A magyar államhatárokon belül élő újságírók, közéleti szereplők, politikusok, vagyis nem terroristák és nem bűnözők telefonján találták meg az izraeli NSO cég által gyártott Pegasus nevű kémprogram behatolásának a nyomait. Mivel a cég kizárólag az izraeli védelmi minisztérium beleegyezésével és kizárólag állami szerveknek adhatja el a programot, ezért minden valószínűség szerint a magyar állami szervek munkatársai követhették végig olyan emberek magánéletét az elmúlt években a legutolsó gondolatukig, akik sokat kritizálták a kormány döntéseit, aktívan részt vettek kellemetlen ügyek feltárásában, ugyanakkor semmilyen bűncselekmény miatt nem ítélték el őket sem a megfigyelés előtt, sem azután.

A magyar állam tehát a gyanú szerint megfigyeli az általa vélhetően politikai ellenfélnek tartott szereplőket, ebben pedig az izraeli állam asszisztál, még akkor is, ha a megfigyelt személyek kompetenciáját nem is ismerik konkrétabban. Bár ezzel is nehéz lenne takarózni, hiszen az NSO körüli botrányok nem július 18-án kezdődtek, hanem legalább 6 évvel ezelőtt. Az átlag izraelihez ezek a hírek nem igazán jutnak el, az izraeli sajtóban sokadrangú hírként, külföldi forrásokból összeollózott szemlék jelentek csak meg az elmúlt napokban, miközben a vezető hírek arról szólnak, hogy a Ben&Jerry's nevű amerikai fagylaltgyártó a jövőben nem nyit üzletet a Jordán folyón túli, izraeli fennhatóság alá tartozó területeken. Ricky Ben-Daviddal, az izraeli nocamels.com nevű angolnyelvű tech-magazin főszerkesztőjével beszélgettünk az NSO előéletéről és arról, hogyan és miért így viszonyul az izraeli társadalom minden idők egyik legnagyobb adatvédelmi botrányához.

A Ben & Jerry fagylaltja egy jeruzsálemi boltban 2021. július 20-án

AFP

Hvg.hu: Milyen az NSO megítélése Izraelben?

Ricky Ben-David: Az NSO egyáltalán nem egy közismert cég Izraelben, ellentétben mondjuk a Waze-zel, vagy a Mobileye-al. Utóbbiakra az izraeliek kifejezetten büszkék, hiszen az ország magasszintű technológiai és innovációs képességeit jelképezik. Az NSO-ról viszont nem gondolom, hogy egyáltalán tudna bármit az átlag izraeli. Ebben része lehet annak is, hogy az izraeli sajtóban sem igazán szerepel, nem foglalkoznak vele az újságok. Ami igazán riasztó, hogy még most sem téma a cég tevékenysége, holott Izraelben működik és egy világraszóló botrány főszereplője.

Az izraeliek jobban szeretnek a pozitív sztorikhoz kapcsolódni, amikor a világ az izraeli innováció sikereiről beszél, legyen szó az egészségügyről, a mezőgazdaságról, vagy igen, akár éppen a kibervédelemről. De igen, most egészen úgy tűnik, hogy szinte a teljes izraeli sajtó kerüli a témát, egy-két kivételtől eltekintve, mert ez egy sötétebb, negatívabb oldalát mutatja a technológiai fejlettségünknek. Márpedig ezt a rendkívüli hatalmat biztosító kémprogramot újságírók, politikai disszidensek, ellenzékiek és emberjogi aktivisták ellen használják az egész világon, elsősorban elnyomó, autoriter rezsimek.

Hvg.hu: Voltak már korábban is hasonló botrányok a cég körül?

R. B-D.: Az NSO-nak nem ez az első nagyobb botránya. Először 2016-ban kerültek reflektorfénybe, amikor egy emirátusokban élő emberjogi aktivista telefonjára érkezett egy gyanús link, ami katttintás esetén feltelepítette volna a Pegasus szoftverét. A célpont azonban gyanút fogott és a kanadai Citizen Lab munkatársaihoz fordult, akik egy átfogó vizsgálat után azonosították a szoftvert és a gyártó céget. 2017-ben ugyancsak a Citizen Lab hozott nyilvánosságra egy másik vizsgálatot. Ebből kiderült, hogy az NSO szoftverével hekkelték meg mexikói ügyvédek és más célszemélyek telefonjait, akik éppen az akkoriban eltűnt 43 egyetemi hallgató előkerítésén fáradoztak (az egyetemistákat meggyilkolták, a mai napig mindössze két áldozat maradványait sikerült beazonosítani - a szerk.).

A céget övező eddigi legismertebb botrány azonban Dzsamál Hasogdzsi szaúdi ellenzéki író brutális gyilkosságához köthető. Az NSO természetesen tagadja, hogy bármilyen szerepe lett volna a férfi barátainak és családtagjainak a gyilkosság előtti és utáni megfigyelésében.

2019-ben a WhatsApp - és itt tegyük hozzá, hogy a bolygó legnagyobb üzenetküldő szolgáltatójáról van szó, melynek tulajdonosa a Facebook - beperelte az NSO-t, amiért az applikáción keresztül hajtotta végre a támadások egy részét (Will Cathcart, a WhatsApp vezérigazgatója a jelenlegi botrány kirobbanásának másnapján Twitteren úgy fogalmazott, az adatbiztonsági szektor utolsó figyelmeztetést kapott ezzel a leleplezéssel és a Pegasust folytatólagosan visszataszító emberijogi bűncselekmények elkövetésére használják - a szerk.).

Egyszóval a cég működését már hosszú évek óta botrányok tarkítják, ezt bárki láthatta, aki követte a tevékenységüket. A cég mégis tagadja, hogy bármiféle szerepe lenne a mostani megfigyelési ügyekben. A Hasogdzsi-ügyben is ez történt. Tagadták, hogy bármi közük lenne hozzá és ragaszkodtak a korábbi állításukohoz, mely szerint kizárólag bűnözők és terroristák megfigyeléséhez nyújtanak segítséget és ügyfeleik csak előzetesen vizsgált és ellenőrzött külföldi államok kormányzati és hírszerzői szervezetei közül kerülnek ki. Szerintem viszont a céget érintő ügyekben évek óta zajló átfogó oknyomozás méretei és alapossága miatt ezzel a folyamatos tagadással már aligha javítanak a hitelességükön. És ez az egész közvetlenül árt Izraelnek.

Ricky Ben-David

Ricky Ben-David

Hvg.hu: Mégis, mennyire mélyen érintett az izraeli védelmi minisztérium a cég működésében? Hiszen a vásárlásokat a minisztériumnak előzetesen jóvá kell hagynia.

R. B-D.: A védelmi minisztérium kiterjedt ismeretekkel rendelkezik a cég valós képességeiről és természetesen az ügyfeleiről is, ahogyan említette, minisztériumi szinten engedélyezik a licenceket a védelmi és biztonsági termékek, eszközök exportjára. Még az NSO is elismeri a védelmi minisztérium kiemelt szerepét.

2020-ban az Amnesty International egy izraeli bíróságon próbálta meg rávenni a védelmi minisztériumot, hogy vonja vissza az NSO exportengedélyét. Sikertelenül.

Hvg.hu: Izraeli újságírók, közéleti személyiségek megfigyelésével kapcsolatban nem került még elő a cég neve?

R. B-D.: Nem, én nem hallottam ilyenről. Az ehhez hasonló megfigyelési tevékenységet Izraelben egyébként is a helyi állami szervek végeznék, nem magáncégek.

Hvg.hu: Létezik megfelelő védelem az ehhez hasonló támadások, megfigyelések elhárítására az okostelefonok elhajításán kívül?

R. B-D.: A válasz: megfelelő szabályozás. Erre az EU-ból és az ENSZ-ből is egyre több felhívás érkezik. Talán elérkezhet az a pont is, ahol Izrael számára már túl magas lesz a politikai/diplomáciai ára annak, hogy a NSO ugyanúgy működhessen tovább, mint eddig, de őszintén szólva kétlem, hogy erre sor kerülne. Szinte mindenki, aki kutatásokat, vizsgálatokat, nyomozást folytatott a Pegasussal kapcsolatban egybehangzóan állítja, hogy egy páratlan technológiáról van szó, ami elképesztő hatalmat és beavatkozási lehetőségeket biztosít a tulajdonosa számára.

Séta Jeruzsálemben

AFP