“A válogatott az egyetlen dolog, amelyből a NER nem tudott megosztó kérdést csinálni” – írtuk cikkünk címében az idei Európa-bajnokság kezdete előtt, utalva arra az azóta is meglepően politikafüggetlen örömre, amit 2016-ban érzett az ország. A franciaországi Eb alatt is meg lehetett hallani persze az ismerős hangokat az egyik oldalon Orbán focijáról és szörnyűséges neonácikról, a másikon pedig a károgó liberálisokról, akik gáncsolni akarták ezt a fantasztikus sikert, de összességében senki nem próbált látványosan rátelepedni a magyar válogatottra.

Érdemes visszanézni a Fidesz jelenlétét a rendezvény körül abban a két hétben: nagyjából mindenki úgy viselkedett, mint egy lelkes szurkoló-politikus, és meglepő módon még a jó eredményeket sem arra használták, hogy az épp csúcson lévő stadionépítési lázat igazolják vele. Gulyás Gergely vidáman sörözött Marseille-ben, Orbán Viktor pedig egy felvidéki szurkolóval pózolt.

Persze 2016 nagyon más világ volt: egyrészt még két év volt választásig, másrészt a kormánypropaganda sem tudott úgy csöpögni, mint ma, hiszen mindössze másfél év telt el Simicska Lajos G-napja óta, amikor Orbán egykori bizalmasa magával vitte ellenzékiségbe a Fidesz legmegbízhatóbb csatornáit. Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványról még szó sem volt, és bár a totálisan központosított üzenetek és a migránsozás már a mindennapjaink része volt, nem kellett kampányüzemmódba kapcsolni.

Az Európa-bajnokság sikerét nem is kellett magukévá tenni, hiszen júniushoz képest augusztusra így is három százalékot tudott javítani a biztos pártválasztók körében a Závecz Research adatai szerint.

2021-ben viszont a Fidesznek az összefogott ellenzék értelmezhető ellenfele lett a 2022-es választáson. A megosztás pedig szinte rutinfeladat lett azok után, hogy a mindenkire egyformán veszélyes világjárványt is képesek voltak a napi politikai érdekek mentén úgy kezelni, hogy az ellenzéket tapossák meg vele, egyben a választást is átszövő világnézeti harc részévé tegyék.

Ez utóbbit maga Orbán kezdte el focitémában. Amikor rákérdeztek nála, hogy mit szól ahhoz, hogy a magyar szurkolók kifütyülték a barátságos meccsünk előtt letérdelő ír focistákat,

Orbán egyszerűen képtelen volt civilizált választ adni, mondjuk valami olyasmit, hogy mi ugyan nem térdelünk, de az ellenfelet és így a meggyőződését is illik tiszteletben tartani.

Ehelyett kifejtette, hogy ő tulajdonképpen egyetért a fütyülő szurkolókkal, a letérdelést pedig egyenesen provokációnak nevezte. Portugál és francia ellenfeleink szerencsére nem térdeltek, így megkíméltek bennünket attól, hogy Orbán sajátos provokációértelmezését ízlelgesse az ország.

Na persze most sem a Fidesz NB I.-ére bízták a feladatot: Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Varga Judit is különösebb kommentár nélkül töltötték fel Facebookra a meccseken készült vidám pillanatokat a magyarok közös öröméről és a telt házzal különösen impozáns Puskás Arénáról.

Az alattuk lévő propagandagépezet a portugálok ellen még csak közepesen pörgött fel, ami valószínűleg a ránézésre nem annyira szép 0-3-as végeredménynek volt köszönhető: itt annyit lehetett összeszedni, hogy Dobrev Klára nem várta meg a kivetítő előtt a második Himnuszt, hanem távozott.

A Franciaország elleni döntetlen után viszont azonnal feltekerték a turbót a Fidesz másod-harmadvonalas politikusai és véleményvezérei. A kormánymédia egyenesen arról írt, hogy Orbán Viktornak köszönhető a siker, amit mások egymástól átvett cikkekben egészítettek ki azzal, hogy a baloldal támadja a magyar szurkolókat.

A párt influenszerei közül gyorsan jelentek meg a kommentek: a mostanában Kocsis Máté verbális verőemberi pozíciójára hajtó Menczer Tamás államtitkár összesen négy posztban szidta az ellenzéket. Először Gyurcsány Ferenc jutott eszébe, akivel kitalált interjút közölt arról, hogy nem is lenne Puskás Aréna, ha rajta múlna, nem sokkal később leírta, hogy hiteltelennek tartja Karácsony Gergely, Fekete-Győr András, és persze Gyurcsány Ferenc szurkolását a válogatottnak, hétfőn a sikeres oltási tervvel büszkélkedett el, ami miatt telt házasak lehettek a meccsek, kedden pedig megint arra utalt, hogy ha nem lenne Fidesz, akkor nem lett volna hol játszani a meccseket.

De nem fogta magát vissza a Fidesz “harmadosztálya” sem: a Fidelitas-alelnök Baczkó Norbert Karácsony Gergely stadionban szurkolós képe alá kommentálta, hogy ő maradjon csak otthon a tévé előtt, hiszen semmi köze bármihez, ami nemzeti, de megjelent például a mindig Orbán Viktornak kedves dolgot szakértő Deák Dániel is a falán arra utalva, hogy most végre nem Karácsony miatt van dugó a városban, illetve a Pesti TV fiatalos riportere is megszólalt. Ráadásul ezeknek az embereknek a kommentjeit próbálták úgy eladni az Origón, mintha a Fidesztől teljesen független emberektől, úgy általában A Néptől érkeztek volna.

A fideszes mémoldalakon a világ legtermészetesebb dolga lett a válogatott Eb-sikerét a stadionépítések jogosságára alátámasztani,

mintha amúgy a Felcsútra vagy Kisvárdára épült létesítményeknek bármi köze lenne ahhoz, hogy Fiola Attila gólt lőtt Franciaországnak.

Érdemes hozzátenni, hogy az ellenzék is megtett mindent azért, hogy a Fidesz nevetgélhessen: a momentumos Fekete-Győr András például úgy ment ki a Portugália elleni telt házas meccsre, hogy korábban a koronavírus negyedik hullámát vizionálta Orbán Eb-terveinek bejelentésekor. Jó politikusként különösebb magyarázatot azóta sem fűzött hozzá, hogy volt-e értelme pár lájkért cserébe bevállalni egy nyilvánvalóan téves jóslatot.

Azt valószínűleg a Fidesz spin doctorai sem gondolták előre, hogy az Európa-bajnokság németországi magyar meccsére is ekkora hatással lesz a homofób kiegészítésekkel megszavazott pedofiltörvény, de ha már így alakult, akkor felhasználják: a müncheni stadion végül elkaszált szivárványos világítására válaszul több magyar stadion is a magyar trikolórt kapja meg ma estére, ezzel tovább mélyítve azt a tévképzetet, hogy az alapvetően a toleranciát és egymás békén hagyását üzenő zászló valamiféle ellenpárja lenne a magyar zászlónak vagy a nemzeti gondolatnak.

Mindeközben vezető fideszes politikustól (ha nem számoljuk ide Kubatov Gábor FTC-elnökként hozott döntését a Groupama Aréna kivilágításáról) egyetlen érdemi reakció érkezett a szivárvány-balhéról: Szijjártó Péter külügyminiszter diplomatikusan elmondta, nem szerencsés összekeverni a sportot a politikával. A gondolat kissé cinikus egy olyan országban, ahol a magyar klubfoci csapatonként van hozzánőve valamelyik fideszes politikushoz vagy oligarchához, illetve többek között a kézilabda-szövetség élén a Fidesz frakcióvezetője ül, a Magyar Tenisz Szövetség a Fidesz egykori Miniszterelnökséget vezető minisztere alatt van, a vízilabda szervezése egy fideszes exképviselő feladata. Sőt, még Kósa Lajos is kapott feladatot, ő a korcsolyát intézi.

Az a kérdés, hogy maga alá tudja-e temetni a magyar válogatottat a kormány által teremtett ideológiai vita, szerda este kiderül: a német sajtó már attól hangos, hogy érkezik a homofób Orbán Viktor csapata, aktivisták szivárványos zászlókat osztogatnak, amiket nagyon jó eséllyel a stadionban is lengetni fognak, miközben Orbán, aki még a Videoton bulgáriai selejtező meccsére is elutazott, most az olasz neofasisztákkal leszervezett vacsorára hivatkozva végül

inkább mégsem fog megjelenni a totálisan átpolitizált meccsen. Egy olyan meccsen, ami csak és kizárólag miatta lett átpolitizálva.

Költői kérdés persze, hogy az Orbán mögött lévő influenszercsapat a franciák elleni teljesítményhez képest mennyire fogja a miniszterelnök nyakába varrni azt is, ha a netán hihetetlenül egységessé szervezett, 150 százalékot nyújtó magyar válogatott összeroskad az egymást fütyülő német és magyar szurkolóktól? És ha nyerünk, akkor nem is egy fantasztikus csapat nyert, hanem Orbán mutatta meg a liberálisoknak úgy, hogy még a lelátót sem tisztelte meg?

A végeredményt még nem tudjuk, csak egy dolog biztos: az, hogy

az ország legnagyobb futballszurkolójaként emlegetett miniszterelnök épp most áldozta fel kedvenc szórakozását is a kultúrharc oltárán.