Az Országgyűlés 144 igen, 40 nem és 5 tartózkodás mellett fogadta el kedden a választási törvény újabb átalakítását, így a magyar választási bizottságok a nem Magyarország területén elkövetett esetleges jogsértések kivizsgálására és elbírálására is hatáskörrel rendelkeznek.

Ennek azért van nagy jelentősége, mert nem sokkal a 2022-es országgyűlési választások előtt kidobott, megégetett szavazólapokat találtak Romániában, nem messze Marosvásárhelytől, a magyar választási szervek pedig – jogkör híján – még csak nem is vizsgálhatták az ügyet.

Botrány után módosul a törvény: külföldön is ki lehet vizsgálni a választási csalást

Nemcsak Magyarországon, hanem a világon bárhol vizsgálhatnák a választási szervek a választási csalás gyanús eseteket, ha a Parlament elfogadja a most benyújtott törvénymódosítást. Ez a válasz arra, hogy az elégetett romániai levélszavazatok ügyében tehetetlenek voltak a választási szervek.

Ugyancsak változás a választási törvényben, hogy immár nem csak a választott tagok, hanem az Országgyűlésben frakcióval rendelkező pártok is csak jogi egyetemi végzettséggel rendelkező tagokat delegálhatnak a Nemzeti Választási Bizottságba.

Van néhány további módosítás is az átalakított választási törvényben:

• Ezentúl három forint díjat kell fizetni a szavazóköri névjegyzékből történő adatszolgáltatásért.
• Az a választópolgár, aki postai úton kérte a szavazási levélcsomag kézbesítését, de azt a szavazást megelőző 7. napig nem kapta meg, bármelyik külképviseleten vagy egyéni választókerületi választási irodában személyesen átvehessen egy pótlevélcsomagot.
• Ha nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kimondja feloszlását vagy feloszlatják, csak akkor tarthatnak időközi választást, ha az önkormányzat költségvetésében rendelkezésre áll a választás lebonyolításához szükséges forrás. Amennyiben nem, a nemzetiségi önkormányzat megszűnik, de a következő általános választásokon ismét létre lehet hozni.
• Rendelkeztek arról is, hogy a népszavazási aláírásgyűjtés megkezdése előtt el kell dönteni a felmerülő jogvitákat. Az indoklás szerint azért, mert nem szabad a népszavazás keretében kitenni a választópolgárokat annak, hogy csak utólag, az aláírásgyűjtés befejezése után derüljön ki, hogy a népszavazási kérdést nem a törvény által megkövetelt módon fogalmazták meg, vagy más okból nem lehet megtartani a népszavazást.