A hvg.hu közérdekű adatigénylésére a honvédség parancsnoksága, illetve a Honvédelmi Minisztérium által adott válaszokból az derül ki, hogy csak harminc év múlva, 2052-ben tudhatjuk meg:

mi történt pontosan 2022. március 11-re virradóra, amikor a horvát fővárosban, Zágrábban lezuhant egy katonai felderítő drón, amely azelőtt 40 percet töltött Magyarország légterében.

Negyven perc hosszú idő, és tekintve, hogy a horvát hatóságok későbbi közlése szerint a szovjet gyártmányú, Tu-141-es típusú drón OFAB 100-120 típusú bombát szállított, “nagy energiájú, de nem szokványos” anyaggal, a helyzet mindenképpen komolynak minősíthető. Főképpen úgy, hogy a drón átrepült az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. közelében is, amely nemcsak nukleáris létesítmény, így veszélyes üzem, hanem éppen emiatt nemzetbiztonsági védelem alá is tartozik.

Mit tud egy 70-es években fejlesztett hattonnás drón, ami lezuhant Zágrábban?

A Tupoljev cég által tervezett robotrepülőgép, a szovjet hadiipar egykori csúcstechnikájú eszköze inkább egy rakétaeszköz, mint pilóta nélküli drón.

Az Ukrajnában felszállt – az ukránok szerint nem általuk indított –, a román és a magyar légtéren át Horvátországba érkező és Zágrábban műszaki hiba miatt lezuhant, a földbe ötméteres krátert vájó drón ügyét a horvát hatóságok komolyan vették, a miniszterelnök, sőt az államfő is megszólalt. A román védelmi tárca jelezte, az ő légterükben csak 3 percet töltött a drón, de a gyorsasága, illetve a zord időjárási és terepviszonyok miatt az észlelésén kívül nem igazán tudtak mit kezdeni vele.

A Magyarországra március 10-én, 23 óra 26 perckor belépő drón több, mint 40 percet töltött el a légtérben.

Mint azt a Honvédelmi Minisztérium másnapi közléséből tudjuk, a légtérvédelmi szolgálat a Tu-141-esként azonosított „nagy sebességgel közlekedő eszközt" már Ukrajna területén is érzékelte. Miután Csengernél belépett a magyar légtérbe, a drón “nyomon követve és ellenőrzés alatt tartva végül az ország légteréből távozott” a tárca szerint.

Március 11-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is videónyilatkozatot tett és jelezte, hogy az esetet vizsgálják, amúgy pedig volt két másik riasztás is a drón átrepülése utáni napon: egy dél körül, egy pedig délután. Korábban ezek közül az elsőről a honvédelmi tárca is beszámolt, hangsúlyozva, hogy “tekintettel az előzményekre, a készültségi szolgálatban lévő Gripenek ellenőrizték az érintett légteret, azonban semmiféle légi járművet ott nem találtak.”

Azóta sem a Szijjártó által említett vizsgálatokról, sem a drón berepüléséről hivatalos tájékoztatást nem adott a honvédelmi tárca vagy a kormányzat. Még az sem derült ki, hogy a drón miatt felszálltak-e egyáltalán a Gripen vadászgépek, mivel az első közlésekből arra lehet következtetni, hogy nem, csupán a légtérvédelmi szolgálat a radaron követte az útját. Ezért a hvg.hu közérdekű adatigényléssel fordult a honvédséghez, illetve a szaktárcához, ezekkel a kérdésekkel:

• A TU-141-es drón észlelését követően felszállt-e gép, hogy ellenőrizze az érintett légteret? Ha felszállt, mit észlelt, ha nem szállt fel, miért nem?
• Ki volt az adott időszakban a Nemzeti Döntéshozó Személy, aki a 3008/2004-es kormányhatározat szerint parancsot adhat légi jármű lelövésére?
• Indult-e az eset miatt hivatalos vizsgálat, ha igen, akkor azt ki rendelte el, mely szerv folytatja, és van-e már eredménye?
• Ha nem indult vizsgálat, akkor miért nem tartották ezt szükségesnek?
• Ha indult vizsgálat az esetleges mulasztás feltárására, az milyen eredménnyel zárult?
• Az esettel összefüggésben került-e bárki vádemeléssel valamely bíróság katonai tanácsa elé, ha igen, akkor ki/kik és milyen váddal/vádakkal?

Nemcsak a magyar közvéleményt kínzó kérdések kielégítése miatt lenne indokolt a válasz, hanem a NATO-partnerek megnyugtatása miatt is, mivel a horvátok elég dühösek lettek Magyarországra, amiért mint kés a vajban, olyan könnyedén jutott el 40 perc repülés után hozzájuk a drón. Zoran Milanovic államfő is keményen nyilatkozott, amikor azt mondta: "A drón átrepült Magyarországon. Megtörtént. Ugyanakkor hiszünk abban, hogy ilyesmi nem fog még egyszer megismétlődni."

Gripen vadászgép készül felszállni a Honvédség kecskeméti légi bázisán

Túry Gergely

Válaszok azonban nincsenek – 2052-ig legalábbis biztos. A hvg.hu közérdekű adatigénylésére a honvédség parancsnokságától és a Honvédelmi Minisztériumból szó szerint ugyanazt a levelet kaptuk vissza. Ebben egyetlen kérdésre sem kaptunk érdemi választ, a Nemzeti Döntéshozó Személlyel kapcsolatosra sem nevet küldtek, csak annyit, ami a törvényszövegből amúgy is tudható:

A magyar vagy külföldi légtérben nemzeti alárendeltségű magyar légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erők figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancsot a honvédség légierő ügyeletes parancsnoka adhat.”

A többi, a történteket, a vizsgálatokat érintő és az esetleges felelősség feltárását firtató kérdésre azonban semmilyen konkrét reakció nem érkezett. A 45 nap időhúzás után érkezett elutasító válasz szerint, ha van is konkrétum az ügyben, “a kért adatok a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 38. § (7) bekezdése alapján nem nyilvánosak”.

A Tu-141-es típusú katonai felderítő drón akár 120 kilós bombát is tudott vinni

Wikimedia

Az idézett jogszabályi hivatkozás egy tipikus, szinte bármire ráhúzható gumiparagrafus, amely szerint “a honvédség szervezeti felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére vonatkozó adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Magyar Honvédség parancsnokának javaslata alapján a honvédelemért felelős miniszter engedélyezheti.”

Az érthető, hogy – főleg NATO-tagállamként – a honvédség működésének, harci képességének részletei nem nyilvánosak. Ám a kérdések zöme nem erre vonatkozott, hanem olyan vizsgálatokra, amelyek ilyenkor természetesek és elvárhatók, azokat Szijjártó miniszter be is jelentette. A hadfelszereléssel az hozható csak kapcsolatba, hogy felszálltak-e a Gripenek, ám ennek puszta ténye aligha védendő adat – főleg úgy, hogy ilyesmiről a szaktárca gyakran nyilatkozik, ahogy tette nemrég ebben és ebben az esetben vagy a litván fantomrepülő ügyében.

Gyakran maga a Honvédség dicsekszik el egy-egy Gripen-akcióval, most mégis titkolóznak

Facebook/Orbán Viktor

Nemcsak a hvg.hu keresett eddig sikertelenül válaszokat, így jártak az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ellenzéki tagjai is. Egy héttel az incidens után ugyan majdnem összeült a testület, ám végül Kósa Lajos fideszes bizottsági elnök lefújta az ülést. A DK “felháborítónak” tartotta, hogy nem tudni semmit, mi lett az ígért vizsgálat eredménye, és az sem ismert, milyen biztonsági intézkedéseket hoztak a hasonló esetek megelőzésére. Később a testület jobbikos és MSZP-s tagjával együtt követeltek ülést és válaszokat – hiába.

Nem ez az első eset, hogy az adatokat 30 évig a nyilvánosság elől elzáró gumiparagrafusára hivatkozva titkolnak katonailag kevésbé, politikailag annál kínosabb ügyeket. Ilyen volt 2014-ben a Fradi új stadionjának – Orbán Viktor kifütyüléséről elhíresült – 96 milliós avatója, amelyen Gripenek is átrepültek az Üllői úti aréna felett. Ám azt, hogy ki engedélyezte és mennyiért a légi parádét, szintén 30 évre “titkosították”. A botrány hatására végül kitalálták, hogy az egész nem került semmibe, mert a vadászgépek úgyis épp akkor gyakorlatoztak.

(Nyitóképünk illusztráció)