Ezért baj, hogy az ellenzék nem létezik
Néhány vérszegény lépésen kívül az ellenzék nem csapott le a legforróbb belpolitikai ügyekre, a kata kivéreztetésére és a rezsicsökkentés szűkítésére, sőt az ezek miatti utcai tiltakozáshullámnál is csak meghúzódik a háttérben. A látványos tétlenség okait keresve arra jutottunk: több oka van annak, hogy az ellenzék az elmúlt húsz év ziccerét hagyja ki, de ettől még a Fidesz nem lehet teljesen nyugodt.
Hol van az ellenzék a kormányellenes tüntetésekről? – vetődik fel a kérdés, miután a kataszigorítás miatt egy hete kezdődött demonstrációsorozatról az első napok amúgy is mérsékelt részvétele után szinte kikoptak az ellenzéki pártok és politikusok. Hiányuk különösen azért feltűnő, mert az elégedetlenség már túllépett a kataügyön, valamint a rezsicsökkentés csökkentése elleni tiltakozáson, és kezd rendszerellenes jegyeket mutatni, amit az ellenzék kihasználhatna – ha jelen lenne.
Azonban “az ellenzéki oldalon most nem a tüntetéseken való jelenlét, hanem egyáltalán a lét a kérdés” – pontosít a hvg.hu kérdésére Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző. Szerinte több oka is van annak, hogy a tüntetéssorozatról kikoptak az ellenzéki pártok. Ezek a következők:
- A tüntetők nem akarják, hogy a pártok támogassák a követeléseiket, és jelen legyenek a demonstrációikon.
- A tüntetők kifejezetten nem akarják, hogy ezek az ellenzéki pártok képviseljék őket és támogassák a céljaikat.
- Az ellenzékhez sorolható hat párt sem akarja igazán, hogy az élére álljon a rendszerellenessé váló demonstrációnak.
Szentpéteri Nagy szerint az, hogy a tüntetők nem látják szívesen az ellenzéki pártokat a demonstrációikon, azzal magyarázható, hogy az áprilisi választási vereség, illetve az azóta eltelt időszakban mutatott aktivitásuk miatt nem érzik őket sem hitelesnek, sem kompetensnek, sem pedig hatékonynak, hogy céljaik elérésében segítsék őket.
Cikkdossziénk a katatörvényről
A kata változásáról és annak következményeiről szóló további cikkeinket itt olvashatja.
Ráadásul ami a pártok saját motivációit illeti, “a hat ellenzéki párt közül öt vagy nem is igazán létezik, vagy érzelmi és politikai válságban van, vagy pedig csak szédeleg” – állapította meg a politikai elemző, aki szerint
egyedül a Demokratikus Koalíciónak van ütőképes vezetése, ereje, a párt viszont tudja jól, hogy nem népszerű a párton kívül, így meg sem próbálják például Gyurcsány Ferencet a tüntetők közé küldeni.
Más vélemények szerint ha a tüntetők közé nem is megy szelfizni a DK-elnök Gyurcsány, nehéz nem észrevenni, ahogy a Facebookon exponálja magát: “betegesen izgágának” nevezi Orbán Viktort, miközben azt üzeni, “készülünk”. Ahogy a minap írta: “Jönni fog majd egy nyugodt, megbízható, emberi kormány. Készülünk.” Ezzel, bár fizikailag nem ment ki a tüntetésekre, ha másban nem is, lájkokban igyekszik learatni az elégedetlenség politikai babérjait. Ez pedig annak fényében furcsa, hogy utoljára talán akkor volt ennyire tapintható a választási ígéreteket követő kiábrándultság, amikor 2006 őszén éppen az ő őszödi beszédének kiszivárgása után vonult utcára az akkori ellenzék.
Huszonhét éve építgeti sikeresen a Fidesz azt, amibe most belemart
Egy rendszerváltás utáni példátlan megszorításnak köszönheti a Fidesz, hogy a kilencvenes évek közepén ellenzéki pártként erőre kaphatott. A Horn-kormány nevéhez kötődő, de máig emlegetett Bokros-csomag éppen a fideszes marketingnek köszönhetően nőtt túl önmagán, majd vált a Fidesz csodafegyverévé: politikai démonná.
Nem véletlen, hogy a mostani politikai krízist sokan Orbán őszödi beszédeként jellemzik, figyelmeztetve arra: a miniszterelnök és a Fidesz-kormány a kata átalakításával adót emel, a rezsicsökkentésnél a fogyasztási korláttal pedig megszorításokat vezet be, vagyis pont azt teszi, amivel a választási kampányban az ellenzéki pártokat vádolta hatalomra jutásuk esetén. Ezzel Orbán legalább akkorát hazudott – mondják most a bírálói –, mint annak idején miniszterelnökként Gyurcsány. Valójában ennél nagyobb a baj:
Orbán nemcsak hazudott, hanem eddigi politikája egyik alappillérét jelentő ígéretét szegte meg: a középosztállyal kötött paktumának lényege az volt, hogy elnézik neki sajátos módszereit és a lépéseit, cserébe az állam által garantált életszínvonalért.
A paktum felrúgásával nem csak a katások 450 ezres körének jelentős része jár rosszul, náluk is nagyobb kört érint a rezsicsökkentés befékezése. Az emiatti társadalmi elégedetlenség hatalmas esély lenne az ellenzéknek: olyan, amilyen talán az elmúlt húsz évben sem kínálkozott Orbán ellenzéke számára. Hiszen a kormánypártok és Orbán hazugsága, az egzisztenciális lecsúszás okán érzett félelem miatt erős düh van a társadalomban, ám ezt nem tudja becsatornázni és saját politikai hasznára, a Fidesznek pedig kárára fordítani az ellenzék. Kétségtelen, legkönnyebben ezt úgy tehetnék meg, hogy a tüntetéshullám élére állnak.
Somogyi Zoltán: Orbánhoz kötött illúziók foszlottak szét hirtelen
Több ezren bénították meg Budapestet az elmúlt napokban a kata szigorítása ellen tiltakozva, közben a kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett és korlátozta a rezsicsökkentést is. Ez mind fájni fog, és kérdés, hogy jön ki ebből Orbán Viktor és kormánya politikailag. Somogyi Zoltán szociológus, a Political Capital társalapítója azt mondta, Orbánék arra építették fel a kormányzati politikát, hogy mindenkinek mindig kicsit jobb legyen.
Csakhogy – mondta a hvg.hu-nak Szentpéteri Nagy Richard –
valójában a demonstrálók nem is csak a katát és a rezsicsökkentést érintő változások ellen tiltakoznak, hanem éppen azon ellenzéki pártok ellen is tüntetnek, akik pedig a leginkább kihasználhatnák a kormányellenes hangulatot.
Arra a kérdésre, hogy lehet-e sikeres a tüntetéssorozat politikai támogatás nélkül, az elemző igennel válaszolt, mondván: politikai támogatásra nincs feltétlenül szükségük a tüntetőknek, amire viszont szükségük lenne, az a politikai iránymutatás, az alternatíva jelenléte a Fidesz rendszerével szemben, “ez viszont nem látszik, és ennek hiányában könnyen ki is fulladhat a mostani elégedetlenség és tiltakozáshullám.”
Valakinek a tüntetések élére kellene állnia, főleg azután, hogy az már rendszerellenes jellegűvé fejlődik.
Valaki 1848. március 15-én is elkiáltotta magát, hogy akkor menjünk a Landerer és Heckenast nyomdához, vagyis a tüntetés önmagában céltalan
– mondta Szentpéteri Nagy, hozzátéve: nem kell, hogy valamelyik jelenlegi ellenzéki párt vagy annak politikusa álljon a tüntetések élére, lehetne az egy új formáció, egy civil vezető is, de amíg ez kialakul, addigra lehet, hogy elvész a lendület. Úgy véli, talán éppen emiatt lehet nyugodt Orbán Viktor és a Fidesz.
Bokros Lajos: Eljött az igazság pillanata, kipukkadt a költségvetés
Nem igaz, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetért csak a külső körülmények felelősek, a korábbi kormányzati intézkedések jelentős károkat okoztak - mondta a hvg360-nak adott interjúban Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a CEU tanára. Bokros szerint 2008-hoz hasonlóan Magyarország ismét rendkívül meggyengült állapotban fogadta a világgazdaság újabb negatív hatásait.
Hiába tehát az elvileg az ellenzéknek kedvező helyzet, ha általános vélemény, hogy azon az oldalon ekkora a hitelességi deficit. Jól példázza ezt Márki-Zay Péter, a hatpárti ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének fellépése: hiába ment ki a tüntetésre múlt héten szombaton, hiába vezette le, hogy Orbán a választási hazugságát teszi éppen valósággá, és hiába adta ki a jelszót, hogy “Ébresztő, Magyarország!”, nem tudott átütő sikert elérni.
Hiába mutatott némelyik ellenzéki párt valamilyen aktivitást, Márki-Zay Péterhez hasonlóan csak mérsékelt sikert értek el. A Momentumról továbbra is az látszik, hogy bár kezdetben adott némi lendületet a tiltakozásnak, nem találja a hangot a tömegekhez. Az LMP és az MSZP még ennyit sem tudott felmutatni ebben a helyzetben, gyakorlatilag láthatatlanok. A Párbeszéd is leginkább csak józsefvárosi képviselőjük, Jámbor András miatt érzékelhető, de ez egyéni, nem pártteljesítmény. A DK “izgágaságáról” már volt szó, a Jobbik pedig láthatóan éppen saját belső válságával van elfoglalva.
A parlamenten kívüli Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) szintén nem tudta kiaknázni politikailag a helyzetet, még akkor sem, ha két társelnökét bilincsben vitték el a rendőrök múlt szerdán a tüntetésről. Az Orbán Viktor partnerségi listáján szereplő ellenzéki Mi Hazánk helyzete sajátos, hiszen bár augusztus 1-jére országos tiltakozó akciót hirdettek kata- és rezsicsökkentés-ügyben, őket sokan a Fidesz külső támogatóinak tartják. Mégis, a hatpárti ellenzék tagjainál ők jobb eséllyel fordíthatják saját hasznukra – legfőképpen vidéken – a társadalmi elégedetlenséget, hiszen a tavaszi választáson előreléptek azzal, hogy új pártként bejutottak a Parlamentbe.
Palócz Éva: A kormányzati kommunikáció és a száraz tények között súlyos ellentmondás van
Ha szabad szemmel látjuk, hogy nem őrizték meg a rezsicsökkentést, akkor nem lehet mondani, hogy megőrizték - mondta a hvg360-nak adott interjúban Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Szerinte a Fidesz nagyjából azt csinálta, amit az ellenzék javasolt a kampányban. A kata szigorítását irracionálisnak tartja, szerinte érthetetlen, hogy miért nem emelték a maradók számára az adó összegét.
Ami pedig a kormánypártokat és Orbán Viktort illeti, Szentpéteri Nagy Richard felhívta a figyelmet arra is, mi az, ami miatt mégis aggódniuk kell. Mint mondta, “a Fideszt úgy ismerjük, mint aminek máris van B-, sőt C-terve is arra az esetre, ha mégse fulladna ki pár nap alatt a tüntetéshullám, vagy esetleg erőre kapna, viszont ezek a forgatókönyvek az elmúlt 12 év hasonló szcenárióit veszik alapul, holott most nagyon más a helyzet”. Szentpéteri Nagy szerint ugyanis
a gazdasági kilátások borzasztó rosszak, ráadásul a Fidesz elveszítette azt a mítoszt is, hogy ha hazudnak és lopnak is, legalább kormányozni tudnak, mivel világossá vált, hogy nem tudnak.
Ennek ellenére sem kell sokak szerint feltétlenül temetni a NER-t, mivel a Fidesz azt is tudja, hogy a népszerűtlen – akár kormányzati tanácstalanságról is árulkodó – intézkedéseket a ciklus elején kell meghozni, 2–3 év múlva már nem emlékszik rájuk igazán senki. Lehet persze, hogy rövid távon veszítenek a támogatóik közül akár 10 százalékot is, az elpártolók nem csapódnak az ellenzékhez, sőt könnyen visszacsábíthatók a következő parlamenti választási kampányban. Addig pedig a sorra kerülő európai parlamenti, illetve önkormányzati választásokon is belefér a kormánypártoknak a rosszabb szereplés, mivel 2026-ra készülnek, azt a választást akarják megnyerni. Annak érdekében pedig, hogy a pirula már most se legyen olyan keserű, könnyen lehet, hogy a heves tagadás ellenére még rövid távon is tesznek könnyítéseket, hajlandóak korrekciókra a következő hetekben a katát, és a rezsicsökkentést érintő döntéseket illetően is.