A Budai Mentőállomás vezetője, dr. Reppa Zsuzsanna november elején az állomás új helyre költöztetésének szervezésével volt elfoglalva, bejárták az új állomáshelyet az NNK képviselőjével, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) egyik vezető beosztású tisztviselőjének társaságában, miközben az állomást is működtette. Pár nappal később fegyelmi vizsgálat indult a szakmán belül széles körben elismert oxiológus szakorvosként is praktizáló állomásvezető ellen. A regionális igazgató mentesítette munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.

Az eljárást azzal indokolták, hogy rongálás történt a kiürített korábbi mentőállomáson. Egy november 7-i esetről van szó: ekkor búcsúzott a mentőscsapat a részben bontásra váró Csörsz utcai mentőállomástól. A búcsú keretében az állomás több dolgozójának kérésére focimeccset szerveztek az akkor már napok óta átköltöztetett, őrizetlenül álló garázsban, mielőtt átmentek volna egy közeli étterembe. A meccs után a focizó mentősök közül néhányan kifújták több poroltó tartalmát a garázsban. Úgy tudjuk, hogy az állomásvezető felmentését többek között azzal indokolják az erről szóló dokumentumokban, hogy nem tett erről jelentést az ügyről, és nem vizsgálta át tüzetesen a helyszínt.

A hvg.hu megismerhette a vizsgálat jegyzőkönyvének tartalmát. Emellett szerettük volna megszólaltatni az ügyben Dr. Reppa Zsuzsannát, a mentőállomás vezetőjét, de azt mondta, mivel jelenleg is jogviszonyban van az Országos Mentőszolgálattal, ezért engedély nélkül nem nyilatkozhat. Engedélykérelmünket eljuttattuk az OMSZ-nek is, de egyelőre nem reagáltak.

Kiszolgált, a napi mentési feldatokból kivont mentőautók parkolnak az Országos Mentőszolgálat Bázis Mentőállomásán. Háttérben a Magyar Mentő és Mentőtiszti Egyesület székháza, a Róbert Károly körúton

MTI

Villámgyors felmentés

Az eset másnapján a gondnokság vezetője talált rá ilyen állapotban a garázsra, ezután a régióvezető is bekapcsolódott, ő rendelte be a doktornőt. A jegyzőkönyv alapján az állomásvezető sajnálatát fejezte ki a porral oltó készülékek kifújása miatt, és felajánlotta, hogy az ezekben keletkezett kárt megtéríti, a többi használati tárggyal kapcsolatban viszont úgy vélte, “egy lebontásra ítélt, rossz állapotú, lomokkal teli épületben kárt nem tehettünk”. Szerinte egy megterhelő időszak feszültségei törtek felszínre a játék eldurvulásában.

Az OMSZ másképp látja: a hvg.hu birtokába jutott dokumentumokból kirajzolódó álláspontja szerint nincs rendben még egy bontásra ítélt épületben sem, hogy ott focizó mentősök kárt tegyenek a bútorokban, még akkor sem, ha azok kiselejtezésre várnak. 

A hvg.hu értesülése szerint november 11-én az Országos Mentőszolgálat Főigazgatója, Csató Gábor egy országos vezetői értekezleten jelentette be, hogy a Budai Mentőállomás vezetőjét azonnal fel kell függeszteni a munkavégzés alól, és vizsgálatot kell elrendelni, mert nagy értékű károkozás történt a mentőállomás épületében és ingóságaiban. Ez aznap meg is történt, négy nappal a garázsfocit követően a doktornőt mentesítették munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól, vagyis orvosi tevékenységét sem folytathatta, és belső vizsgálat is indult az ügyben. A mentesítést elrendelő regionális igazgató a levelében jelentős károkozásról írt az épületben és az ott tárolt ingóságokban. Utóbbiakról az érintettek egy része állítja, hogy selejtezésre váró bútorok, műszaki eszközök, mikró, mosógép voltak, melyek egy részét egyébként is a mentősök hozták.

A mentőállomás régi épületét azóta már elkezdték bontani

Selejtezésre váró eszközök és lebontásra váró épület: 400 ezres kár

Az OMSZ a vizsgálat nyomán végül leváltotta az állomásvezetői pozíciójából, írásbeli elmarasztalást kapott, és felajánlották, hogy közös megegyezéssel lépjen ki a mentőszolgálattól. A doktornőt elmarasztaló levél végén szerepel az is, hogy a kár nagyságának megállapítását követően teszik meg “a kár megtérítése iránti intézkedéseket” ellene, kárösszeg nem szerepelt benne, pedig ezt a levelet már egy hónappal az eset után írta alá Csató Gábor.

A felfüggesztett állomásvezető azóta (január közepén) megkapta a tételes elszámolást, amiből kiderült, miben esett kár és mekkora értékben. A teljes kár a tételes elszámolás szerint kicsit több, mint 400 ezer forint. A listán több mikrohullámú sütő, fénycsövek és bútorok is szerepelnek, sőt olyan tételek is, amit azóta már elbontottak. Ugyanakkor az egyik mentős a jegyzőkönyvbe vett meghallgatásán úgy fogalmazott: “a mikrohullámú sütő már 3 éve nem működött, ezért azt használtuk kapufának, illetve az egyéb ott lévő használaton kívüli tárgyakat felhasználtuk a focikapu építéséhez”.

Kapufa

Egy másik mentődolgozó, aki nem is vett részt a focizásban, a jegyzőkönyv szerint úgy fogalmazott: “Nem értek egyet a kifújt tűzoltókészüléken kívül bármilyen más kár okozásával, mert előtte a költözésnél ott voltam és tudom, milyen állapotokat és tárgyakat hagytunk ott: összedőlt, penészes bútorokat, szemetet, dobozokat és olyan holmikat, amiket az új helyen már nem tudtunk elraktározni” – áll a jegyzőkönyvben. A dokumentumokból kiderül, hogy az OMSZ a vizsgálat alatt a doktornő többszöri kérése ellenére sem engedett betekintést annak irataiba, és az egyik vezető beosztású tisztviselő szóbeli megnyilvánulása alapján már az első napon eldöntötték, hogy kirúgják.

Az orvost elmarasztaló, éles hangú levélben egyébként hiányolják a használaton kívüli, kiürített mentőgarázsban játszott focimeccshez az előzetes írásos engedélyt is. Az állomásvezető ugyan engedélyt kért és kapott a tudomása szerint illetékes személytől, de a levél szerint csak olyanoktól, akik nem jogosultak ezt megadni. A levélben valóban károkozás szerepel, olyan vagyonelemekben “melyek állami tulajdonban lévő dolognak” minősülnek és a levélíró szerint – ez az indoklás többször visszatérő elem a dokumentumokban – az állomásvezető még utólag sem volt képes helyesen megítélni az események következményeit, “az ide vonatkozó szabályokat még érintőlegesen sem ismeri”, ezért pedig aggályos, hogy állomásvezetőként fokozott felelősséggel rendelkezzen.

A mentőszolgálat szerint ezeknek a tárgyaknak a leselejtezése és megsemmisítése csak szabályos folyamatot követően történhet. A dokumentum végén kiegészül az írásbeli figyelmeztetés egy utólagos dorgálással, amely szerint ha az állomásvezető úgy ítélte meg, hogy “a bajtársak a közelmúltban a vírushelyzet, vagy bármely más ok következtében reájuk nehezedő terhelés miatt a bennük felgyülemlett feszültség kezelésére, feldolgozására szorulnak, úgy módjában lett volna az Intézmény Pszichológiai és Mentálhigiénés Csoportjához fordulni, vagy feletteseinél más szabadidős program szervezésnek lehetőségét felvetni”. Az állomás dolgozói erre azt mondják, a doktornő korábban is kért pszichológiai segítséget bajtársai számára, amelyet nem kapott meg.

Képünk illusztráció!

MTI

Nem szívesen engednék el

Az esetet követően a mentős állomány 70 tagja (orvosok, mentőtisztek és mentő dolgozók) petícióban állt ki az állomásvezető mellett. A dokumentumban érthetetlennek és méltatlannak találják, hogy a “minden szempontból rátermett” állomásvezetőt vezetői és szakmai képességeiben egyaránt megkérdőjelezik, pedig “az állomás rendjét és tisztaságát mindig szívén viselte, és betegeit megkérdőjelezhetetlen szakmaisággal látta el”. Remélik, hogy az állomásvezető neve mihamarabb tisztázódik.

Úgy tudjuk az OMSZ főigazgatója rendkívüli állomásértekezletet ígért a témában a mentőállomás dolgozóinak még december elején, de erre azóta sem került sor.

Azóta az állomásvezető a Magyar Orvosi Kamarához is fordult, hogy etikai vizsgálatot kérjen, hiszen nem csak az állomásvezetői munkája, de az orvosi tevekénység végzése alól is felmentették. A mentőszolgálat részéről azóta érzékelhető némi enyhülés, "kocsizni" visszavennék az állomásvezetőt, kérdés, hogy a két gyerekét egyedül nevelő, a sürgősségi orvostanban évtizedes szakmai előélettel rendelkező orvos hajlandó-e visszatérni egy olyan szolgálathoz, ahol ilyen vesszőfutáson ment keresztül.

Prioritások Covid-hullám csúcsán

Megkerestünk több szakdolgozót, orvost, akik ismerik a doktornő munkáját, vagy az érintett mentőállomás hátterét is. Egybehangzó véleményük szerint szakmai munkáját széles körben elismerték, több elismerést, dicséretet, oklevelet is kapott a mentőszolgálattól az évek során. Munkája során gyakorlatias és alapos volt közvetlen munkatársai, vagy más állomáson dolgozó mentősök szerint, akik a terepen futottak össze vele. 

Az állomás több dolgozójával folytatott beszélgetésünk alapján úgy tudjuk, az állomásvezető úgy érzi, bosszú áldozata lett, még akkor is, ha van felelőssége az ügyben. Az állomás dolgozói körében nagy felháborodást okozott, hogy a doktornőn kívül az esemény egyetlen résztvevőjét sem függesztették fel, annak ellenére, hogy ő csupán az esemény szervezője volt, a fociban nem is vett részt, egy másik helyiségben tartózkodott. Azt is felvetik, észszerű-e a Covid-járvány negyedik hullámában példastatuálás miatt ennyire gyorsan megszabadulni egy nehezen pótolható oxiológus szakembertől, egyben mentőállomás-vezetőtől, még akkor is, ha a selejtezésre váró tárgyakkal az emberei valóban nem bántak megfelelően.