Több ponton sem felel meg az EU tanácsi határozat elvárásainak az az igazságügyi reformcsomag, amely révén a kormány hozzáférést vár az EU-s forrásokhoz – derül ki az OBT friss állásfoglalásából.

Az Országos Bírói Tanácsnak az a feladata, hogy a bíróságok központi igazgatását végző Országos Bírói Hivatalt (azaz az OBH-t), csakogy az EU szerint eddig nem kapott elég erős eszközöket ahhoz, hogy ezt a funkcióját betölthesse. Épp ezért, az uniós elvárás az OBT erősítése lenne.

A hvg.hu birtokába jutott dokumentum szerint az OBT-nek több kulcsfontosságú észrevétele van a reformcsomaggal kapcsolatban. Ezek közé tartozik, hogy

• az Országos Bírói Tanács véleményezési jogát a jelöltek alkalmasságát illetően teljeskörűen kell biztosítani, valamint kötelezővé kell tenni (a mostani tervezet ugyanis még a jelenlegi állapotokhoz képest is visszalépést jelent az OBT szerint);
• az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kinevezett, munkáltatói jogköre alá tartozó bírósági vezetők, továbbá hozzátartozóik ne lehessenek az Országos Bírói Tanács tagjai. Az ilyen felsővezetői pozíció legyen a választott tagsággal összeférhetetlen;
• az OBT szerint a törvénynek biztosítania kell, hogy a tanács – kizárólag a választott tagjai közül – az új törvénycsomag hatályba lépése után nyomban megválaszthassa az elnökét és elnökhelyettesét, akik azonnal hivatalba is léphessenek;
• a törvénynek rendeznie kell, hogy az Országos Bírói Tanács saját apparátusának felállításáig szükséges tizenkét hónapig székhelyét, gazdálkodását, számvitelét, informatikai hátterét, adminisztrációját egy már létező állami szerv biztosítsa;

Az Országos Bírói Tanács ezen észrevételek mellett a törvénytervezet 29 paragrafusához nyújtott be módosító javaslatot, továbbá több mint három oldalon keresztül sorolta fel a „további, a tervezetben meg nem jelenő javaslatait”. A hiányosságok mellett a tervezet néhány ponton előrelépést is jelent - ezt az OBT állásfoglalása elismeri.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Igazságügyi Minisztérium január 18-án hozta nyilvánosságra azt a javaslatot, aminek révén a kormány megszerezné az 5,8 milliárd eurós támogatást az uniós helyreállítási alapból, valamint a 22 milliárd eurós fejlesztési forrásokat is, amikhez most részben az igazságügyi rendszer állapota miatt nem fér hozzá Magyarország.

Gyökeres bírósági reformot tervez a kormány, hogy jöjjön végre az uniós pénz

Úgy tűnik, nem volt elég az eddigi 17 vállalás, a magyar kormány kénytelen volt újabb engedményeket tenni az Európai Bizottságnak, hogy megérkezzenek az uniós pénzek, ezúttal a helyreállítási alap forrásai. A kiszivárgott részletek szerint éppen azoknak a szabályoknak a módosítását vállalná, melyeket a NER korábban azért vezetett be, hogy uralma alá hajtsa a bíróságokat.