„Egybeforrt a sorsunk Európáéval, összeláncoltuk magunkat. (...) Szükségünk van az európai országok közösségére, és nekik is szükségük van ránk” – mondta Novák Katalin Székesfehérváron, az augusztus 20-ai állami ünnepen tartott beszédében. A köztársasági elnök kiemelte: ma, amikor a kontinens nagyhatalmak küzdőterévé válhat, „egymásnak kell vetnünk a vállunkat”, közös döntéseket kell hozni, olyan közös európai döntéseket, amelyek a közös jót szolgálják.

Novák a beszédében nem kerülte meg a háborút sem. „Azt kívánom, hogy az Úristen kíméljen meg bennünket a háborútól, és őrizze katonáinkat és családjainkat békében. Ne kelljen honvédő küzdelmet vívniuk. Ne engedje őket hódító háborúkba, és ne váljunk nagyhatalmak küzdőterévé. Mi, az ország vezetői megtesszük mindazt, ami lehetséges, azért, hogy magyar földön ne folyjon vér” – mondta az államfő, aki azt a dilemmát is megosztotta, hogy kell-e, lehet-e ünnepelni akkor, amikor a szomszédban fegyverek ropognak. Kiderült, hogy kell, „sőt éppen most van igazán szükségünk arra, hogy közös életünkre olyan távlatból tekintsünk, mely segít megérteni múltunkat, valósághűen látni jelenünket, és bölcs döntésekkel segíteni jövőnket.”

Novák Katalin szerint Magyarország ugyanazt az elköteleződést erősítette meg, amikor az EU-hoz csatlakozott, mint amit a kereszténység és a Nyugat mellett döntő Szent István. Hozzátette ugyanakkor: „Együttműködésünk és megértésünk előfeltétele, hogy ne zsaroljanak bennünket. Se a minket megillető pénzzel, se a magyarok által elutasított ideológiákkal. Magyarország növelni akarja Európa erejét, fel akarja erősíteni Európa hangját. Így van esélyünk megvédeni az európai embereket, és megőrizni mindazt a történelmünkből és kultúránkból, ami Európát naggyá tette”.

Novák előrevetítette, hogy bár nehéz időket élünk, még kijózanítóbb idők jönnek. Végül azt kívánta, hogy mindig legyen kenyér az asztalon, és legyenek olyanok, akikkel öröm az asztal köré ülni.

(Képünkön Novák Katalin az augusztus 20-ai tisztavatáson látható.)