Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az utóbbi két hónapban folyamatosan és jelentősen csökkent azok száma, akik a háborút indító Oroszországot tartják agresszornak – írja a Népszava a Publicus Intézet közvélemény-kutatására hivatkozva.
A március elején készült kutatásban még a kérdezettek 64 százaléka vélte így, a március végi kutatás idején már csak 58 százalék volt ez az arány, most pedig 56 százalék. A felmérés szerint 25 százalék, vagyis a magyarok negyede gondolja úgy, hogy az Ukrajna elleni támadás Oroszország védekezése.
A cikk szerint figyelemreméltó, hogy összességében nőtt azok száma – két hónap alatt 60-ról, 66 százalékra – akik elégedettek azzal, ahogy a kormány eddig reagált a háborúra.
A szankciókkal kapcsolatban is érdekes adat látott napvilágot: a megkérdezettek 72 százaléka nemmel felelt arra a kérdésre, hogy „Támogatna-e olyan szankciókat Oroszország ellen, amelyek miatt többet kellene fizetnie az energiáért”. A kormánypártiak teljesen elutasítóak, alig 6 százalékuk vállalna kicsi vagy nagyobb áldozatot, míg az ellenzékiek 61 százaléka lenne hajlandó erre.
Ugyanakkor a nyugati értékekhez ragaszkodnak a felmérés résztvevői, stabil 62 százalékos többség mutatkozik abban, hogy „Magyarország az értékek tekintetében hagyományosan a nyugathoz tartozik, ezért a jövőben a nyugat felé kell törekednie”. Nagyon kevesen vannak (5-18 százalék), aki azzal az állítással értene egyet, miszerint Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy Oroszországhoz közeledjen és távolodjon az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól.
