szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A miniszterelnök-helyettes szerint derék dolog, hogy az ukránok a nyelvtörvényről egyeztetnek az EU-val, ám Kijevnek elsősorban Budapesttel kell megállapodnia.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Ha a krími tatárok őshonos nemzetiség lehetnek Ukrajnában, akkor a kárpátaljai magyarság legalább 800 évvel őshonosabb – fejtegette igen sajátos történelmi nézeteit Semjén Zsolt a Hír TV csütörtök esti műsorában az ukrajnai nyelvtörvénnyel, illetve azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Kijev tárgyalna a nyelvtörvényről Brüsszellel. A miniszterelnök-helyettes szerint derék dolog, hogy az ukránok a nyelvtörvényről egyeztetnek az EU-val, ám Kijevnek elsősorban Budapesttel kell megállapodnia.

Semjén úgy gondolja, hogy a legegyszerűbb az lenne, ha Ukrajna az uniós országok nyelveit a maga területén elfogadná és elismerné ezek oktatáshoz való jogát is, továbbá az állampolgárság tekintetében Kijev ismerje el a NATO és az EU tagállamok állampolgárságát és meg is oldódott a probléma.

Megértjük, hogy az ukránok félnek az oroszoktól, de mi közünk nekünk ehhez – tette fel a kérdést Semjén, majd megismételte, hogy az unió és a NATO-felé Ukrajnának akkor van út, ha ezekben a kérdésekben enged.

„Az egy derék dolog, hogy ha Kijev megállapodik az Európai Unióval, de Kijevnek velünk kell megállapodni, és amíg a kisebbség sorsa nincs garanciálisan rendezve, addig szó sem lehet semmifajta európai uniós vagy NATO-csatlakozásról” – jelentette ki.

A miniszterelnök-helyettes szerint azért lenne fontos a megállapodás garanciális jellege, hogy utána ne tudják ezt az ukránok visszacsinálni, vagy legalábbis helyi szinten elszabotálni. Példaként a munkácsi polgármester, Andrij Baloga működését hozta fel, aki épp a város magyar középiskolájának ment neki, Semjén pedig úgy véli, hogy ha egy polgármestert nem tudnak megfékezni Kijevből, akkor hogy várhatnák el, hogy egy ilyen megállapodásnak képesek az ukránok érvényt szerezni.

Ugyanakkor a beszélgetés folyamán Semjén gyorsan ellentmondásba került önmagával, amikor azt kezdte fejtegetni, hogy a rendszerváltás után Magyarország az elsők között ismerte el Ukrajna függetlenségét, majd hozzátette, hogy Magyarország számára létérdek, hogy az Orosz Birodalom és a Nyugat között ott legyen ütközőzónaként Ukrajna. Csakhogy egy szövetséges területét (márpedig, ha Kijev teljesíti a semjéni feltételeket, akkor elméletben a miniszterelnök-helyettesnek sem lehet kifogása az ukrán uniós és NATO-csatlakozással szemben) nem szoktuk ütközőzónának nevezni.

Semjén Zsolt itt nem tett mást, mint újra elővezette azt az orbáni elképzelést, ami bizonyos nehezen megfogható magyar taktikai gondolkodásból levezetve egy semleges Ukrajnát vizionál a NATO-tagállamok és Oroszország közé, ami viszont nem magyar létérdek, hanem orosz törekvés.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!