Kevesebb mint három hónap múlva, április 3-án lesznek a parlamenti választások – derült ki Áder János közleményéből. A választás időpontjának kitűzésére jogosult köztársasági elnök tudatta: az Alaptörvény és a választási eljárási törvény egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz arra, hogy a köztársasági elnök milyen időpontra tűzheti ki az országgyűlési képviselők általános választását.

E törvényi felhatalmazás alapján az országgyűlési képviselők általános választását a legkorábbi időpontra, 2022. április 3-ára tűzöm ki.”

– közölte Áder, hozzátéve: “az idei esztendőben Magyarország választójoggal rendelkező polgárai immár kilencedik alkalommal szabadon dönthetnek arról, hogy kikre bízzák közös ügyeink intézését”. Megjegyezte: “32 évvel ezelőtt, az első szabad választások eredményeként Magyarország független, demokratikus ország lett. Köszönet mindazoknak, akik a nemzet újjáépítésében részt vettek.”

Amint az várható volt, a köztársasági elnök arról is döntött, hogy a parlamenti választással egyidejűleg tartják meg a kormány által kezdeményezett, „gyermekvédelmi„ népszavazást, amelynek időpontját így Áder János ugyancsak április 3-ra tűzte ki egy külön döntéssel.

Az Országgyűlés elrendelte a kormány gyermekvédelmi népszavazását

A Kúria szerint nincs semmi gond ezzel a kérdéssel: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?" A Magyar Közlönyben kedd este megjelent végzés a kormány negyedik kérdésének is szabad utat adott. Már csak egy van függőben.

Áder János köztársasági elnök döntésére gyorsan reagált Orbán Viktor miniszterelnök, aki a dátumot megosztó a Facebook-poszthoz annyit írt: „Ott leszünk!”

Hasonlóan rövid, „Fel, győzelemre!” kommentárral számolt be a Fidesz is a Facebookon a köztársasági elnök döntéséről:

Az ellenzéki összefogás szintén reagált a bejelentésre. A DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum, a Párbeszéd és Márki-Zay Péter közös miniszterelnök-jelölt mozgalma, a Mindenki Magyarországa Mozgalom közleményében azt írta: „már csak 82 nap van hátra a korszakváltásig: 82 nap múlva, április 3-án az Egységben Magyarországért és a civilek szövetsége leváltja Orbán Viktor lelketlen, korrupt és kapzsi rendszerét.” A közös közleményt megosztotta Márki-Zay Péter is:

A választást és a referendumot lebonyolító Nemzeti Választási Iroda (NVI) közleményében jelezte: „Magyarországon most először a parlamenti választásokkal egyszerre népszavazásokon is kinyilváníthatja véleményét a mintegy 8,2 millió választópolgár.” Az NVI közleményében biztatja a választópolgárokat, hogy jelentkezzenek szavazatszámláló bizottsági tagnak, mert „ezzel mindenki egyénileg is hozzájárulhat a választások tisztaságához, illetve a gördülékeny, átlátható lebonyolításhoz, mely közös érdekünk”.

A népszavazással egybekötött választásokig tehát szűk 3 hónap van hátra, az április 3-i dátumból pedig egy kiszámítható a választási felkészülései időszak több fontos dátuma is. Így például a választási kampányidőszak a voksolást megelőző 50. naptól, vagyis február 12-től kezdődik (a kampányra felhasználható és elszámolható állami támogatásokat a pártok és a jelöltek ez idő alatt költhetik el). Addig is, már most, Áder János bejelentését követően az NVI megkezdi a nem Magyarországon élő és magyarországi lakcímmel nem rendelkező mintegy 420 ezer választó kiértesítését és regisztrációra való felhívását. Ezzel együtt megkezdődik a külképviseleti névjegyzékbe vétel a nem Magyarországon voksolók szavazásának lebonyolításához. A magyarországi lakóhellyel rendelkező mintegy 7,8 millió választónak pedig február 11-éig kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést.

MTI / MTVA / Róka László

Már most, a választás kitűzését követően be lehet jelentkezni az NVI-nél azoknak a jelölő szervezeteknek, amelyek az április 3-i választáson egyéni jelölteket, illetve országos listát kívánnak állítani. Ezek nyilvántartásba vételéről az NVI viszonylag rövid határidővel dönt, így már elvileg a jövő hétre ismertté válhat a leggyorsabb jelölő szervezetek neve. A hivatalos kampányidőszak startjával egy időben, február 12-én indul a választáson indulni kívánó egyéni képviselőjelöltek aláírásgyűjtése, ettől a naptól vehetik fel az NVI-nél az ajánlóíveket.

Egyéni jelöltté váláshoz a törvény szerint két hét alatt 500 érvényes ajánlást kell összegyűjteni, de a többes ajánlás megengedett, vagyis egy választó több jelöltnek is aláírhat.

Az ország 106 egyéni választókerületében egy-egy képviselőt választanak majd április 3-án, és az lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja. Az egyéni mellett listás mandátumokkal lehet az új Országgyűlésbe bekerülni, az országos listát állító pártok listára leadott szavazatai arányában. Országos listát pedig az a párt állíthat, amelynek 71 választókerületben, de legalább 14 megyében és Budapesten van egyéni jelöltje.

Közös egyéni jelöltek alapján közös lista állítható – így tesz majd az ellenzéki összefogás hat pártja, amely közös listán indul és a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP is közös listán indul.

Országos nemzetiségi önkormányzat is állíthat listát, ehhez a névjegyzékben nemzetségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása szükséges. Körülbelül február végére válik majd véglegessé, hogy mely pártok állíthatnak országos listát, és melyik választókerületben hány jelölt áll rajthoz.

Várhatóan a választás éjszakáján előzetes eredményt közöl majd az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 9-én, a választás országos eredményét pedig legkésőbb április 22-én. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 3-ig kell megalakulnia.