November végéig még ki lehet tölteni a kormány legújabb nemzeti konzultációját, amely hivatalosan nem is konzultáció néven fut, hanem „párbeszéd a környezetünk védelméről”. Abban is különbözik a klasszikus nemzeti konzultációktól, hogy nem promózza az erre korábban könnyen kapható Orbán Viktor miniszterelnök, sem vezető kormánypárti politikusok, sőt nem is nagyon hirdetik, hogy e témában 12 kérdésre várnak választ az emberektől.

A nemzeti konzultációkhoz hasonlóan külön kormányzati aloldalon tölthető ki a kérdőív

hvg.hu

A „zöldügyi” konzultációt október elején jelentette be Nyitrai Zsolt fideszes politikus, aki akkor a nemzeti konzultációkhoz hasonlította az induló “online párbeszédet”, mondván: eddig 13-szor „kérték ki az állampolgárok véleményét és vették figyelembe javaslataikat a döntéseknél”. Az akcióban kulcsszerepet kapott az innovációs tárca is, amely 2019-ben már vitt online konzultációt klímatémában, amit szinte agyonhallgattak, mert csak egy EU-s kötelező projekt volt, és bevallották, hogy a válaszok nem is igazán számítanak.

A mostani akció reklámozását sem viszik túlzásba, talán azért nem, mert politikailag kevéssé érdekes, nehezen kiaknázható téma a Fidesz–KDNP számára, szemben például a migránsozós, a brüsszelezős, a sorosozós nemzeti konzultációkkal. Vagy a legutóbbi, „a járvány utáni életről szóló”, augusztus végén zárult akcióval, amelybe beilleszthette a kormány a számára fontos politikai üzeneteket a Brüsszel elleni szabadságharctól az LMBTQ-propagandán át a migránsokig, ráadásul gyermeteg emojis plakátokkal:

A kormány új plakátjain túllépett az írásbeliségen, már csak érezni kell őket

A nemzeti konzultációk önmagukban nem is lennének annyira drágák, de a reklámozásukra akármennyi pénzt el lehet költeni. A rosszul álcázott kampányoláson túl kevés hasznot hozó konzultációk kérdéseivel együtt a plakátok is egyre durvábbak lettek az évek során.

A politikailag kihasználható témák miatt mindent meg is tettek azért, hogy a „járvány utáni életről” szóló nemzeti konzultáció híre minél több emberhez eljusson, és erre nem sajnálták a közpénzt. A hvg.hu egy határidő-hosszabbítás után, végül 67 nappal a közérdekű adatigénylés benyújtása után kapott lehetőséget arra, hogy betekinthessen a Miniszterelnöki Kabinetiroda által kötött, az ehhez a konzultációhoz kapcsolódó reklámszerződésekbe. Ezekből kiderül, hogy

összesen 4,2 milliárd forintot költöttek a kormány kedvenc ügynökségeinél, a New Land Mediánál és a Lounge Designnál a „járvány utáni életről” szóló nemzeti konzultáció népszerűsítésére.

A New Land Média Kft. és a cégcsoporthoz tartozó másik vállalkozás, a Lounge Design Kft. Balásy Gyula cégei. A fenti, 4,2 milliárdos összegért öt különböző szerződéssel is megbízott New Land megbízható beszállítója a kormánynak: a 2013-ban alapított cég 2016-tól kezdett igazán tarolni a nagy állami megbízásokon, így például a nemzeti konzultációkon. A vállalkozás árbevétele tavaly meghaladta a 70 milliárd forintot, ebből a profit több mint 3 milliárd volt. Balásy a tavalyi év után a New Land Mediából 2,28, a Lounge Designból pedig 1,92 milliárd forint osztalékot vett ki. Alig egy hónapja pedig a cégcsoport újabb, tízmilliárdos tendert nyert:

12 milliárdos tendert nyert a kormány kedvenc médiacége

A magyarországi és külföldi médiakampányokkal kapcsolatos pályázatra csak egy ajánlat érkezett, amelyet Balásy Gyula két cége konzorciumban adott be.

A legutóbbi nemzeti konzultációhoz kapcsolódó reklámok bruttó költségei:

• Hirdetések online felületeken: 601 398 709 Ft
• Rádióreklámok: 165 270 942 Ft
• Televíziós hirdetések: 986 990 941 Ft
• A konzultációs kérdések bemutatás print lapokban: 547 197 156 Ft
• Oltás/Nemzeti konzultáció népszerűsítése közterületeken: 625 853 460 Ft
• A konzultáció népszerűsítése a sajtóban: 488 102 272 Ft
• A konzultáció hirdetései közterületeken: 534 236 295 Ft
• A nemzeti konzultációs weboldal fejlesztése: 11 951 774 Ft

A hirdetési költségek mellett a legutóbbi nemzeti konzultációnak – amely online és levélalapon egyszerre zajlott – jelentős technikai költségei is voltak, ez további körülbelül 2 milliárd forintot jelenthet, mivel a mintegy 8 millió konzultációs levél és kérdőívek nyomdai előállítása és a címzettekhez történő eljuttatása (küldemények összeállítása, borítékok, a címzettekhez eljuttatás) az utóbbi három hasonló konzultációnál 2-2,2 milliárd forint körüli összegbe került. (A postázás ára nem szerepelt a kikért adatok között, ezért ezt a díjtételt a korábbi költségekből vezettük le.)

Orbán Viktor miniszterelnök is kitöltötte a legutóbbi nemzeti konzultáció kérdőívét

Facebook / Orbán Viktor

A legutóbbi konzultáció összköltsége tehát 6,224 milliárd forint körül alakult, és ezzel még nem is tartozik a legdrágább propagandaakciók közé. A 2012-es gazdasági konzultációnál még szolidnak mondható, 308 milliós összeg volt a reklámköltség, ám a New Land színrelépése után, a 2017-es “Állítsuk meg Brüsszelt!” konzultációhoz már 7,2 milliárd forintos reklámkampány társult. A csúcstartó a 2020-as, a pandémiáról szóló konzultáció, ahol csak a hirdetésekre 9,6 milliárd ment el.

A legutóbbi, a “járvány utáni életről” szóló konzultációra végül – online és levélben – összesen 1,423 millió válasz érkezett, amivel a 8 millió választópolgárra vetített 17,8 százalékos válaszadási arányával a negyedik legsikeresebb lett a konzultációk sorában. E kategóriában a csúcstartó a 2017-es, a “Soros-tervről” szóló konzultáció maga 29,4 százalékos válaszadási arányával.

Ha pedig az egy válasz „elérési költségét” nézzük a teljes büdzsé alapján, akkor ez a konzultáció 4374 forintos „darabárával” is a mezőny első felébe, a drágábbak közé tartozik. Itt a közpénzfelhasználás hatékonyságának szempontjából a legrosszabbnak számító első helyet az idei első, kizárólag online kitölthető konzultáció – a harmadik járványhullám utáni “nyitásról” szóló – szerezte meg, mivel kevesen, mindössze 528 ezren reagáltak rá, így egy válasz elérési költsége magas lett: 10 882 forint.

A legutóbbival együtt immár összesen 47,75 milliárd forint közpénzt költött el a kormány az elmúlt 11 évben nemzeti konzultációkra.