Szerda délelőtt Finnországban folytatta látogatását az a magyar „vitarendező” delegáció, mely Hende Csaba vezetésével Stockholmban és Helsinkiben vizsgálja a kétoldalú kapcsolatokat, a NATO-csatlakozást és a jogállamiságot – hogy pontosan mit, az tulajdonképpen még mindig nem derült ki. Az Országgyűlés törvényhozásért felelős alelnöke mellett a delegáció tagja Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke, valamint Győri Enikő és Schaller-Baross Ernő, fideszes európai parlamenti képviselők.

A csoport először Matti Vanhanen finn házelnökkel, a két alelnökkel és a parlamenti frakciók elnökeivel találkozott. Vanhanen a finn közszolgálati televízió szerint a beszélgetés után azt mondta, a magyarok tisztában vannak azzal, hogy Finnország a NATO megerősítésére törekszik.

A csatlakozás ratifikációjáról ő sem kapott konkrét időpontot, a magyarok ugyanakkor reményüket fejezték ki, hogy a jövőben több lesz a párbeszéd a két ország között.

Antti Rinne, a házelnök helyettese később azt is megerősítette, hogy a magyarok semmilyen feltételt nem szabtak Finnország vagy Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban (ugyanezt mondta kedden a svéd külügyi bizottság elnöke is). A magyarok határozottan támogatják a finn és a svéd NATO-tagságot – mondta. Rinne szerint ugyanakkor Magyarország „nagy figyelemmel” követi az Európai Unióban és Finnországban kialakult vitát a magyar jogállamiságról és demokráciáról. Néhány finn állításról pedig úgy gondolják, hogy az félreértéseken alapul, vagy negatívan állítja be Magyarországot.

Hende Csaba Stockholmban: Támogatjuk Svédország NATO-tagságát, de jó lenne, ha nem hazudnának Magyarországról

A magyar delegáció vezetője „barátságos megbeszélésen" vett részt, majd gyorsan több tiszteletet kért a magyaroknak. Hende Csaba nem lát problémákat a magyar jogállamisággal sem.

Hende és a finn újságírók

A találkozó után Hende Csaba sem kerülhette ki az újságírókat, akik rögtön a tárgyalásnak helyet adó terem előtti folyosón kérdezték. (A finn parlamentben nagyon kevés kivétellel bárhol lehet kérdezni a politikusokat ellentétben a magyarral, ahol csak egy apró, lekordonozott részen lehet forgatni, a plenáris ülésteremtől távol – a szerk.)

Hende elmondta: a találkozón mindenekelőtt arról állapodtak meg, hogy magasabb szintre emelik és visszaterelik a normális mederbe a kétoldalú parlamenti kapcsolatokat.

„Az elmúlt 10 évben magas szintű találkozóra nem került sor a két ország törvényhozása között, és ez meglehetősen szokatlan két testvérnép között” – mondta.

A volt honvédelmi miniszter nemcsak a házelnöknek, a tudósítóknak sem tudta megmondani, mikor szavazhat pontosan a magyar Országgyűlés a NATO-ratifikációról, de mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy egy ellenzéki párton kívül (ez egyébként a Mi Hazánk) mindenki támogatja azt.

Arra a kérdésre, hogy március 20-án szavazhatnak-e, Hende azt válaszolta, hogy nincs semmiféle automatizmus, a magyar házszabály hétről hétre a házbizottságra, házelnökre és plénumra bízza a napirend megszavazását, és hogy egy adott héten mit tárgyalnak. A ratifikációs folyamatot egyébként személyesen nem tartja hosszúnak, hiszen „számos nemzetközi szerződés ratifikációja ennél sokkal hosszabb ideig elhúzódik”.

Matti Vanhanen, a finn parlament elnöke és Hende Csaba

MTI/AP/Lehtikuva/Vesa Moilanen

Az újságírók azt is megkérdezték, szerinte Oroszország mit szól a finn és a svéd csatlakozáshoz. Hende leszögezte, hogy nem tud Oroszország fejével gondolkozni, de „személy szerint” nem aggódik, mert nem lát arra utaló jelet, hogy Moszkvának Finnországgal vagy Svédországgal kapcsolatban „pillanatnyilag” bármilyen agresszív szándéka lenne. Ez azonban változhat a jövőben – folytatta –, a NATO-csatlakozásnak pedig éppen az az értelme, hogy abban az esetben, ha mégis agresszió vagy fenyegetés érné a két új tagállamot, valamennyi tagállam, köztük Magyarország is teljes fegyveres erejével fog kiállni a szabadságukért.

Magyar katonák idejönnek, harcolnak és akár az életüket is áldozzák önökért”

– hangsúlyozta, majd mindezt gyorsan össze is kötötte azzal, hogy a finneknek tisztelniük kellene a magyarokat.

„Ezért kell új alapra helyezni az egymás iránti tiszteletet és a megbecsülést, hiszen vállvetve harcolni csak olyanokkal lehet, akikkel kölcsönösen tiszteljük és megbecsüljük egymást” – mondta.

Egy riporter ezután azt kérdezte, hol nem érez most kölcsönös tiszteletet a két ország között, mire kis gondolkodás után a fideszes politikus a számi népcsoportot is belekeverte a válaszba.

„Elég, ha megnézzük, hogy az elmúlt 10 évben bármely magyar politikus tett-e Finnországra nézve becsmérlő kijelentést, kétségbe vonta-e az itt élő emberek, például a számik emberi jogainak állapotát és ha az rá a válasz, hogy nem, akkor tegye fel a kérdést, hogy fordítva, finn oldalról megtörtént-e ez” – oktatott Hende.

Az valószínűleg éppen nem jutott eszébe, amikor Orbán Viktor miniszterelnök 2019-ben Tusványoson úgy fogalmazott, nagy önuralom kell ahhoz, hogy ne nevessék ki az EU soros elnökeként a magyar jogállamiságot értékelő „finn barátaikat”. „Finnországban nincs alkotmánybíróság, Finnországban az akadémia az oktatási miniszter felügyelete alatt áll, az igazságügyi miniszter javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a finn bírákat” – sorolta Orbán a finn jogállamisággal kapcsolatos aggályait.

Találkozó a finn parlamentben.

MTI/AP/Lehtikuva/Vesa Moilanen

Mi köze ennek a NATO-hoz?

A magyar delegáció vezetője tagadta, hogy stockholmi látogatásán Svédországot kedden hazugságok terjesztésével vádolta volna.

„Feltette egy riporter azt a kérdést, hogy hazudtak-e svéd politikusok Magyarországról, én erre a tényeknek megfelelően igennel válaszoltam. Ha ezt felteszi a finn politikusokkal tekintetében is, ugyanígy igennel tudok válaszolni” – szaladt előre.

A finn újságírók ezután megkérdezték, tudna-e arra példát mondani, mikor hazudtak finn politikusok Magyarországról.

„Körülbelül 100 példát tudnék mondani hirtelen. Az egyik EP-képviselőjük például azt mondta, hogy a magyar kormány egy pártkatonát nevezett ki bírói állásba. Magyarországon a kormány senkit nem nevez ki bíróvá, mert a bíróból álló bizottságok tesznek javaslatot a köztársasági elnök számára. Alig ismerek olyan országot a világban, ahol a bíróságok tekintetében a kormánynak ennyire kevés befolyása lenne, gyakorlatilag nulla” – mondta Hende, aki az említett EP-képviselőt nem akarta megnevezni, de ezt úgyis megtette helyette az Origo.

Itt fontos megjegyezni azt is, hogy az Európai Unió éppen azért függesztette fel a magyar helyreállítási pénzeket, mert nem látja garantálva az igazságszolgáltatás függetlenségét. A pénzekért cserébe a magyarok komoly igazságügyi reformot ígértek, de a legutóbbi hírek szerint ezzel is vannak problémák.

A finn média nem hagyta magát és a magyarországi politikai korrupcióval kapcsolatos uniós bírálatokra is rákérdezett. Hende itt az uniós országjelentésre mutogatott.

„Feltehetném azt a kérdést, hogy vajon az EU Finnországra vonatkozó országjelentése kapcsán minden rendben van? Elárulom: nincs. Ez egy olyan területe a közéletnek, ahol minden államnak van tennivalója” – dobta vissza a labdát.

A beszélgetés legérdekesebb része itt következett, a következő kérdés ugyanis arra vonatkozott, hogy vajon mindennek, amit Hende most elmondott, mi köze van Finnország NATO-ratifikációjához.

A magyar politikus kétszer is azt válaszolta, nem érti a kérdést, majd amikor harmadszorra is megismételték neki, azt válaszolta: azért vannak itt, hogy a két ország kapcsolatairól beszéljenek.

A magyar delegációnak még több találkozója is lesz Helsinkiben, mielőtt visszatér Magyarországra. Tagjainak keddi svédországi nyilatkozatait ezen a linken tudják elolvasni.