Orbán Viktor azt javasolta az EU-nak, hogy minél hamarabb hívja össze az unió-Egyiptom társulási tanács ülését, továbbá az EU fogadja el Egyiptomot stratégiai partnernek, valamint fogadja el az afrikai országnak a terrorizmus megfékezése érdekében javasolt lépéseit. Azt is kérni fogja, hogy "fogadjuk el sajátként" az Egyiptom által terroristának minősített személyek, szervezetek listáját.

Minderről a magyar kormányfő a Várkert Bazárban, a visegrádi országok és Egyiptom csúcstalálkozója után Eduard Heger szlovák kormányfővel, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel és Abdel-Fattáh esz-Szíszivel, Egyiptom elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján beszélt.

Az Amnesty International (AI) nevű emberi jogi szervezet szerint viszont a listát Egyiptom politikai leszámolásra használja. Demeter Áron az AI programvezetője azt mondta az RTL Híradónak, hogy újságírókat, aktivistákat, tudósokat ellenzéki politikusokat raknak erre a listára koholt vádak alapján. Azt is hozzátette, sem az egyezményeknek, sem az egyiptomi jognak nem felel meg. „A sztori mindig ugyanaz: ezeket az embereket elrabolják, majd önkényesen fogvatartják, majd egy tisztességtelen eljárás során hosszú évekre ítélik őket” – mondta Demeter.

„Körbe vagyunk kerítve”

Orbán arról is beszélt a keddi sajtótájékoztatón, hogy szerinte sokkal rosszabb a migrációs helyzet, mint 2015-ben. Ezzel a helyzettel az EU csak akkor tud megbirkózni, ha vannak külső szövetségesei, és Egyiptom az egyik leginkább kézenfekvő szövetséges, kulcsország.

Hozzátette: a megbeszélésen a lengyel miniszterelnök beszámolt az országa keleti határára nehezedő migrációs nyomásról. Elmondta, Magyarország érzékeli az Ázsia felől a Balkánon keresztül egyre növekvő nyomást a szerb-magyar határon. Közölte, Afrika felől is óriási nyomás helyeződik Európára.

"Körbe vagyunk kerítve" – fogalmazott.

A magyar miniszterelnök úgy látta, az EU és Egyiptom egzisztenciális érdekei egybeesnek, ha Egyiptom nem tudja folytatni azt a politikát, amellyel megakadályozta a migráció feláramlását Egyiptom irányából, akkor "mindannyian nagyon nagy bajba kerülünk".

Abdel-Fattáh esz-Szíszi megköszönte és fontosnak nevezte a visegrádi országok vezetőinek támogatását. Ugyanakkor hozzátette, ez nem elég, a nyugat-európai országok támogatására is szükség van.

Szerinte Egyiptomnak

nem arra van szüksége, hogy az európai országok számon kérjék rajta az emberi jogokat, hanem hogy segítséget nyújtsanak a politikai, gazdasági, kulturális helyzet javulásához.

A kérdés, hogy Európa készen áll-e, hogy lehetőséget biztosítson Egyiptomnak a "testvériségre", a kapcsolatok felajánlására az egyetemeivel és arra, hogy ipara egy részét Egyiptomba vigye, munkát biztosítva az ottani lakosság 65 százalékának. Ezek olyan szükségletek, amelyek teljesítése nélkül nem lehet jogi sztenderdekről beszélni – vélekedett.