Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A törvényalkotási bizottság (TAB) csütörtöki ülésén javasolta a vitatott rész törlését.

Április 11-én fogadta el az Országgyűlés, hogy ne csak a visszaéléseket, korrupciós ügyeket lehessen névtelenül bejelenteni – ami a törvényjavaslat eredeti célja volt az Európai Bizottság igényei alapján –, hanem „az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel is” lehessen ilyen bejelentéseket tenni különféle hatóságoknak. Például arról, ha valaki kétségbe vonja, hogy házasság csak férfi és nő között lehetséges, és az anya nő, az apa férfi.

Novák Katalin köztársasági elnök április 21-én megfontolásra visszaküldte ezt a képviselőknek, azzal érvelve, hogy ez idegen test a jogszabályban, „nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét”. A homályos megfogalmazású rendelkezés gyakorlati alkalmazhatósága az államfő szerint kétséges, a vitatott fejezet „a címével ellentétes hatású, az alaptörvényi értékek védelmére valójában nem alkalmas, így ezzel azok érvényesülését sem szolgálja”.

A köztársasági elnök politikai vétóját az Országgyűlés egyszerű többséggel elutasíthatja, ami a szintén Fidesz-politikusból államfővé lett Áder János esetében többször előfordult. Most azonban a TAB ellenszavazat nélkül úgy döntött, hogy elfogadja a vétót, és az említett rész elhagyását javasolja. Az indoklás pusztán ennyi: a Novák Katalin „visszaküldő levelében szereplő indokokra tekintettel” szükséges a törlés. A kormány nevében nyilatkozó Répássy Róbert igazságügyi miniszterhelyettes is azt mondta a TAB előtt: a kormány az uniós kötelezettségszegési eljárás mielőbbi lezárása érdekében fogadja el a köztársasági elnök álláspontját.

Az Országgyűlés május 23-án, kedden szavaz erről.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!