangsúlyozta, hogy ugyan megérteni meg lehet a könyv alapján Orbán filozófiáját, igazán megfejteni az Orbán-rejtélyt, azaz a személyét meghatározó erőt, lehetetlen feladat. Ez részben szerencse is, tette hozzá, ugyanis

ha az ellenzék elolvasná a könyvet és megfejtené a talányt, még akár bajban is lehetne a Fidesz a következő választásokon.

A kormánybiztos azért azt is kifejtette, hogy Orbán a nemzeti szuverenitás jegyében olyan modellt épít, ami ellentmond a transznacionalitás domináns akaratának, a járvány után pedig újra meg kell vizsgálni, hogy sikerült-e ezt a törekvést megakadályozni.

Lánczi András, a Corvinus Egyetem rektora ezúttal filozófusként beszélt a könyvről. Szerinte a könyv kézzelfoghatóan kiemeli, hogy Orbán olyan kivételes képességekkel bír, ami európai szinten is megkerülhetetlenné teszi. A kötet kulcselemének a nyelvről szóló gondolatokat tartja: Orbán új nyelvezetet hozott a politikába, ami megteremtette az alapokat a korszakváltáshoz (A könyv végén egyébként 11 oldalas ’Orbán-korszak szótár’ található). Lánczi szerint G. Fodoré az eddigi egyetlen jól megírt szöveg Orbánról: mélyebbre megy az „ócska pszichológiai kísérleteknél” és olyan dolgokat is felfed, mint például a kormányfő tapasztalatalapú realizmusa; a metafizikai megközelítésben kifejtett gondolatok pedig rávilágítanak az Orbán-titokra. Ezt azonban megfejteni nem lehet, az ellenzéknek pedig pláne nem is sikerül, így szerinte jó eséllyel folytatódni fog az Orbán-korszak 2022 után is.

Ezt követően Deutsch Tamás, valamint Bayer Zsolt jelentkeztek be egy-egy előre felvett videóval. Előbbi szerint az Orbán-szabály azért jó könyv, mert elolvasása által többet értünk meg a világból és a létezésünkből; segít megérteni az elmúlt 10 év súlyát. G. Fodor érdemeként hozzátette: nagy bátorság kell ahhoz, hogy a mai világban valaki pozitívan írjon Orbán Viktorról, de a könyv jól szemlélteti, hogy a miniszterelnök olyan, korszakos politikus, akit lehet szeretni vagy utálni, de mindenki elismeri a képességeit.

Bayer Zsolt szerint a könyv abban segít,

hogy Orbán Viktor harcában mellette tudjunk állni.

Ő maga - jegyezte meg - már 15 évvel ezelőtt felismerte, hogy Európa vagy nemzeti reneszánsz alapján újul meg, vagy el fog pusztulni, ez az üzenet pedig lehet utópisztikus, Orbán mindenesetre ez ellen harcol a politikában. A könyv jövőbeni fontosságát Babits Mihály A gazda bekeríti házát című versén keresztül magyarázta el: szerinte G. Fodor könyve bekerül azon kötetek közé, melyeket „érdemes lesz eldugni a barbárok elől”.

Az esemény hátralévő részében G. Fodor Gábort és Schmidt Máriát kérdezte Békés Márton, a XXI. Század Intézet kutatási igazgatója és Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég kuratóriumának elnökhelyettese. A kötettel kapcsolatban felvetődő első kérdésre, mely szerint honnan tudhatjuk, hogy politikai korszakról beszélünk, G. Fodor úgy reagált, hogy Orbán egész egyszerűen minden tekintetben korszakalkotó politikus, igaz, azért megjegyezte:

a könyvnek az a fő problémája, hogy a főhőse él és meg tudja cáfolni ezt az egészet azzal, hogy csak egy okoskodás.

Schmidt szerint Magyarországot alapjaiban megváltoztatta Orbán Viktor tudatos, minden lépést előre megtervező politikája, ami „a legjobb dolog ami Európával történhetett.” Barthel-Rúzsa Zsolt hozzátette, attól korszakos az elmúlt 10 év, mert „minden társadalmi változás végbe ment”.

Ezután Lánczi András korábbi megszólalásához csatlakozva a szavak erejére terelődött a beszélgetés: G. Fodor Gábor szerint Orbán egy szóval maga „a különbség”, ami elválasztja őt és kormányzását a múlttól. Schmidt szerint Orbán legnagyobb erénye az, hogy mindent, amit a világról tud, lefordította a nemzeti értékrend nyelvezetébe, és úgy állítja maga mögé a közösséget, mint erkölcsös egységet az erkölcstelen elittel szemben.

G. Fodor állítása szerint a könyv nem elég hosszú ahhoz, hogy a legaljáig lemenjen az Orbán-jelenségnek (már ha egyáltalán lehet), és kimaradt belőle a lélektani kulcskérdés: honnan meríti Orbán azt, a magyar társadalomból alapvetően hiányzó bátorságot, hogy utat törjön az akaratának. Schmidt Mária szerint is Orbán bátorsága az, ami alapvetően meghatározza a könyv üzenetét, hiszen felveszi a kesztyűt az „1980-as években maradt Európával” és 21. századi politikát folytat. Arra a kérdésre, hogy Orbánnak lesznek-e szövetségesei ebben a küzdelemben, Schmidt úgy reagált: ezt nem lehet tudni, de Orbán személyisége kimagaslik a mezőnyből (miközben állítása szerint a 16 éve Németországot vezető Angela Merkelről nem tudna három mondatot sem elmondani). G. Fodor szerint Orbán gondolatai kellően vonzóak viszont ahhoz, hogy egyre többen mellé álljanak, és ahogy a V4 sikereiből is látszik, sok potenciál van a nemzeti szuverenitáson alapuló politikában.

A panel végén a szerző úgy fogalmazott, egy politikai filozófiai könyv a miniszterelnökről „csodás idők jele lehet”, de hozzátette, hogy ugyanígy jelezhet baljós éveket is. Békés Márton mindenesetre azzal zárta a beszélgetést, hogy az Orbán-szabály

kötelező irodalom.