Megkapta a környezetvédelmi engedélyt, ezzel megnyílt az út a gellérthegyi sikló beruházása előtt – tudta meg a Népszava.

A lap információi szerint az eljárásba senki nem jelentkezett be ügyfélként, nem támasztott ellenvetést sem a fővárosi, sem az I. kerületi önkormányzat, beleegyezett a vasútüzem létesítésébe a katasztrófavédelem, az örökségvédelmi és természetvédelmi hatóság, valamint a területért felelős Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság is. Mindössze annyi feltételt szabtak a beruházó – 25 százalékban fővárosi, 75 százalékban magántulajdonban lévő – Rác Sikló Kft.-nek, hogy a felső állomás épületét a „táji háttér színvilágához és anyagaihoz történő minél teljesebb illeszkedéssel” valósítsák meg.

A környezetvédelmi eljárásához készült hatástanulmány szerint viszont a sikló „a főváros több nézőpontjából, így például a történelmi belvárosból, a Dunáról, a pesti rakpartról is látható lesz” és „jelentősen megváltozik a gellérthegyi tájkép”. A környezetvédelmi hatóság többször is hiánypótlásra szólította fel a beruházót, megkérdezte az illetékes budavári önkormányzatot, a szakhatóságokat, de senki sem mondott volna nemet a projektre.

Az előzetes régészeti dokumentációt a Budai Vár átépítését szervező Várkapitányság készíti el, az örökségvédelmi engedélyt a fővárosi kormányhivatal adja ki.

Az I. kerület azt válaszolta, hogy a benyújtott tervlapok megfelelnek a helyi építési szabályzatnak. A fővárosiaknak meg nem sok lehetőségük nyílt a beleszólásra.

A november közepén kiadott engedély 2031. november végéig érvényes, a határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Ezzel megnyílt az út a gellérthegyi sikló megépítése előtt.

A lap szerint az engedélyben, illetve indoklásában szó sem esik a korábbi környezetvédelmi hatástanulmányban emlegetett „negatív táji hatásokról”, így a hegy oldalában több méter szélesen kivágott fákról, illetve az építendő sikló és állomásainak "markáns művi elemként” való megjelenéséről.

A korábbi dokumentáció szerint a pályavonalon 12 méter szélességben nem lehet fa, az építkezés idején pedig 20 méter szélesen kell kivágni, csonkolni a fák lombkoronáját és eltüntetni a bokrokat. Azt ugyan a friss engedélyben sem tagadják, hogy a „tervezett beruházás miatt jelentős számú fa kivágását tervezik”, de az alsó épület és az alagútban vezetett szakasz nem jelenik meg markáns elemként, a magas vezetésű rész pedig „a környezetében lévő fák takarása következtében elviselhető táji hatást jelent”.