Pfizer vs. Magyarország: olyan vakcinákról folyik a vita, amelyekért a magyar kormány két éve még Canossát járt
Bírósági dokumentumok szerint a heti részletfizetést is felajánlotta a Pfizer a magyar kormánynak azokért az oltóanyagokért, amelyeknek az ügye most egy belga bíróság elé került. A magyar kormány a vakcinagyártó szerint 21 és félmilliárd forinttal tartozik – méghozzá azokért a vakcinákért, amelyekért két éve még lényegében könyörgött. Az ügy azonban ennél azért bonyolultabb, és nem Magyarország az egyetlen, amely úgy érzi, feleslegesen kellene milliárdokat fizetnie.
Valószínűleg megbánta már a magyar kormány, hogy mégis beszállt az Európai Bizottság harmadik vakcinavásárlási szerződésébe, amelyet 2021-ben kötöttek a Pfizer/BioNTechkel. Egy belga bíróságon ugyanis éppen annak a 3 millió dózis Pfizer-oltásnak a sorsáról zajlik a per, amelyet Orbán Viktor meg sem akart rendelni, majd az utolsó pillanatban mégis meggondolta magát.
A perről először a brüsszeli Politico adott hírt, a portál a birtokába került bírósági dokumentumokra hivatkozva írt arról, hogy a Pfizer, valamint a céggel partnerként dolgozó BioNTech beperelte a magyar államot. A Pfizer keresetében arra hivatkozik, hogy Magyarország 60 millió euró (21 milliárd 700 millió forint) értékben rendelt az amerikai gyártótól hárommillió Pfizer vakcinát, azonban 2022 novemberében arról értesítette a céget, hogy az ukrajnai háborúra hivatkozva nem szeretné azt kifizetni.
Bár az ügyben márciusban már volt egy meghallgatás – amikor is a bíróság elutasította a Pfizer sürgősségi eljárásra való kérelmét –, azt mind a vakcinagyártó, mind a magyar állam igyekezett titokban tartani. Cikkünkhöz mindkét felet megkerestük, de egyelőre csak a magyar kormány reagált, az is csak a Magyar Nemzeten keresztül. A lapnak azt írta a Kormányzati Tájékoztatási Központ, hogy „az Európai Bizottságban a Pfizer-beszerzéseket a korrupció gyanúja lengte körbe”.
„Nyilvánvaló, hogy ezeket a vakcinákat feleslegesen nagy mennyiségben rendelték meg és kényszerítették a tagállamokra” – áll a válaszban.
A Politicónak a Pfizer képviselője megerősítette a per tényét, valamint azt is, hogy jelenleg is zajlanak az egyeztetések a magyar állammal az ügyben.
De miről is van szó pontosan?
A koronavírus-járvány kezdetén nemcsak a vakcinafejlesztések területén kezdődött óriási verseny, a világon minden ország igyekezett bebiztosítani, hogy ők kapjanak először az akkor még elég szűkösen elérhető szállítmányokból. Nem voltak ezzel máshogy az Európai Unió tagállamai sem, amelyek vezetői végül úgy döntöttek, biztosabb és gyorsabb lesz, ha közösen szerzik be az oltóanyagokat.
Ennek első szállítmányai 2020 végén rendben meg is érkeztek, sőt a magyar kormány olyannyira biztosra akart menni, hogy mellé az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm oltásokat is megrendelte – hogy ez utóbbiak mennyire voltak hatásos, arról azóta sok tanulmány született. Mivel a koronavírus-járvány ezzel még nem ért véget, szükség volt újabb vakcinaszállítmányokra is.
Mint korábban, ezekről is az Európai Bizottság tárgyalt, így jutottunk el a harmadik körös vakcinabeszerzésig, amelyről 2021 májusában sikerült megállapodni a Pfizerrel. Ebben azonban Magyarország – egyedüli uniós tagállamként – nem vett részt, egyrészt mert túl drágának találta az oltóanyagokat, másrészt – részben a magyarok alacsony oltási hajlandósága miatt – mert addigra már hegyekben állt a fel nem használt vakcina a raktárakban.
Gulyás Gergely egy kormányinfón úgy fogalmazott: az Európai Unió beszerzésében 19 millió Pfizer-vakcinát kellene megrendelni és kifizetni, függetlenül attól, hogy szükség lesz-e az oltóanyagokra. Ebben a „120 milliárdos kalandban" Magyarország nem tud részt venni – tette hozzá. Ma már kissé ironikusnak tűnik, hogy Gulyás harmadik indokként a Debrecenben épülő magyar oltóanyaggyárat hozta fel, amely „2022 második felétől jó eséllyel megfelelő mennyiségben tud majd saját vakcinát előállítani”. A nagy hírrel beharangozott nemzeti oltóanyaggyár azóta sem épült fel.
A kormány vakcinaszuverenitási terveit azonban keresztülhúzta, hogy rájöttek: az 5 és 11 év közötti gyermekek oltását csak a Pfizer készítményeivel tudják megoldani, más gyártónak ugyanis akkor még nem adta meg erre az engedélyt az Európai Gyógyszerügynökség. Magyarország néhány hónappal később lényegében visszakönyörögte magát a közös uniós beszerzésbe.
Az Euronews információi szerint a magyar kormány valóságos Canossát járt a tagállamoknál, amelyektől ehhez engedélyt kellett kapnia.
A sikeres tárgyalások után az erről szóló végül megrendelést október 18-án írták alá a kormány és a Pfizer képviselői, első körben 2 millió vakcináról, darabjáért 19,5 eurós (mai árfolyamon 7400 forintos) darabáron. A szerződést később többször is módosították, először a megrendelt vakcinák számát emelték meg, majd a kiszállítás határidejét tolták el két alkalommal is. Tavaly májusban a magyar kormány is belement, hogy az első szállítmányok csak 2022 negyedik negyedévében fognak megérkezni, amikor már a koronavírus-járvány is jócskán lecsillapodott az országban.
A Pfizer végül 2022 júniusában annak rendje és módja szerint ki is állította a 21 milliárd 727 millió forintról szóló számlát a Nemzeti Népegészségügyi Központnak. Mivel azonban erre nem kaptak választ, szeptemberben egy újabb levelet is küldtek, amelyben nemcsak arra figyelmeztették a magyar felet, hogy a nem fizetéssel szerződést szegnek, hanem arra is, hogy a vakcinák kiszállításának feltétele az volt, hogy a tagállamok előre fizetnek.
A belga bíróságra beadott dokumentumok szerint a Pfizer „kivételesen” még azt is felajánlotta a magyaroknak, hogy az összeget fizethetik heti részletekben is.
Erre a második levélre a gyártó tavaly november 11-én már kapott választ a magyar kormánytól, csak épp nem azt, amire számított. A kormány ugyanis arról értesítette a társaságot, hogy „sajnálatos módon” az ukrajnai konfliktus gazdasági és társadalmi következményei nehéz helyzetbe hozták az Ukrajnával szomszédos államokat, így Magyarországot is, hiszen el kell látnia a háború elől hozzájuk menekülőket.
„Ez az előre nem látható vis mujor (sic!) helyzet oda vezetett, hogy átgondoljuk korábbi megrendeléseinket, ennek során arra a következtetésre jutottunk, hogy nem tudunk megbirkózni a jelenlegi helyzettel”
– írták, később krízisként hivatkozva a történekre. A magyarok a levélben azt kérték a Pfizertől, hogy tegye lehetővé a két opció valamelyikét: vagy csökkentse a megrendelt 3 millió adagot 150 ezerre, vagy vonja vissza a teljes megrendelést.
Ezt a Pfizer – szintén idézett levele szerint – nem fogadta el, a cég levelében arra is utalt, hogy a második, nagyobb dózisról szóló megrendelést a magyarok 2002 májusában, önként írták alá, vagyis három hónappal a háború kezdete után.
Mivel a magyar kormány továbbra sem fizetett, a Pfizer végül bírósághoz fordult, ahol a 21 és félmilliárd mellett annak késedelmi kamatait és 21 ezer eurós (8 millió forintos) perköltséget is követel.
Nem csak a mi gondunk
Hogy a pernek mi lehet a kimenetele, egyelőre megjósolni sem lehet, az azonban biztos, hogy nem ez az egyetlen kereset, amelyet a Pfizer tagállam ellen indított: így járt Lengyelország is, amelyen 60 millió adag vakcina kifizetését követeli. A lengyelek szintén az ukrajnai háború okozta költségekre hivatkoztak: arra, hogy több millió menekült érkezett hozzájuk, valamint arra, hogy így is túl sok vakcinájuk van.
Tíz kelet-európai ország – köztük Magyarország – pedig már tavaly júniusban (vagyis éppen akkor, amikor a Pfizer kiküldte a számlákat) petíciót nyújtott be az Európai Bizottsághoz, hogy az tárgyalja újra a koronavírus elleni vakcinákra vonatkozó szerződéseket. A petícióban túlkínálatra és az államháztartás védelmére hivatkoznak.
Követeléseikben azt állították, hogy a szerződéseket fel kellene tudni bontani, ha azokra „egészségügyi és járványügyi szempontból már nincs szükség”. Arra is hivatkoztak, hogy a lejárt oltóanyagokat ki kellett dobniuk, ami lényegében a közpénz elherdálása. A kezdeményezés élén Lengyelország állt, a levelet Bulgária, Horvátország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia írta alá.
A Bizottság és a Pfizer végül 2023 májusában kötött új megállapodást, amely a többi közt azt mondta ki, hogy a tagállamok a szerződés szerint kérhetik a mennyiség csökkentését, valamint négy évre meghosszabbították az átvétel lehetséges időpontját.
Ez sem mentette meg azonban a botránytól Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, aki a The New York Times című lapnak árulta el, hogy a harmadik, 1,8 milliárd adagos szerződés előtt a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával sms-ben és telefonon beszélgetett. Ezeket az üzeneteket az Európai Bizottság nem adta ki arra hivatkozva, hogy a szöveges üzeneteket nem tárolták el.
Az eset nemcsak a magyar propagandamédia figyelmét keltette fel, egy belga lobbista büntetőfeljelentést tett Von der Leyen ellen, a The New York Times beperelte az EU-t az Európai Bíróságon, hogy megkapja az üzeneteket, sőt tavaly az Európai Ügyészség is bejelentette, hogy nyomoznak az EU-s vakcinabeszerzés ügyében. Igaz, a lap nem hozta nyilvánosságra, pontosan mely szerződésekről, vagy egyáltalán mely oltóanyagokról van szó.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
