Ha támadják a kisvasutat, meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor Lovasberényig – mondta annak idején Orbán Viktor a felcsúti kisvasútról, és erre a sorsra jutott a kormány jelenleg is futó nemzeti konzultációja, amit viszont azért kell egy héttel meghosszabbítani, mert úgy tűnik, a vártnál, vagy a politikailag jól kommunikálhatónál kevesebb válasz érkezett eddig.

A kormány kedden tudatta, hogy az eredetileg 7 hetesre, január 10-ig meghirdetett, a „szuverenitás védelmében” zajló nemzeti konzultációban eddig 1,22 millió válasz érkezett vissza, de a kormány január 17-ig meghosszabbítja a visszaküldési határidőt. Az indoklás szerint ugyanis, a több – nyilván a kormány álláspontját erősítő – válasz nagyobb súlyt ad „a brüsszeli tárgyalóasztalnál”.

Csak az emberek negyede gondolja, hogy a nemzeti konzultáció tényleg a véleményükre kíváncsi

A Publicus Intézet kutatása szerint az ellenzékiek háromnegyede szerint csak adatgyűjtés a kormány célja.

Ami a hivatalosan közölt, bár az eddigiekhez hasonlóan független, auditált forrásból nem ellenőrizhető részvételi adatokat illeti, az 1,222 millió válasz a kormány hasonló, eddigi politikai akcióihoz képest nem túl sok. Márpedig a mostani eredményét is fel kívánja használni Orbán Viktor politikai célokra „Brüsszel” ellen – különösen a júniusi európai parlamenti választás kampányában.

Ez történt 2017-ben a fő ellenségnek kikiáltott filantróp milliárdoshoz kötött, migráns-betelepítési „Soros-tervről” szóló konzultációval is. Arra állítólag 2,3 millió válasz érkezett, Orbán pedig egy hátizsákot a vállára vetve indult Brüsszelbe, közölve, hogy viszi a Soros-tervet ellenző magyarok véleményét. Ehhez képest a mostani 1,2 milliónyi válasszal nehéz dicsekedni.

Ami az eddigi tapasztalatok szerint mindig „megdobja” a válaszok számát, az az online kitöltés lehetősége. Ez a mostani konzultációnál december 16-a óta adott. Ahogy évről évre mindig, a hvg.hu tesztjelleggel most is kipróbálta az online kitöltő felületet és arra jutottunk, mint tavaly. E szerint alapvető biztonsági elemek hiányoznak a rendszerből, amely híján

most is van lehetőség a szándékos, tömeges kitöltésre, akár a csalásra is.

102 évesek már nem tölthetik ki az online konzultációt, de nagyobb baj, hogy csalni lehet vele

Ennyi év után már biztos: az online nemzeti konzultációnál nem is cél, hogy kivédjék a csalást. Bár nehezítgetik a visszaélés lehetőségét, a milliókból „fejlesztett" rendszer továbbra is egy vicc. Az online felület mindig megdobja a kitöltési számokat, de mivel ez a politikai akció se komolyan nem vehető, se tétje nincs, a kérdés inkább az, sikerül-e idén is 10 milliárd forintnál többet elkölteni rá.

Egyelőre nehéz becsülni, hogy január 17-ig hány, Orbánt és kormánya politikáját támogató válasz érkezik, de az arány közelít majd a 100 százalékhoz. Így volt ez a legutóbb is, amikor „a magyarok 97 százaléka utasította el a brüsszeli szankciókat” – amelyeket addigra persze az Orbán-kormány mind megszavazott. Akkor ezt mintegy 1,4 millió válaszból számolták ki.

Akárhogy is, a konzultációk nem olcsók. A legutóbbi, szankciók elleni akció összköltsége bőven átlépte a 10 milliárd forintot. A költség és a „mozgósító erő” azonban nem jár mindig együtt, vagyis a reklámra elszórt közpénzmilliárdok növelésével sem tud feltétlenül több politikailag támogató választ besöpörni a kormány.

Orbán a saját döntéseit támadja a Nemzeti Konzultációban - így csúsztat a kormány szinte minden kérdésnél

A legújabb nemzeti konzultációban a korábbinál is erőteljesebben jelenik meg a „Brüsszel"-re történő hivatkozás, amely lényegében értelmezhetetlen, csakúgy, mint eddig. A kormány ugyanis olyan döntésekről és kezdeményezésekről kér véleményt, amelyek a tagállamok közös döntésén alapulnak, nem az Európai Bizottságén. Gyorsértékelésünk a „kérdésekről".

Hiába volt például az eddigi legdrágább a 2022-es szankciós konzultáció, a beérkezett 1,4 millió válasza, és így a mintegy 8 millió választópolgárra vetített 17,5 százalékos válaszadási aránya így is elmarad a mintegy 4 milliárddal olcsóbb (!), mégis nagyobb, 17,8 százalékos válaszadási arányt felmutató 2020-as, a „járvány utáni életről” szóló konzultációtól. Sőt,

az örökranglista csúcstartója a 2017-es, a „Soros-tervről” szóló konzultáció a maga 29,4 százalékos válaszadási arányával, pedig arra se költöttek többet 9,5 milliárdnál.