Hetekkel, sőt napokkal a jogállamisági eljárásról szóló bizottsági döntés előtt is folyamatosak a tárgyalások a magyar kormány és az Európai Bizottság között, de még így is minimális az esélye, hogy Brüsszel vasárnap leállítsa az eljárást. Bár arra mindkét fél nagyon figyel, hogy a tárgyalásokról ne szivárogjanak ki részletek, az már most látszik, hogy jelenleg az Európai Bizottság van helyzeti előnyben. Az Orbán-kormány eddigi bejelentései alapján ugyanis az körvonalazódik, hogy

lényegében minden korrekciós intézkedésbe belemennének, hogy ne vonjanak meg pénzügyi forrásokat Magyarországtól.

Az, hogy mindez elegendő lesz-e Brüsszel számára, egyelőre nem lehet tudni. A jogállamisági eljárással kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy az Európai Bizottságnak nem az az érdeke, hogy pénzt vonjon el Magyarországtól, hanem az, hogy a magyar kormány feleljen meg az európai alapértékeknek: vagyis biztosítsa a többi közt az igazságszolgáltatás függetlenségét és szüntesse meg a rendszerszintű korrupciót.

Független is, hatóság is

Bár tárgyalások már hónapok óta zajlanak, a magyar kormány először július elején ismerte el, hogy hajlandó törvénymódosításokra is annak érdekében, hogy megfeleljen az Európai Bizottság elvárásainak. Gulyás Gergely a július 7-ei kormányinfón több intézkedést jelentett be:

• Magyarország nem csupán az európai uniós, hanem a nemzeti rezsimbe tartozó közbeszerzéseknél is 15 százalék alá mérsékli az egyszereplős közbeszerzések arányát;
• a korrupciós büntetőügyekben az ügyészség döntésével szemben helye lesz bírósági jogorvoslatnak;
• valamint elfogadták a Bizottság javaslatát arról is, hogy Magyarországnak az európai uniós források egy jelentős részét arra kell fordítania, hogy a lehető legnagyobb energiafüggetlenséget érjük el.

Gulyás már ekkor utalt rá, hogy ez nem a teljes csomag része, és ez be is bizonyosodott, amikor a Magyar Közlönyben szeptember 5-én arról jelent meg kormányhatározat, hogy független hatóságot hoznak létre a korrupcióellenes harc jegyében. Itt a kormány már nem is próbálta titkolni, hogy az intézkedést az Európai Bizottság kérte, ezt már a szöveg elején feltüntette.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfó sajtótájékoztatóján július 7-én

MTI / Illyés Tibor

A hatóság – amelyet azóta pénzügyi integritási hatóságként emlegetnek, nehogy véletlenül is benne legyen a nevében a korrupció szó – mellett a kormány kötelezettséget vállalt egy új Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozására is. Ezenkívül arra is felhívta Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert, hogy „gondoskodjon a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer létrehozásáról és működtetéséről”. Ennek létrehozásánál és működtetésénél független nem kormányzati és közbeszerzési szakértők is részt kell vegyenek.

A következő nagy adag törvényjavaslat Navracsics Tibor bejelentése alapján hétfőn várható, de hogy ezek pontosan mit érinthetnek, valószínűleg csak akkor fog kiderülni, amikor szövegük megjelenik az Országgyűlés honlapján.

A Népszava korábban annyit már megtudott, hogy a megbeszéléseken körvonalazódik a megegyezés a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosításáról és az OLAF helyszíni ellenőrzéseihez nyújtott támogatás kötelezettségének jogszabályba foglalásáról. Szó van arról is, hogy bizonyos esetekben ingyenessé tennék a közérdekű adatigénylést és változtatnának a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatát érintő előírásokon is.

Több civil szervezet azonban már megkongatta a vészharangot, hogy hiába a rengeteg vállalás, véleményük szerint még azok sem lesznek elegendőek az érdemi változáshoz. A K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International (TI) Magyarország közösen jegyzett állásfoglalásban azt írta, a jogállamiság helyreállításához ennél többre lenne szükség, köztük arra is, hogy

Magyarország végre csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

Be is kell még tartani

Az, hogy a legtöbb törvényjavaslat a korrupciót és az igazságszolgáltatás függetlenségét próbálja orvosolni, egyáltalán nem véletlen, hiszen az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentésében is ezekre utalt fő problémaként, és ezeket vetette fel Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa is a magyar kormánynak küldött júliusi levelében.

Az Európai Ügyészség bejárata Luxemburgban, a jogállamiság helyreállításához szükséges hazánknak csatlakoznia az ügyészséghez

AFP / Kenzo Triboullard

Ironikus módon a magyar kormány az ezekre tett vállalásaival azt is elismerte, hogy ezeken a területeken valóban nem minden olyan jól működő és átlátható, mint amilyennek itthon láttatni szeretné.

A törvényjavaslatok tehát már az asztalon vannak – Brüsszelben legalábbis már bizonyosan – a következő lépés most az, hogy mit szól hozzájuk az Európai Bizottság. Ez várhatóan már vasárnap kiderül, azt ugyanis a testület már megerősítette, ekkor döntenek arról, az eddigi tárgyalások alapján lezárják-e az egész eljárást, vagy pénzügyi szankciókra tesznek javaslatokat az ügyben döntő pénzügyminiszteri tanácsnak. (Itt fontos megjegyezni, hogy az Európai Bizottság mindig csak javaslatokat tehet, a végső döntés a tagállamok, vagyis az őket tömörítő tanácsban van.)

A héten több hazai és nemzetközi lap és hírügynökség – köztük a Reuters és a Bloomberg – is úgy értesült, hogy Magyarország a határidőig már nem tud olyat tenni, amivel meg tudná győzni az Európai Bizottságot, így szinte borítékolható, hogy pénzügyi szankciókra tesznek majd javaslatot. A kérdés inkább az, hogy ennek mekkora lesz a mértéke, és adnak-e Magyarországnak időt arra, hogy bebizonyítsa, tényleg komolyan gondolja a korrekciókat.

Ha igaz a Reuters korábbi híre, akkor ez utóbbira minden esély megvan: a kormány minimum egy, de legalább három hónap haladékot is kaphat. Erre szükség is van, hiszen az intézkedések egy részét még be sem jelentették, és a törvényjavaslatokat még az Országgyűlésnek is el kell fogadnia. Ezzel természetesen az Európai Bizottság is tisztában van. Abban az esetben azonban, ha a fennálló időben a magyar kormány nem ad elég jogi garanciát arra, hogy a vállalásaik érdemi változást hoznak, akár 15,7 milliárd eurónyi, vagyis csaknem 6400 milliárd forint felzárkóztatási forrástól is eleshet.

Ennél egyébként lényegesen kisebb összeg szerepel Johannes Hahn levelében, amit Jávor Benedek tett közzé, és alacsonyabb elvonásról értesült a Népszava is. A lap pénteken azt írta, hogy az Európai Bizottság az eddig tett javaslatokat figyelembe véve kevesebb pénz elvonására tesz majd javaslatot.

Futnak a pénz után

A magyar kormány akkor sem lehet teljesen nyugodt, ha haladékot kap Brüsszeltől. Ez ugyanis azt is jelenti, hogy idén valószínűleg már nem érkeznek uniós források hazánkba, miközben a kormány több területen is számít azokra. Hogy csak egyet említsünk: ebből akarják finanszírozni a pedagógusok béremelését.

Ráadásul nem ez az egyetlen tárgyalás, amit jelenleg a kormány folytat annak érdekében, hogy az ország hozzáférjen az őt megillető uniós pénzekhez. Brüsszel a jogállamisági eljárásban érintett hétéves költségvetés (MFF) forrásai mellett a Covid utáni helyreállítást segítő alap (RRF) pénzeit is visszatartja.

AFP /Martin Bertrand

Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi hetekben a magyar kormány a nyilvánosság előtt is többször elismerte, hogy az év végig hátralévő három és fél hónap már nem lesz elég arra, hogy csilingeljen a kassza. Ahogy Navracsics Tibor fogalmazott, bár Budapest minden lehetőségre nyitott, a jogállamisági eljárást „nem lehet egy csapásra megszüntetni”, és még ha a sebeket kicsit sikerül is enyhíteni, azok „begyógyulásához hosszú hónapokra, évekre lesz szükség”.