Aggódó közleményt adott ki Varga Zs. András, a Kúria elnöke nem sokkal a vasárnapi déli harangszó előtt. Ebben a főbíró azt írja, a Kúria “egyre nagyobb aggodalommal szembesül azzal, hogy az elmúlt évek számtalan figyelmeztetése és kérése ellenére mindennapossá váltak a bírái elleni nyilvános támadások”. Majd így folytatta:

Elfogadhatatlan a bírák személyét érintő minden olyan kritika, amely a bírák kinevezésének törvényességét, függetlenségét vagy pártatlanságát kérdőjelezi meg. Esetenként csak alaptalanul, máskor önkényesen és egyre gyakrabban gyalázkodásig süllyedve. Elfogadhatatlan, mert sérti Magyarország alkotmányos működését.”

Ezért – folytatódok Varga Zs. közleménye – “ismételten visszautasítok minden hasonló, korábbi vagy újabb kijelentést, származzon külföldről vagy belföldről, közszereplőtől, civil szervezettől, magánszemélytől, bíróságon belülről vagy akár bírósági vezetőtől”. A végén leszögezi: A Kúria minden bírája törvényesen kinevezett bíró, és ők politikai szempontból nem minősíthetők.

Varga Zs. András ugyan nem nevezte meg, legújabban milyen bírálat miatt tartotta fontosnak megnyilvánulni. Azonban reagálása egybeesik azzal, hogy egy kormányközeli szervezet, az Alapjogokért Központ bírálta az Alkotmánybíróság döntését, és kifejtették azt is, szerintük a testület megfutamodott „a Kúria genderaktivistát játszó bírói elől”.

Kiakadt a kormányközeli intézet az Alkotmánybíróság döntése miatt

Szerintük a testület megfutamodott „a Kúria genderaktivistát játszó bírói elől".

Tény ugyanakkor az is, hogy korábban pedig más miatt érkezett többször is kritika itthonról, és valóban, külföldről, Brüsszelből is érkezett már bírálat például éppen Varga Zs. kinevezési gyakorlatára, amiért mondjuk ítélkezési gyakorlat nélkül nevez ki bírákat a Kúrián.

Lopakodó módon gyűri maga alá a Kúriát a politika

Újabb, ítélkezési gyakorlat nélküli alkotmánybíró kerülhet a Kúriára. Az igazságszolgáltatás csúcsszervei - csendesebben, mint Handó Tünde idején - Varga Zs. András elnök közreműködésével egyre inkább a politika szolgálatába állhatnak, és ezen még az EU-nak tett vállalások sem változtatnak.

Ha a bírálatokat Varga Zs. vissza is utasítja, azt, hogy van ezeknek alapjuk, jól jelzi az a 25 oldalas törvénymódosító javaslatcsomag is, amely januárban került fel a kormány honlapjára. Abban ugyanis az Igazságügyi Minisztérium több olyan szabály módosítását javasolja, melyeket a NER korábban azért vezetett be, hogy uralma alá hajtsa a bíróságokat.

Gyökeres bírósági reformot tervez a kormány, hogy jöjjön végre az uniós pénz

Úgy tűnik, nem volt elég az eddigi 17 vállalás, a magyar kormány kénytelen volt újabb engedményeket tenni az Európai Bizottságnak, hogy megérkezzenek az uniós pénzek, ezúttal a helyreállítási alap forrásai. A kiszivárgott részletek szerint éppen azoknak a szabályoknak a módosítását vállalná, melyeket a NER korábban azért vezetett be, hogy uralma alá hajtsa a bíróságokat.

Sőt, olyannyira elszánta magát a kormány az igazságszolgáltatási rendszer reformjára, hogy még olyan civil szervezetekkel egyeztetett, akiket korábban idegen érdekek kiszolgálóiként tüntetett fel. Az igazságszolgáltatás függetlensége a feltétele ugyanis annak, hogy Magyarország hozzájuthasson az uniós milliárdokhoz.

Nemrég egyébként, a Völner-Svchadl–ügyhöz kapcsolódóan kiszivárgott hangfelvételből derült ki, hogy a fentiekhez hasonló bírálatokra érzékenyen reagáló Varga Zs. Andrást még Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és Schadl György, a végrehajtói kar vezetője is körberöhögte egy 2021-es telefonbeszélgetésben:

"Mi a faszomnak reagált" - így beszélt a Kúria nyilvánosságban keménykedő elnökéről az OBH elnöke

Varga Zs. Andrást még Senyei György és Schadl György is körberöhögte 2021-es telefonbeszélgetésben. 2021 nyarán derült ki, hogy a volt igazságügyi államtitkár ítélkezési tapasztalat nélkül kerülhet a Kúriára, a Helsinki Figyelő pedig szeptemberben írta meg, hogy Hajas Barnabást törvénybe ütközően nevezhette ki Varga Zs. András.