„A jelenlegi árvízről nem jelenthetjük ki magabiztosan, hogy teljes egészében az általunk hajtott globális felmelegedéshez kapcsolódik, mert ehhez részletes attribúciós tanulmányokra és modellvizsgálatokra van szükség, amelyek nem állnak még rendelkezésre” – olvasható a Másfélfok téli árvizekről szóló csütörtöki közleményben. Ha a mostani téli árvíz nem is írható egyértelműen a klímaváltozás számlájára, azért trendekről még lehet beszélni.

A folyók vízszintjének alakulását több tényező befolyásolja, ilyen például a terület vegetációs borítottsága, a folyószabályozás mértéke, a beépítettség, valamint főként a csapadék mennyisége, halmazállapota, a talajnedvesség állapota, annak telítettsége.

Az elemzésben megjegyzik, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint utóbbi kettőből nem volt hiány: sok csapadék hullott az elmúlt időszakban és a felső 100 centiméteres rétegben szinte mindenütt telítettek a talajok.

„Mindez nagyon enyhe hőmérsékleti viszonyokkal párosult, Budapesten a modern hazai mérések kezdete óta (a régi, kéziratos formában meglévő adatok megkötéseivel együtt is) soha nem volt olyan meleg december 25-én, mint idén. A karácsony előtt lehullott hó ezért nagyon hamar elolvadt, ezzel kapcsolatban pedig már tudunk trendekről beszélni, amelyek kapcsolhatók a globális felmelegedéshez” – írják.

A közlemény idézi Kis Anna meteorológus, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársának egy korábbi cikkét, amelyben Kis felhívja a figyelmet arra, hogy a globális klímamodell-szimulációk eredményei szerint a havazás arányaiban kevesebb lesz Európában a decemberi-januári időszakban, a 21. század során.

A hó hiánya azonban nem azt jelenti, hogy nem lesz csapadék, hanem hogy az nagyobb valószínűséggel fog eső formájában érkezni.

“A klímaváltozás következtében a havazást többször esőzés válthatja fel a téli hónapokban a következő évtizedekben. Ez tovább erősítheti a globális felmelegedést, hiszen a hó a sugárzási viszonyok szempontjából is fontos tényező jelentős a sugárzás-visszaverő képessége miatt.

Emellett a növényzet is megérezheti a hó hiányát (amely hőszigetelő szerepet is betölthet), ez pedig később a mezőgazdasági terméshozamokra is hatással lehet. A hónak továbbá víztároló szerepe is van: ha kevesebb a hó, akkor az olvadási folyamat során kevesebb lesz a víz is, ami így az árvizek előfordulásának idejét is módosíthatja – zárja elemzését Kis Anna.

A hőmérséklet-növekedés következtében a havazás arányaiban csökkenni fog, így a hó felhalmozódása, illetve a hóban tárolt vízkészlet is kevesebb lesz, amely a tavaszi áradások csökkenését hozza magával.