“A brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultáció előkészítése már zajlik. A pontos témákkal és a lebonyolítással kapcsolatban a következő napokban nyújtunk majd tájékoztatást.” – ezt válaszolta a Kormányzati Tájékoztatási Központ a hvg.hu kérdésére, amikor a legújabb nemzeti konzultáció részleteiről érdeklődtünk. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy

• A legutóbbi, tavaly nyári nemzeti konzultációt személyesen Orbán Viktor jelentette be egy kormányinfón június 10-én, ezúttal miért nem a miniszterelnök tett az újabb konzultációról bejelentést, miért a két kormánypárti frakció vezetője?
• Mikor indul az új nemzeti konzultáció?
• Hány kérdés lesz a nemzeti konzultációs űrlapon, és a legutóbbi alkalomhoz hasonlóan ezúttal is apránként hozzák nyilvánosságra a kérdéseket, vagy egyszerre az összeset?
• Ezúttal is ki lehet tölteni online is és papír alapon is a konzultációt?
• Mennyi idő áll majd rendelkezésre a kitöltésre és visszaküldésre, vagyis mikor zárul a konzultáció?
• Mekkora költségvetéssel tervezik a nemzeti konzultációt (online platform esetleges kialakítása, nyomda- és postaköltségek, feldolgozás, kiértékelés), és lesz-e a lehetőségre a figyelmet felhívó, a kitöltésre buzdító kormányzati reklámkampány, ha igen, erre mekkora összeget tervez a kormány?

Választ ugyan egyik kérdésünkre sem kaptunk, de a hivatalos közlésből legalább kiderült, hogy Orbán Viktor hétfői parlamenti beszéde – amelyben a konzultációt is bejelentette, vagyis a kormány a papírforma szerint elfogadta a Fidesz és a KDNP javaslatát az akcióra – óta lázasan dolgoznak a legújabb nemzeti konzultáció megvalósításán.

Orbán Viktor kitölt egy nemzeti konzultációs kérdőívet – a legfrissebbet még nem ismerjük

Facebook / Orbán Viktor

A legutóbbi, tavaly augusztus végén zárult nemzeti konzultáció hivatalosan “a járvány utáni életről“ szólt, de a kormány beleillesztette a számára aktuálisan fontos összes politikai üzenetet a Brüsszel elleni szabadságharctól az LMBTQ-propagandán át a migránsokig, ráadásul mindezt gyermeteg, emojis plakátkampánnyal fejelte meg.

A mostanihoz képest különbség, hogy azt a konzultációt Orbán Viktor miniszterelnök személyesen jelentette be június 10-én egy kormányinfón. Ott helyben már el is árult több, a kérdésekkel érinteni kívánt témát – hitelmoratórium, klímaadó, vagy az akkorra már eldöntött és bejelentett szja-visszatérítés –, sőt egy konkrét kérdést is közölt: egyetért-e a 200 ezer forintos minimálbérrel?

Ezután szép lassan adagolták a kérdőíven szereplő újabb és újabb kérdéseket – mintha csak egy várva-várt blockbuster trailereivel igyekeznének kedvet csinálni a filmhez. A kormányfői bejelentés után 3 héttel kezdték postázni a konzultációs íveket, addig csepegtették a részleteket, például a kormány Facebook-oldalán tettek közzé egy újabb kérdést, végül kiadták a teljes kérdéssort.

A bejelentés most kormányinfó és Orbán nélkül, a kormánypártok közös frakcióülésén történt meg Balatonalmádiban, a frakciók kormányhoz intézett kéréseként feltüntetve. A drámai elemeket a fideszes Kocsis Máté a lekapcsolt akváriumával, a KDNP-s Simicskó István pedig a sokkoló, “a nemzetközi helyzet fokozódik” kijelentésével biztosította. Elhangzott az is, hogy

a nemzeti konzultáció Brüsszel Oroszország elleni szankcióiról szól, mert az előzőleg gondosan kiszivárogtatott Orbán-beszéd szerint a kormányfő el akarja érni, hogy a szankciókat Európa legkésőbb az év végén visszavonja.

Az viszont már nem hangzott el, hogy Orbán úgy várja el az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul meghozott EU-s szankciók utólagos elítélését az emberektől, majd erre hivatkozva olyan intézkedések visszavonását kívánja elérni Brüsszelben, amelyekről az EU egyhangúan döntött, vagyis ezeket Magyarország, értsd: Orbán Viktor is mind megszavazta.

Demagógiában és politikai károkozásban is szintet lép Orbán az új nemzeti konzultációval

Az EU-s szankciók és az energiaárak elleni legújabb nemzeti konzultáció túllép az eddigi, belpiacos hergeléseken. Ez, a Magyarország által is megszavazott szankciók elutasításáról, az EU egységének immár nyíltan vállalt bomlasztásáról szól - pont a Kreml szándékai szerint. Ám a közpénzmilliárdokat elégető propagandaakcióval "sallereket" is gyűjthetünk Brüsszeltől, ami rosszabbkor nem is jöhetne.

Ahogyan arról a hvg.hu is írt, mivel a nehezen elért egységes EU-s fellépés nyomán meghozott döntések visszavonására nincs esély, Orbánnak aligha lehet más célja a szankciók hazai elutasítottságával Brüsszelben roadshowzni, minthogy nyíltan szembehelyezkedjen az EU-val. Az unió és a “brüsszeli bürokraták” a folyton háborúzó Orbán ellenségei közül az egyik legrégebbiek.

Úgy tűnhet, az EU-s pénzekről éppen megegyezni kívánó Magyarországnak most nem a konfliktus az érdeke, ugyanakkor jól látható, hogy ez nagyon is jól jön az Ukrajnában háborúzó Vlagyimir Putyin Oroszországának, hiszen az orosz elnöknek fontos geopolitikai érdeke a bizalmatlanság és a széthúzás szítása az EU-n belül, illetve minden jól jön neki, ami az unió egységét bomlasztja.

Miért viselkedik így Moszkvával Orbán Viktor?

Ha megpróbáljuk megérteni, mi állhat Orbán Viktor "Putyin-politikája", a kormányzati sajtóban megjelenő orosz propaganda mögött, akkor olyan magyarázatokat is találhatunk rájuk, amelyek nem feltétlenül szólnak piszkos háttéralkukról és zsarolásról. Igaz, még a kézenfekvőnek tűnő magyarázatok is csak elméletek. Ami biztos, hogy a rendszerváltáskor a szovjetek kivonulását követelő és ebből politikai tőkét kovácsoló Orbán ma már nem akar konfrontálódni Moszkvával.

Eközben a kormánypárti sajtó a kormányzati akció fontosságát hangsúlyozva papagájkommandó módjára ismételgeti a kormányfő parlamenti mondatait arról, hogy „a magyar kormány Európában elsőként megkérdezi az embereket az Oroszországgal szembeni szankciókról”, vagy arról, hogy azokról nem az emberek, hanem “a brüsszeli bürokraták és az európai elitek döntöttek.”

Azt már nem teszik hozzá, hogy a konzultációk kérdéseit mindig úgy fogalmazzák meg, hogy arra csak a kormánynak kedvező válaszokat lehessen adni. Bár a kérdéseket még nem ismerjük, valószínűleg most is így lesz. És bár gyakorlati hasznuk nincs, a konzultációk drágák. A tavalyi összköltsége meghaladta a 6 milliárd forintot, és hasonlókra eddig 50 milliárd forint mehetett el.

Fülke: Orbán megölelgette Putyint a látszatdemokrácia pulpitusán

Mindenkire, de főleg Brüsszelre lőtt parlamenti nyitóbeszédében Orbán Viktor, Oroszországot viszont nem bántotta, sőt. Erről a politikai nyitányról, a szankcióellenes új nemzeti konzultációról, a kormánypárti "bátrak" és az ellenzék szerepéről, a DK árnyékkormányáról és az olasz választások magyarországi hatásairól is beszélgettünk a közéleti podcastunk friss adásában.

(Nyitóképünkön a tavaly nyári, legutóbbi nemzeti konzultációi óriásplakátja)