„A növényeimet csak akkor rakhatják ki, ha én is velük együtt megyek” – jelentette ki teljes komolysággal Ádám Ágnes, a zuglói hipertónia centrum vezetője. Kár lenne a látványosan nagyra nőtt pálmákért, de még inkább Ádám főorvosért, aki belgyógyász, háziorvos, hipertonológus, az alvásmedina ismerője, évtizedek óta oktató, kutató, szakmai tudományos társaságok alapítója, tagja, elkötelezett egészségnevelő. Szóval sok minden, de nem botanikus. A növényekhez azonban már csak azért is ragaszkodik, mert a magas vérnyomással küzdő betegeknél nem ritka az úgynevezett fehérköpeny-szindróma. Vagyis belépnek a rendelőbe és az orvos láttán megugrik a vérnyomásuk. Ádám Ágnes nem hord köpenyt, és azt tapasztalja, hogy a rendelőben terebélyesedő pálmák sok beteg figyelmét jótékonyan elvonják, oldva a vizittel járó feszültséget.

Ezt kifogásolták.

hvg.hu

Hogy mégis, ki akarná gyökerestől kiirtani a rendelői zöldet? Azelőtt azt mondtuk volna, a „köjálos”, később az „ántsz-es”, mostanában a kormányhivatalba átültetett kerületi tisztifőorvos. A kerületi, „Zugló vármegye ispánságból" ellenőrzésre érkezett népegészségügyi szakember mindent renden és tisztán talált a hipertónia szakrendelésen, azt azonban utólag írásban is kifogásolta, hogy a rendelőben cserepes növények vannak, sőt az ablakon függöny van!

Érvelése szerint az egész intézmény „megkövetelt mikrobiológiai tisztaságát” csak a folyamatos, mindenre kiterjedő fertőtlenítéssel lehet elérni. S a növények ugye, nem tartoznak a fertőtleníthető holmik körébe – így érvel az ispánság küldötte. A hangsúlyozottan nem botanikus, de a logikus gondolkodástól el nem tiltott főorvos viszont azt kérdezi, hogy az utcai ruhában érkező, mikrobiológiailag nem intakt arc és fejszőrzetet viselő páciensek és egészségügyi személyzet mennyiben elégíti ki a népegészségügy által támasztott komplex fertőtlenítési kívánalmakat?

„Bár a növényeket sok betegem megdicséri, de még egyszer sem ment oda senki beletúrni a nem fertőtleníthető földjébe. A függönyt pedig rendszeresen én magam viszem haza kimosni” – védi rendelője renoméját Ádám Ágnes. Az ilyen és ehhez hasonló belgyógyászati járóbeteg rendelőkben az invazív beavatkozás netovábbja a vércukor-mérés, de ez még házilagos körülmények között is a megszúrt terület fertőtlenítésével, steril tűvel történik.

Csupán néhány perces kutakodás az interneten és példák sokasága mutatja, hogy Nyugat-Európában és Amerikában nem számít közegészségügyi mumusnak a cserepes növény. Sőt, egy tudományos dolgozat azt igyekezett megmérni, hogy hasi műtétet követően gyorsabban gyógyulnak-e azok, akik növényekkel otthonosabbá tett kórteremben fekszenek?

A következtetés, hogy a stressz csökkentése gyorsítja a gyógyulást, a szorongás enyhítésében pedig szerepe van a „gyógyhatású” növényeknek. De találni olyan hirdetéseket is neten, amelyek orvosi rendelők külső, belső „felvirágoztatását” kínálják – bizonyosan nem szembe szállva egészségügyi szolgáltatás adott országban hatályos szabályaival.

A betegeket a kórházban látogató – nyilván egészséges, ám mikrobiológiailag nem fertőtleníthető – terápiás kutyák pedig a Facebook szinte naponta felbukkanó videós cukiságai. Ahogy az is könnyen hozzáférhető tudomány, hogy az egészségügyben elkapott fertőzések elsődleges helyszíne a kórház, ahol a nem megfelelően fertőtlenített, vagy nem kellő körültekintéssel használt orvosi eszközök, a hellyel-közzel takarított kórtermek, a kézhigiénés szabályok mellőzése juttatja a legtöbb kórokozót az ott ápoltak szervezetébe. Ez nyilván nem jelenti azt, hogy nem kell a járóbeteg rendelők tisztaságát is ellenőrizni, de a szájhagyomány útján terjedő, írott formában fel nem lelhető „szabályok” betartatása feleleges erőket vonhat el a bőségesen létező valóságos problémák feltárásától.

(kapcsolt képünk illusztráció)