Átírná a Belügyminisztérium a Magyar Orvosi Kamara (MOK) hatásköreit. A benyújtott törvénymódosítás szerint a tárca azt is szorgalmazza, hogy a folyamatban lévő etikai eljárások az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz kerüljenek át.

Lenullázná a Magyar Orvosi Kamarát a kormány

Szokatlan időpontban tartott kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Gulyás a kormányinfón megismételte: az orosz-ukrán háborúért egyértelműen Oroszország a felelős, majd a Magyar Orvosi Kamarát azzal vádolta meg, hogy zsarolja a háziorvosokat.

Ezzel a lépéssel a kormány semmit nem bíz a véletlenre. Az ETT a törvény szerinti meghatározás szerint nem más, mint

az egészségügyért felelős miniszter – tehát Pintér Sándor – javaslattevő, véleményező és tanácsadó testülete,

tagjait a miniszter nevezi ki, és a törvényességet is ő felügyeli.

Működését egy 2014-es miniszteri rendelet szabályozza, és ez határozza meg a feladatköreit is.

Az ETT tagjait a miniszter orvosok, az orvostudományi kutatás területén jártas személyek, más tudományágak elismert képviselői, egészségügyi szakdolgozók, valamint laikus személyek közül választhatja ki hároméves időtartamra. Egyedül az elnök az, akinek személyéről előzetesen ki kell kérnie a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának véleményét.

A testület jelenlegi elnöke 2014 óta Mandl József akadémikus, Széchenyi-díjas magyar kutató orvos, biokémikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Bár az elnöki poszt három évre szól, a kinevezés újabb három évvel korlátlan alkalommal meghosszabbítható.

Az ETT legfontosabb feladata, hogy részben saját kezdeményezéséből, részben felkérésre aktuális tudományos és egészségpolitikai kérdéseket tárgyaljon. Feladatköreit is a miniszteri rendelet szabályozza, e szerint a testület

• a miniszter vagy a testületek kezdeményezésére állást foglal orvostudományi, szakmai-etikai kérdésekben,
• koordinálja a minisztérium kormányzati felelősségi körébe tartozó kutatásokat, javaslatot tesz a kutatási prioritásokra,
• kezdeményezi és elősegíti a nemzetközi és a hazai kutatások eredményeinek a hazai betegellátás gyakorlatába való átültetését,
• koordinálja Magyarország képviseletét az európai klinikai kutatási szervezetekben,
• javaslatot tesz az emberen végzett orvostudományi kutatások szervezési kérdéseiben,
• szakmai-etikai véleményt alkot a tudományosan megalapozottnak minősített kutatásokról.

A tanácsnak több különböző bizottsága van: Tudományos és Kutatásetikai Bizottság, Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság, Humán Reprodukciós Bizottság (ETT HRB), Nemzeti Orvostudományi Kutatási Központ, Klinikai Kutatási Bizottság (ETT KKB), és Regionális Kutatásetikai Bizottságok Elnökeinek Testülete (ETT REKEBET).

A Tudományos és Kutatásetikai Bizottság napirendjén főleg az egészségügyben felvetődő etikai kérdések szerepelnek. Ilyenekből az elmúlt években voltak bőven: adtak már ki állásfoglalást az asszisztált reprodukcióval kapcsolatos etikai problémákról és a géntechnika alkalmazásáról is.

A klinikai farmakológiai és klinikai terápiás vizsgálatok etikai véleményezését a Kliniko-Farmakológiai Bizottság végzi, jogászok, egészségügyi dolgozók és laikus képviselők segítségével.

Az elnökség is ad ki állásfoglalásokat: 2020-ban például „a lakosság megtévesztéséről is a koronavírus világjárvány nyomán kialakult helyzetben”.

(Címlapkép: Orbán Viktor tanácskozik az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökségével 2020-ban)