Tudomásul vette az ügyészség a Fővárosi Törvényszék határozatát, ezért jogerőre emelkedett a másodfokon eljáró bíróság határozata, melyben felmentették lapunk munkatársát. Dezső Andrást azzal vádolták, hogy törvénytelenül járt el, amikor egy svédországi adatbázisból megszerezte, majd nyilvánosságra hozta egy Svédországból hazatelepülő nő bűnügyi adatait. Rágalmazásban sem mondta ki bűnösnek a bíróság az újságírót.

Dezső András különleges személyes adattal való visszaélés vádja miatt került a vádlottak padjára, amiért a 2018-as választási kampányban az Index újságírójaként cikket írt arról a Svédországból hazatelepülő magyar nőről, aki a közmédiának adott interjújában arról beszélt, hogy azért volt kénytelen Magyarországra visszaköltözni, mert a bevándorlók miatt nagyon rossz lett a közbiztonság Svédországban. Az interjút többször leadta a közmédia. Az újságíró egy nyilvánosan elérhető svéd adatbázisból lehívta az interjút adó nő előéletéről fellelhető dokumentumokat, és megírta, hogy az illetőt Svédországban egyebek mellett zaklatásért és rágalmazásért ítélte el a bíróság. A cikk arra világított rá, hogy olyan valaki bírálja a bevándorlókat azzal, hogy nem tisztelik a svéd törvényeket, akinek bevándorlóként szintén meggyűlt a baja a törvénnyel odakint.

A cikk megjelenése után a rendőrség nyomozást rendelt el és a BRFK különleges személyes adattal való visszaélés gyanúja miatt hallgatta ki, majd gyanúsította meg Dezső Andrást. Gyanúsítotti kihallgatásán az újságíró azzal védekezett, hogy nem követett el bűncselekményt, a bűnügyi adatokat pedig nyilvánosan elérhető adatbázisból szerezte meg. A rendőrség vádemelési javaslattal továbbadta az ügyet az ügyészségnek, amely vádat emelt.

Az első fokon eljáró bíróság a különleges személyes adattal való visszaélésben felmentette az újságírót, de rágalmazásért elítélte és kötelezte a fordítási munkák miatt félmillió forintra rúgó bűnügyi költség megtérítésére.

Az ügyet másodfokon szerdán tárgyaló Fővárosi Törvényszék bírói tanácsa azonban részben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és bűncselekmény hiányában a rágalmazás vádja alól is felmentette az újságírót. Azaz a bíróság kimondta, hogy az újságíró nem követett el bűncselekményt, amikor nyilvánosságra hozta a bűnügyi adatokat, és rágalmazást sem követett el.

Az ügyészség előbb három nap gondolkodási időt kért, majd csütörtökön tudomásul vette az ítéletet, így az jogerőre emelkedett.