A beszélgetés első részében az e heti uniós csúcstalálkozóról volt szó, amit Orbán Viktor „erős két napnak” nevezett.

A kormányfő szerint az európai vezetők jól érzékelik, hogy a világ veszélyes hellyé vált, és háborús zónává válik a Közel-Kelet. „Mindenki attól retteg, hogy a terrorszervezet ellen folytatott izraeli háború átcsaphat egy államok közötti háborúvá” – mondta. Az iráni légicsapások és a ma hajnalban erre adott válasz is ebbe az irányba viszi az eseményeket.

Most stratégiai nyugalomra van szükség, nem lehet kapkodni – ismételte magát Orbán, utalva az ukrajnai háborúra és a balkáni békétlenségre is.

Az ukrán háború Orbán szerint azonban egy másik eset, mert „háborús hangulat van Brüsszelben”. Ez azonban egy orosz–ukrán háború, nem a miénk, és tűzszünettel kell lezárni – mondta a hónapok óta ismételt szólamokat a miniszterelnök.

Azt sem felejtette el megemlíteni, hogy sisakokkal kezdték, és most már lassan katonákat akarnak küldeni Ukrajnába Brüsszelben. Ráadásul a NATO is ukrajnai missziót szervez, nem azért ugyan, hogy katonákat küldjön, de csúszik be a háborúba. Ezzel egy másik fejezete kezdődött a háborúnak, amiből a magyarok továbbra is ki akarnak maradni.

„Amíg nemzeti kormány áll Magyarország élén, addig egyik fél oldalán sem fogunk beavatkozni” – ígérte.

A NATO egy védelmi szövetség, az Európai Unió azonban más, ott arra kell figyelni, nehogy egy olyan helyzet jöjjön létre, hogy a magyarok pénzét küldjék el Ukrajnába. Természetesen most is háborúpárti kormányok vannak Európában, a béke oldalán csak Magyarország és a Vatikán áll. Orbán azonban arra számít, hogy repedezni fog a háborúpárti gondolkodás.

Véleményúthenger

Orbán beszélt a botrányos Nemzeti Konzervatív Konferenciáról (NatCon), amit először leállított a brüsszeli rendőrség, majd a bíróság újra engedélyezett. A rendezvényen a miniszterelnök is felszólalt.

A kormányfő szerint Európában véleményúthenger uralkodik. De nem az a legfontosabb része, hogy betiltanak egy „kampányindító rendezvényt”, hanem az, hogy Nyugaton a mindennapi életben, ha egy egyszerű melós a munkahelyén olyat mond például a migrációról, ami nem tetszik a fősodornak, vagy kitesz valamit a Facebookra, annak következményei lesznek.

Ennek bizonyítéka szerinte, hogy a rendezvényük megtartásakor megfenyegették a szállodásokat, hogy következményei lesznek, ha a résztvevőknek hajlandók enni adni vagy kávét adni.

Magyarországon, ha az ember akar valamiről véleményt formálni, kap egy konzervatív meg egy liberális álláspontot, de nem okoz gondot, hogy elmondja. Úgy felemelni viszont a hangjukat, mint ahogy mi csináltuk a nyolcvanas években, a Nyugaton most nincs. Magyarország nélkül ma nincs szabadság Európában – hangsúlyozta Orbán pár héttel ezután, hogy Tarr Zoltán református lelkészt kirúgták az állami munkahelyéről, miután felszólalt Magyar Péter tüntetésén.

Ezután a Soros-terv következett a sorban, ami a miniszterelnök szerint igenis létező dolog, fel is olvasta egy másik brüsszeli rendezvényen. Soros szerinte 2015 szeptemberében azt írta a migráció rendezéséről, hogy minden évben be kell engedni 1 millió migránst Európába, és ma is az a cél, hogy velük szétverjék Európát.

„Most a Soros-terv végrehajtása történik lépésről lépésre. Az európai vezetők nem akarják megállítani a migrációt, nem is merik ezt a szót használni, szerintük menedzselni kell, ahogy Gyuri bácsi mondta” – sorolta a kormányfő.

Senki nem mondhatja meg a magyaroknak, kivel akarnak együtt élni, se a Gyuri bácsi, se a brüsszeli bürokraták.

A migráció kérdésében a kormányfő szerint az a kulcs, hogy szabad-e egy migránsnak letelepedési engedély nélkül tartózkodnia egy országban, elbírálás közben hol kell tartózkodnia.

A következő téma a mezőgazdaság volt, azon belül is „az ukrán gabonadömping”, ami Orbán szerint szoros összefüggésben van a háborúval. A kormányfő szerint ők ugyan meg tudják védeni a magyar piacot, a gond inkább azzal van, hogy nem tudjuk eladni a felesleges terményeinket, az ukrán gabona miatt kiszorulunk az európai piacokról, és elveszítjük a bevételeinket.

Ehhez képest az Európai Unió az ukrán oligarchák és a nagy amerikai cégek érdekeit képviseli.

A beszélgetés végén a műsorvezető az Európai Unió elmúlt ötéves teljesítményéről kérdezte Orbánt, aki szerint a jelenlegi brüsszeli vezetésnek mennie kell.

A politika nem egy bonyolult műfaj, de most kampány van, „ilyenkor tölteni kell és lőni”.

Az európai parlamenti választás tétje pedig az, hogy a háborúpártiak vagy a békepártiak nyernek-e.