Tényleg Saulusból változik a szemünk láttára Paulussá a Magyarságkutató Intézet (MKI), ami azért is érdekfeszítő folyamat, mert az intézet kulisszái mögött már annak születése pillanatától Kásler Miklós mozgatta a szálakat és ez jelenleg sincsen másként, miközben az utóbbi hónapokban az MKI a korábbi önmagához képest homlokegyenesen eltérő módon kommunikál – derül ki a Válasz Online cikkéből.

Például most már igazoltnak látják Kásleréknél azt a finnugor elméletet, amit az intézet korábbi főigazgatója, az egyébként történettudományi háttérrel nem rendelkező, jogász végzettségű Horváth-Lugossy Gábor a balliberális tudományos kánon hazugságának nevezett.

A Horváth-Lugossy nevével fémjelzett érának a leghangosabb botránya kétségtelenül a pozsonyi csatát sajátosan bemutató színvonaltalan animációs film körül robbant ki. Ezt a váltás jegyében mostanra megtagadta az MKI, viszont annak idején a filmet kritikával illető két régészét a kutatóintézet 2021-ben még elbocsátotta.

A változás szelét 2022 novemberében lehetett megérezni, ekkor jelent meg ugyanis Kásler Miklós tiszteletbeli elnökként az intézet élén, majd alig négy hónapon belül le is számolt Horváth -Lugossyval, a főigazgatót idén márciusban menesztette Csák János miniszter és Káslert nevezte ki a helyére. Az átszervezés érzékenyen érintette az intézet főrégészének tartott Makoldi Miklóst is, akit leginkább a Királyok és szentek kiállítás utolsó pillanatban kinevezett kurátoraként ismert meg a nagyérdemű. Makoldit a portálnak nyilatkozó régészek leginkább egy Petőfi-idézettel jellemeztek: „Nem irok, nem olvasok. Én magyar nemes vagyok!” A kijelentés abból a szempontból egészen biztosan nem tekinthető túlzónak, hogy Makoldi nemhogy a rábízott feladathoz szükséges felkészültséggel, de még tudományos fokozattal sem rendelkezett. Az átalakítás alatt így igazgatóból pillanatokon belül tudományos segédmunkatársnak fokozták le.

"Azt hisszük, hogy jött István és varázsütésre lett itt egy keresztény ország?"

A Szent István-i kereszténység alapjait külföldiek rakták le, és már a honfoglalás idején éltek a Kárpát-medencében keresztények. A lakosság etnikailag vegyes volt, folyamatosan zajlott a migráció, jelentős muszlim népesség is élt itt, és mindezt akkor Európában ritka tolerancia fogadta. Vagyis a keresztény állam különböző kultúrák meg vallások határvidékén hosszú időn át szerveződött - mondja interjúnkban B.

Makoldi utódját, Horváth Cipriánt a portál forrásai azonban kompetens és szorgalmas szakemberként írják le, aki rendre jó minőségű publikációkkal jelentkezik az intézetnél.

És hogy mi lehetett a váltás oka? A Válasz Online szerint az, hogy „onnan, ahova az MKI 2022 végére eljutott, nem vezetett sehová sem út. A pozsonyi csatás animáció a – számukra elvileg fontos – hagyományőrzős-rekonstrukciós világ előtt tette nevetségessé az intézetet, a kiállításbotránnyal a normális együttműködésre képes műhelyek közül kerültek ki. Forrásaink lényeges pontként emlegetik Horváth-Lugossyék M5-ös szerepléseit is. A volt főigazgató az utóbbi években visszatérő vendég volt az Ez itt a kérdés című műsorban, ahol többször a rágalmazás határát súrolva sértegette a klasszikus műhelyek (egyetemek, MTA, ELKH) szakembereit”.

A fentebb említett tanulmány sajátos értelmezése is a korábbi vezetés súlyos inkompetenciáját, vagy a totálisan szemellenzős politikai elfogultságát igazolta. A Török Tibor és Neparáczki Endre archeogenetikusok (illetve harminc társuk) által jegyzett, másfél éves kutatáson alapuló tanulmányban éppenséggel az volt a szenzáció, hogy bizonyította, a honfoglaló magyarság magját képező népesség származásában is finnugor volt. Horváth-Lugossyék azonban inkább azon rugóztak, hogy a tanulmány genetikai kapcsolatokat tárt fel a hunok és az avarok, illetve az ázsiai hunok leszármazottainak tekintett manysik és a magyarok között.

Ennyi pénzért azért csak meg lehetne nézni, hogy mit is ír az a Képes Krónika - a vitákat kiváltó Királyok és szentek kiállításon jártunk

Megnéztük a már jó előre nagy vihart kavaró kiállítást, de semmi igazán vérforralóan botrányos dolgot nem láttunk ott, csupán egy nagyszerű, de csúfosan elszalasztott lehetőséget.

Persze a váltásra önmagában a tudományos izoláció nem lenne maradéktalanul kielégítő magyarázat, hiszen a szakmai érvekre eléggé hosszú távon is lehet békésen süketnek lenni a NER-ben anélkül, hogy egy fillérrel is csökkenne az ember állami dotációja. Ez az MKI esetében sem volt másként, hiszen az intézet támogatásában egyelőre nem lehetett megfigyelni csökkenő pályát a sorozatos, szakmai szempontból roppant kínos ügyek ellenére sem, ugyanakkor a botrányok helyzetbe hozták az L. Simon László alatt működő Nemzeti Múzeumot, amelynek ernyője alatt a Magyarságkutató ámokfutására reagálva ellenkötetet adhatott ki a szakma, sőt a botrányos Királyok és szentek kiállítást követő legfontosabb Árpád-kori konferenciát is a Nemzeti Múzeum hozta össze. Innen nézve pedig az történt, hogy L. Simonék lényegében eredményesen tudták egyesíteni a szakmát az MKI-val szemben és be tudtak jelentkezni Kásler intézetének vadászterületére. A konszolidációval kecsegtető váltás vélhetően ezt a fenyegetést célozza kimozogni, ugyanakkor kérdéses marad, hogy mennyire őszinte az MKI ezen kezdeményezése.