Megjelent a Hintalovon Alapítvány által készített 2022-es Gyermekjogi jelentés, írja honlapján a szervezet. Az alapítvány a felkért szakemberekkel közösen vizsgálta a tavaly hatályba lépett jogszabályokat, a legfontosabb gyermekjogi és gyermekvédelmi eseményeket, valamint a 2022-ben publikált kutatásokat, statisztikákat, tanulmányokat és médiatartalmakat.

Idén nagyon kevés adatból és feltűnően kevés kutatási eredményből dolgozhattunk. A Gyermekjogi jelentést a legjobb tudásunk szerint írtuk meg, mégsem tud választ adni arra a kérdésre, milyen volt gyereknek lenni 2022-ben

– írják az összefoglalóban, hozzátéve, hogy a tavalyi év sok szempontból "nem is új dolgokat hozott, hanem csak tisztán megmutatta a hosszú évek (időnként évtizedek) negatív trendjeinek eredményét.

A következményekkel szembesülünk most, miközben az okok és a kiváltó tényezők a múltban húzódnak – vagy évek óta tartó halogatások miatt most csúcsosodtak ki."

A jelentés megállapítja többek között, hogy egyre kevesebb gyerek születik.

A KSH vonatkozó adatiból kiderül, hogy tavaly januártól márciusig összesen 19688 gyerek született; ez negatív rekord, ugyanis a modernkori statisztikai nyilvántartás bevezetése óta egyszer sem született húszezernél kevesebb gyerek az első negyedévben.

Vizsgálták a gyermekbántalmazással, -veszélyeztetéssel kapcsolatos adatokat is. 2021 végén több mint 110 ezer gyereket tartottak nyilván veszélyeztetettként, és több mint 27 ezer volt védelembe véve. A legtöbb veszélyeztetettként nyilvántartott gyerek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élt, 8-szor annyian, mint ahányan Vas megyében, ahol a legkevesebb veszélyeztetett gyereket tartották nyilván. A bűnügyi statisztika adatai szerint a 14 éven aluli gyerekek sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények száma nőtt 2021-hez képest.

Ugyancsak szomorú képet mutat, hogy

egyre több gyereket emelnek ki a családjából és kerülnek gyermekvédelmi szakellátásba.

2016 végéig minden, családjából kiemelt 12 éven aluli gyereket nevelőszülőnél kellett volna elhelyezni, ennek azonban 2021 végéig sem tudott Magyarország eleget tenni: 2022-ben több mint 1500, 12 évesnél fiatalabb gyerek élt gyermek- vagy lakásotthonban, még a 3 éves kor alatti, szakellátásban élő gyerekek közül is 332-en gyermekotthonban éltek, közülük 151 csecsemő volt.

A gyermekvédelem komoly és tartós munkaerőhiánnyal küzd, a nevelőszülők egyre több gyereket nevelnek egyidejűleg. A nevelőszülők átlagos életkora 52 év, több mint a harmaduk az 51–60 éves korosztályba tartozik. A gyermekotthonokban és lakásotthonokban engedélyezett 3649 álláshely több mint 10 százaléka betöltetlen volt 2021-ben. Az örökbefogadásra váró gyerekek helyzete nem javult, a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyerekek száma egyre nő, miközben nincs elegendő szakember.

Alapvető nehézségekkel küzd a gyermek egészségügyi ellátórendszer is, miközben a gyerekek egészségi állapotát tekintve komoly kihívások vannak. 2021-ben a házi gyermekorvosi szolgálatok 10%-a volt betöltetlen, emiatt pedig több mint 103 ezer gyerek nem fért hozzá a házi gyermekorvosi ellátáshoz. A magyar tizenévesek körében átlag feletti a dohányzás és az alkoholfogyasztás elterjedtsége: a 15–19 évesek negyede különböző rendszerességgel fogyaszt alkoholt.

A becslések szerint 400 ezer gyerek él alkoholista szülővel.

Pozitívumként említik, hogy a KSH erre az évre javulást mért a szegénység és a társadalmi kirekesztődés területén, hozzáteszik azonban, hogy a sérülékeny csoportok, például az egyszülős háztartások, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, munkanélküliek, romák továbbra is kiemelkedően magas arányban érintettek. Előrelépések történtek továbbá az erőszakos bűncselekmények gyermekáldozatainak meghallgatási körülményeiben, a válófélben lévő, illetve elvált szülők gyermekeit érintő eljárásokban, valamint az apasági szabadság kapcsán.

A 2022-es Gyermekjogi jelentés foglalkozik még a sajátos nevelési igényű gyerekek helyzetével, az örökbefogadással, a köznevelési rendszerrel kapcsolatos tiltakozásokkal, a gyermekpornográfia miatti bejelentések megtöbbszöröződésével és az Ukrajnából menekültként érkező gyerekek helyzetével. Részletesen elemzi azt is, hogy miként alakította át az új minisztériumi rendszer a gyermekvédelem ágazati irányítását, hova kerültek az egyes gyermekjogi területek, és mindez hogyan illeszkedik a rendszerváltás óta eltelt évek változásaihoz, bemutatva a gyermekjogok széttagoltságát és ennek legfontosabb negatív következményeit.

A jelentés (a korábbi évek anyagaival együtt) itt érhető el.