„Putyin elnök a NATO legsikeresebb lobbistája" – az ő agressziója miatt bővül

A haderő megerősítése és a NATO bővítése egyaránt fontos – jelezte a fideszes Németh Zsolt a „két baráti nemzet kérelméről" beszélve. Megjegyezte: „Putyin elnök a NATO legsikeresebb lobbistája", hiszen Oroszország agressziója nyomán kérte felvételét Svédország és Finnország.

A NATO 74 éves története során nem volt még ilyen forró a helyzet

A magyar békepárti diplomácia jegyében terjesztette a parlament elé a kormány a két javaslatot a svéd és a finn NATO-csatlakozás támogatására – folytatta Németh Zsolt. Úgy vélte, a NATO védelmi szervezet, de feladata az elrettentés is. Megjegyezte:

fontos, hogy 74 éves története során a NATO ilyen forró helyzettel nem szembesült még."

Fidesz: ez nem Putyin támogatása vagy Ukrajna cserbenhagyása

Oroszország biztonsági igényeinek figyelembe vétele elengedhetetlen a tartós rendezéshez – figyelmeztetett Németh Zsolt, megemlítve, hogy

a magyar álláspont a háború ügyében két dolgot semmiképp nem jelent: Putyin támogatását és Ukrajna cserbenhagyását."

Magyar válasz: haderőfejlesztés és a békepárti diplomácia

Megkérdőjelezhetetlennek tartjuk az önvédelem jogát – folytatta Ukrajnára utalva Németh Zsolt (Fidesz), aki szerint Magyarország igyekszik is Ukrajnának minden segítséget megadni, és a békét sürgeti. Megemlítette, hogy Kína és a Vatikán is saját béketervvel állt elő, de közben

a háború nem enyhül, sőt úgy tűnik, az eszkaláció felé halad."

Magyarország válasza erre az új biztonsági helyzetre Németh szerint kettős: a haderőfejlesztés és a békepárti diplomácia.

Fidesz: „a Brezsnyev-doktrína újrahasznosítására látunk példát"

A következő felszólaló a fideszes Németh Zsolt. A kormánypárti politikus is arról beszél, alapvető fordulat állt be a háborúval Európa és a világ biztonsági helyzetében is, „amikor nagyszüleink rémtörténetei elevenednek meg előttünk nap mint nap." Szerinte az orosz agresszió a magyarokat az 1956-os forradalomra emlékezteti, de egész Európát is 1968-ra, 1980-ra, a hidegháborús retorikára, a Brezsnyev-doktrínára. Hozzátette:

Ukrajna, de Moldova és Grúzia vonatkozásában is a Brezsnyev-doktrína újrahasznosítására látunk példát."

Három oka lehet a halogatásnak a DK szerint

Önök még arra is engedélyt szoktak kérni Orbántól, hogy kérdezzenek, nemhogy vitatkozni lennének hajlandóak – szúrt oda Vadai a kormánypárti politikusoknak, akik a hírek szerint vonakodnak Orbán kifejezett kérése ellenére a NATO-csatlakozásokat ratifikálni. Szerinte az, hogy „a svédek és a finnek a jogállamisági normák betartását kérik számon önökön, az inkább önöknek kínos".

A tárgyalódelegációnak semmi értelmét nem látja az ellenzéki politikus, és megjegyezte: észre kellene venni, hogy „Magyarországon kívül önöknek nincs kétharmaduk", és az erőpolitizálás helyett a párbeszédet sürgette.

Vadai szerint többféle oka lehet annak, hogy a magyar kormány halogatja ezt a kérdést:

• az orosz elnök céljait segítik vele,
• a török elnök céljait segítik vele,
• az EU-t akarják zsarolni a pénzekért.

Andorra és a vándormadarak sürgősebb téma volt

Lehetett volna ez egy gyors és egyszerű döntés a magyar Országgyűlésben, de nem az lett – tért rá a 7,5 hónapos késlekedésre az ellenzéki politikus. Vadai Ágnes felsorolta, hogy ez idő alatt sok minden kifogás elhangzott a magyar kormány és a kormánypártok részéről, hogy miért nincs idő a NATO-csatlakozások ratifikációjával foglalkozni. De volt például idő az Andorrával kötött megállapodásról vagy a vándormadarakról szóló előterjesztések tárgyalására – hívta fel a figyelmet.

Törökország feltételei úgy tűnik, teljesülnek

Svédország és Finnország az Ukrajnával szembeni törvénytelen orosz agresszió miatt adta fel sok évtizedes semlegességét és kérte felvételét a NATO-ba – folytatta Vadai Ágnes, aki szerint biztos volt, hogy Törökország feltételeket fog szabni, és úgy tűnik, ezek teljesülnek is. Megjegyezte: Magyarország azonban nem szabott feltétleket, szerinte nem is lett volna rá okunk.

Vadai párhuzamot vont Ukrajna és az '56-os Magyarország között

Ha nincsenek szövetségeseid, akkor szabadságharcaidat, akármennyi is a hősöd, le fogják verni – vont Vadai Ágnes párhuzamot az 1956-os forradalom és szabadságharc, illetve Ukrajna jelen helyzete között.