Hosszú cikkben elemzi a Politico brüsszeli kiadása Orbán Viktor miniszterelnök viszonyát Ukrajnához és legfőképpen Oroszországhoz. Az írás felidézi a diplomáciai botrányt kavart háttérbeszélgetését is a Karmelita kolostorban, amelyen Ukrajnát Afganisztánhoz és „senki földjéhez” hasonlította. A kijelentés miatt Kijev bekérette az ukrajnai magyar nagykövetet és hivatalosan is tiltakozott a „becsmérlő szavak ellen”.

A Politico emlékeztet, hogy Budapesten Orbán viselkedését részben belpolitikai trükknek tekintik, amellyel eltereli a figyelmet a magyar gazdaság problémáiról és megfelel a nacionalista szavazóknak. Szakértők szerint azonban a retorikája több rövid távú politizálásnál: így akarja megőrizni a Moszkvával régóta fennálló jó kapcsolatát.

Ezt viszont egyre kevésbé nézik jó szemmel Magyarország EU és NATO-szövetségesei, amit David Pressmannek, az Egyesült Államok budapesti nagykövetének nyilatkozata is bizonyít. Azt írta a lapnak:

A magyar kormány politikusai gyakran beszélnek a béke előmozdításától, de – a szankciók elítélésétől kezdve az orosz »tűzszüneti« javaslatok elfogadásáig – továbbra is a Putyin által támogatott nézeteket hangoztatja. Csatlakozunk a magyar kormány békefelhívásához, de ezeket a felhívásokat Vlagyimir Putyinnak kellene címezni”.

A Politicónak nyilatkozó szakértők ugyanakkor arra is emlékeztettek, hogy Orbán nem ukránellenes, egész egyszerűen csak mindkét oldalnak meg akar felelni, így Oroszországnak is. A miniszterelnököt személyesen ismerők a lap szerint ugyanakkor részben azzal magyarázzák ellentmondásos megjegyzéseit, hogy szeret nyíltan beszélni olyan kérdésekről, amelyekről más politikusok nem.

„Úgy gondolja, hogy valójában sok európai így gondolkodik, és arra számít, hogy Európa végül nem fog kiállni Ukrajna mellett” – mondta a lapnak Szelényi Zsuzsanna, volt Fidesz-tag.

Máshogy látja Orbán Ukrajnával kapcsolatos mondatait Ivanna Oresztyivna Klimpus-Cincadze, az ukrán parlament EU-integrációs bizottságának elnöke. „Ez sajnos tisztán orosz retorika. Magyarország régóta a szabadság ellensége” – írta a lapnak. Azt is meglepőnek nevezte, hogy a magyar nyilatkozatokra és tettekre még nem érkezett megfelelő válasz az Európai Unióból és a NATO-ból.