Az ellenzéki előválasztás első fordulóját követően egyértelmű volt a forgatókönyv:

aki Orbán Viktorral akar megküzdeni, annak először Dobrev Klárát kell legyőznie.

A DK-s jelölt meggyőző; Karácsony Gergely előtt 50 ezres, Márki-Zay Péterhez képest 90 ezres előnnyel fordult, második fordulós kampányát pedig korábban is indíthatta be, mint az egymással egyezkedő továbbjutók. Dobrev országjárásba kezdett, és a hét folyamán ráerősített eddig is domináns üzeneteire:

• Ahogy a hvg360-nak adott interjújában is hangsúlyozta: a kampányban kitört indulatok ellenére is kitartott amellett, hogy a hatpárti szövetségnek kell leváltania a NER-t, és az egyéni ambíciókat emögé kell becsatornázni.
• Mindazonáltal kijelentette, hogy nemcsak készül, de képes is a kormányzásra: közigazgatásban tapasztalt, Európában pedig sikeres és népszerű politikusként hitelesítette magát.
• Kormányzóképességét ezen felül azzal igyekezett alátámasztani, hogy ő az, aki „meg tudja védeni az ellenzéki összefogást”, és édesanyaként össze tudja tartani a kompromisszumokra épülő ellenzéket.
• Szakpolitikailag Dobrev nyíltan baloldali, közjóléti intézkedésekkel kampányolt: rezsiminimumot, európai minimálbért, alapjövedelmet és alapvető társadalmi igazságosságot ígért.
• Zöldügyekben pedig a legnagyobb szennyezőket venné elő, nem a fogyasztókon verné le a klímaváltozás költségeit.

hvg.hu/Reviczky Zsolt

Márki-Zaynak több szempontból is nehezebb dolga volt. Nemcsak később kezdhetett el kampányolni hanem figyelembe kellett vennie azt is, hogy a mögé beálló, az első körben nagyobb támogatottságot élvező Karácsony egészen eltérő politikai álláspontot képvisel, ahogy az egész összefogás szellemisége is jóval baloldalibb az övénél.

• Márki-Zay az „egy út van: nem jobbra vagy balra, hanem felfelé!” mottóval igyekezett felülemelkedni az ideológiai szakadékokon, és biztosítani a (baloldali) választókat, hogy hitelessége és képességei miatt képes Orbán Viktort kihívni. „Az önök érdekében vagyok radikális” – mondta múlt vasárnap.
• Karácsonnyal kötött megállapodására az önzetlenség diadalaként tekintett, és azt vezette le, hogy mindketten megmutatták: a közös célok felülírják az egyéni ambíciókat.
• Kampányában a 2010 előtti politikát is kritizálta, és azt vallotta, ha Dobrev Klára lesz az ellenzéki jelölt, „Orbán Viktor nyugodtan alhat.” Közvélemény-kutatásokra támaszkodva saját magát kiáltotta ki legalkalmasabbnak.
• Kitartott a szakértői kormány ígérete mellett, és bár elfogadta, hogy a kabinetben pártpolitikusok is legyenek, úgy képzeli el az állam igazgatását, mint egy vállalat vezetését: felelős és a szakterületén jártas emberek szövetségeként.
• Környezetvédelmi kérdésekben sarkosabb álláspontot képviselt: szigorúan büntetné a szennyező anyagokkal fűtőket, és inkább az energiahatékonyság növelésében segítene kormányfőként.

Reviczky Zsolt

Keringő a háttérben

Bár a második forduló kizárólag a két jelölt versenyéről szól, a mögöttük álló pártok, politikusok és szervezetek gondoskodtak arról, hogy nekik is jusson a figyelemből.

Márki-Zay oldaláról egyértelmű volt, hogy Karácsony Gergely visszalépésével máris megszerzi a legnagyobb támogatóját, és így is lett: a főpolgármester minden erőforrását felajánlotta, választóit pedig igyekezett meggyőzni, hogy ha eddig bíztak benne, most bízzanak a döntésében, és álljanak be Márki-Zay mögé.

A gyakorlat azonban világosan megmutatta, hogy ha Márki-Zay legyőzi Dobrevet, az nem azért lesz, mert az ő és Karácsony szavazatai összeadódtak. Márki-Zay mögé nem állt be a főpolgármestert támogató LMP, a Párbeszéd csak félig-meddig, és ők is csak a Greenpeace-HVG zöldvita után. A legszórakoztatóbb azonban az MSZP reakciója volt. A szocialisták eleinte elhatárolódtak bármely jelölt támogatásától, de csütörtökön, két nappal az előválasztás vége előtt rendkívüli pártgyűlésen döntöttek arról, hogy mégiscsak a hódmezővásárhelyi jelölttel szimpatizálnak. Márki-Zaynak egyébként láthatóan sokat jelentett, hogy Karácsonyon kívül más korábbi miniszterelnök-jelöltek; Botka László, Vona Gábor, Szél Bernadett és Pálinkás József is beállt mögé, őt támogatja a Momentum is, valamint többször említette, hogy a Független Kisgazdapárttól kezdve a Székelyek Világszövetségéig megannyi kispárt és mozgalom segíti.

Fazekas István

Dobrev Klárának a legerősebb ellenzéki párt jelöltjeként aligha kellett kilincselnie támogatókért (sőt, mögé már az első fordulóban is többen beálltak), mégis akadtak, akik Karácsony visszalépése után politikailag hontalannak érezték magukat, és hozzá csapódtak. Az évek során az MSZP kárára megerősödő DK-hoz rohamtempóban kezdtek átpártolni a szocialisták, köztük sokan olyanok is, akik az első fordulóban még pártjukkal indultak. Ahogy a hvg360 beszámolt róla, ennek több oka is volt: a Dobrevvel ápolt személyes kapcsolatok mellett a helyezkedés is közrejátszott; a miniszterelnök-jelöltjét vesztett, egyébként is gyenge MSZP-ből sokan a jövőjüket biztosítva keresték fel a DK-t, de volt olyan is, akit maga a párt kért fel. Dobrev emellett az EU-s kapcsolati tőkéjét, EP-képviselőtársait és nemzetközi támogatóit is felhasználta a hitelesség motívumára épített kampányban.

Ki nem mond igazat?

Hiába beszélünk azonban sok nyelvet beszélő, közgazdász végzettségű, szakmailag képzett politikusok küzdelméről, a gyakorlatban sokkal látványosabb volt a NER idejében megszokott, egymás személye és hátországa elleni kritikaáradat.

A lavinát értelemszerűen az elsősorban Dobrev ellen szervezkedő Márki-Zay indította el: bár a Karácsonnyal való egyezkedés során csak finom utalásokat tettek arra, hogy bármelyikük jobb esélyekkel indulna egy 2010 előtti, Gyurcsány Ferenchez igen szorosan kötődő politikusnál, a bili igazán akkor borult ki, amikor támogatókat kezdtek veszíteni a DK tömegvonzása miatt.

Bár ezért később bocsánatot kért,

Márki-Zay hazaárulónak nevezte azokat a politikusokat, akik Karácsonyt támogatták, de átálltak Dobrev mögé.

A DK-ellenes rigmusok ráadásul itt nem értek véget: Márki-Zay továbbment, és azt állította, hogy több politikusról is tud, akit a Demokratikus Koalíció zsarolni próbált, hogy álljanak be Dobrev Klára mögé. Karácsony Gergely volt az egyik, aki ezt követően azt állította, hogy Gyurcsány Ferenc sms-ben szokta zsarolni, ám amint Gyurcsány maga reagált, hogy akkor mutassa meg őket, Karácsony meggondolta magát, és azt mondta, „csak politikai játszmákról volt szó.” Bár a zsarolási kijelentéseket akár perre is viheti a DK, a tatai politikus Popovics Judit is kiállt azzal, hogy fenyegetőzött nála a DK az előválasztás alatt. Márki-Zay egyébként más, megosztó kijelentéseitől sem távolodott el, Juhász Péternek adott interjújában például nevek nélkül, de részletesen ecsetelte, hogy a NER-vezérkarból rengetegen melegek.

Reviczky Zsolt

Bár a kijelentések után Dobrev Klára igyekezett (legalább a tévévitáig) tartani magát, a DK ennél erőszakosabb volt. A párt vezetése már a Márki-Zay-Karácsony paktumot sem nézte jó szemmel (pedig korábban ők a Jobbikkal állapodtak meg), de ahogy haladt az idő, a hódmezővásárhelyi jelöltet ott rúgták, ahol érték:

• A hazaárulós kijelentésre még Dobrev is reagált, „fideszes tempónak” és „trumpi stratégiának” nevezve a megszólalást.
• Később, mikor Márki-Zay azt állította, hogy a DK fúrta meg a részvételét a hatpárti egyeztetéseken, maga Gyurcsány Ferenc reagált azzal, hogy „Péter, ne hazudj korán reggel!”.
• A szerdai tévévita előtt köremailt küldtek, amelyben az állt, „összevártuk az elmúlt napok Márki-Zay Péter által mondott hazugságait, és most egyben válaszolunk rá”, és hat Márki-Zay-kijelentést cáfoltak, mindet úgy kezdve, hogy „Márki-Zay Péter azt hazudta...”
• Az utolsó napokra pedig odáig fajult a szembenállás, hogy csütörtökön a DK sms-eket kezdett küldeni és emailben üzent híveinek, hogy menjenek Dobrevre szavazni, mert a Fidesz Márki-Zaynak mozgósít, pénteken pedig a pestieket mozgósították Facebookon, mert szerintük (a Márki-Zay szempontjából erős) Budán sokkal többen szavaznak.

Erőszakos tévévita, higgadtabb zöldvita

Dobrev a szerdai, RTL Klubos vitáig várt az igazi válaszokkal, akkor azonban már a legelején meghatározta a beszélgetés alaphangulatát azzal, hogy ámokfutásnak titulálta Márki-Zay elmúlt néhány hetét, és kellően lesajnáló hangsúllyal, többször is közölte ellenfelével:

Péter, nem mondasz igazat.

A vitán Márki-Zay természetesen felhozta a zsarolási vádakat válaszként, de ezen túl nem kardoskodott, és ez az attitűd kellett ahhoz, hogy kezet rázzanak arra, hogy nem sározzák be a továbbiakban a másikat, és közös nyilatkozatot terveznek aláírni. A jelöltek céljai viszont javarészt megegyeztek, csak hangsúlyukban tértek el: mindketten a hatpárti közös program és az összefogás legjobb képviselőjeként látták magukat, Dobrev viszont baloldali, míg Márki-Zay piacalapú, kevésbé visszaosztó megoldásokat emlegetett hosszú távon. A vitát egyébként a Závecz Research felmérése szerint szűken, de Dobrev nyerte, olvasóink viszont egyöntetűen Márki-Zayt hozták ki győztesnek.

Dobrev és Márki-Zay vitája: párbaj a fölényeskedő és a szőrszálhasogató között

Kissé lesajnáló stílusban próbálta helyre tenni Dobrev Klára Márki-Zay Pétert az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek szerda esti vitáján, amit Márki-Zay igyekezett érzelemmentesen kezelni. A hevességre megvolt Dobrev oka: a második forduló nem indult olyan magabiztosan a DK számára, az első két napot Márki-Zay Péter vitte el.

A két jelölt egy nappal később, a HVG és a Greenpeace közös rendezésű zöldpolitikai beszélgetésén is asztalhoz ült. Itt is sok mindenben egyetértettek, de abban, hogy ki és hogyan viselje a klímaharc költségeit már élesebb vita alakult ki közöttük. Márki-Zay inkább piaci alapú megközelítést képviselte, szerinte áremeléssel lehet motiválni a hatékonyságot és a kibocsátás-csökkentést, Dobrev viszont szociálisan érzékenyebben közelítette meg a problémát, szerinte nem szabad a kisemberekre terhelni a klímakatasztrófa elkerülésének költségeit.

2022: Klímaválasztás - élőben Dobrev Klárával és Márki-Zay Péterrel

A hvg.hu-n vitatkozik egymással a két ellenzéki, miniszterelnök-jelöltségért versenyző vezető politikus. Dobrev Klára és Márki-Zay Péter napjaink legégetőbb környezeti kérdéseiről beszélget, valamint elmondhatják konkrét terveiket arról is, kinek kell állni a klímaválság költségeit. A beszélgetést Gergely Márton, a HVG felelős szerkesztője vezeti.