Stabilizálódott a Fidesz táborának nagysága, “most már kijelenthető, hogy a párt a tavaly késő őszi mélypontjáról elemelkedett” – írta május eleji felmérésére hivatkozva a ZRI Závecz Research Intézet. A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy

a Fideszt jelenleg a magyar választókorú lakosság 32 százaléka támogatja.

A többi politikai erő táborának mérete március óta csak minimálisan, 1-1 százalékponttal módosult, de ezek a változások nem illeszkednek emelkedő vagy csökkenő trendekbe, kivéve a Demokratikus Koalíciót, amelynél a legutóbbi három mérés alapján enyhén növekvő tendenciát azonosítottak, ők jelenleg 13 százalékon állnak.

Závecz Research

A pártrangsor harmadik helyéért a Mi Hazánk és Momentum verseng, s ezt a pozíciót a választások óta mindvégig az előbbi szerezte meg: a Mi Hazánkat ebben a hónapban a választókorúak 6 százaléka támogatja, a Momentumot 5 százalék. A Jobbik és az MSZP a választások óta nagyjából azonos szinten áll: a jobboldali pártnak 4, a baloldalinak 3 százalékos a támogatása. A Kétfarkú Kutya Párt jelenleg 3 százalékos, az LMP és a Párbeszéd 2-2 százalékos. Akárcsak a múlt hónapban, a Mindenki Magyarországa Néppárt ezúttal is elérte az 1 százalékot.

A részvételüket ígérő, biztos pártválasztók csoportjának fele a Fideszre adja a voksát, ebben az aktív szavazói körben

• a Demokratikus Koalíció 19,
• a Mi Hazánk 7,
• a Momentum 6,
• az MSZP 4,
• a Jobbik 4
• A Kétfarkú Kutya Párt 3,
• az LMP-t és a Párbeszédet 2-2 százalékos támogatást tudhat magáénak.

Závecz Research

A kutatók megállapították, hogy nem igazán aktívak a választópolgárok egy évvel az önkormányzati és európai parlamenti választások előtt: biztosan 48 százalékuk menne el szavazni, ha most vasárnapi lenne egy választás. A Fidesz és a Demokratikus Koalíció támogatói körében Az átlagosnál erősebb a hajlandóságot mértek: az előbbieknek a kétharmada, azutóbbiaknak 61 százaléka menne el biztosan szavazni. A többi párt híveinek nagyjából a fele, a pártnélkülieknek pedig csupán egynegyede mondható aktívnak.

A közhangulat tavaly év végén volt a legrosszabb, azóta javul, a közvélemény-kutató emlékeztet, hogy tavaly májusban még az emberek 52 százaléka érzékelte úgy, hogy rossz irányba mennek dolgok a hazánkban. Az így vélekedők aránya szeptemberben már 62, novemberben 71, idén márciusban 70 százalékos volt, májusra vízszint 64 százalékosra csökkent.

Az ország működéséről pozitívan nyilatkozók aránya a 2022 tavaszi 41 százalékról szeptemberre 31 novemberre 23 százalékra esett, idén márciusban viszont már 25, májusban pedig 29 százalék körül alakult.

A közhangulatot érintő pozitív irányú változások a kutatók szerint nagyrészt a Fidesz-táborának és valamelyest a pártnélkülieknek köszönhető. A kormánypárti szavazóknak tavaly év végén 61 százaléka volt optimista és egyharmada pesszimista, jelenleg 76, illetve 20 százalékos ez az arány. A negatív értékelést adó pártnélküliek aránya 84-ről 75 százalékra csökkent, az ország helyzetét pozitívan minősítők aránya pedig 3-ról 10 százalékra emelkedett. Az ellenzéki szavazók rossz hangulata viszont lényegében állandósult: múlt év végén 94, most 92 százalék érzékel kedvezőtlen folyamatokat, és akkor is valamint most is csak 4 százalék lát kedvező jeleket.