Az adatok szerint a budapesti vasúti pályaudvarokon az elmúlt napokban csaknem ugyanannyi menekült utazott tovább, mint ahány Ukrajnából érkezett, vagyis csökkent a terhelés – mondta Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes egy keddi, budapesti háttérbeszélgetésen, amelynek témája az Ukrajnából érkezettek ellátása volt.

A Budapestre érkező menekültek Kiss szavai szerint négy csoportba sorolhatók.

• Jellemzően pár napig maradnak azok az ukrán városokból érkező családok, amelyeknek van továbbutazási tervük, segítségre a szálláson kívül alig van szükségük.
• Az Ukrajnában tanuló harmadik országbeli diákok egy része néhány napig marad a szállásokon, nagykövetségeik szervezik a hazaútjukat, másik részük huzamosabb ideig marad, és adott esetben hazai egyetemek befogadják őket.
• A kárpátaljai magyar családok sok gyerekkel érkeznek, nagy részük nem tervez továbbutazást.
• A kárpátaljai magyarajkú roma – átlagosan 8–20 tagú – nagycsaládok is érkeznek a fővárosba.

A fővárosi önkormányzatnak jellemzően e két utóbbi csoporttal kell foglalkoznia – mondta Kiss, aki arról is beszélt, hogy szállítási segítséget nyújtanak a BOK csarnokban kialakított humanitárius tranzitpont üzemeltetéséhez.

Orbán kiment a BOK csarnokba menekült gyerekekkel szelfizni

A rövidtávú szállásbiztosítás budapesti tömegszállásokon történik, hosszú távra Budapesten kívüli üdülőkben adnak szállást a rászorulóknak, ami komoly szociális munkát is igényel – magyarázta a főpolgármester-helyettes. Jelenleg körülbelül 250 embert szállásoltak el hosszú távra. A szállást igénybe vevők több mint fele kiskorú.

Kiss Ambrus beszélt arról is, hogy az étkeztetés hét helyszínen történik, átlagosan napi 500–600 ember jut így élelemhez. Napi ezer emberig bővíthető a kapacitás.

Kérdésre válaszolva azt is közölte, hogy eddig körülbelül 80 millió forintba kerültek a menekültügyi intézkedések.

Az orosz–ukrán háborúról szóló percről percre tudósításunkat itt találja.

„Irpinyből jöttem, szétlőtték a házamat, most segíteni szeretnék” – menekültek a BOK-csarnokban