2023 nyarán ellenzéki képviselők kérték az Ab-tól a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról szól törvény néhány pontjának megsemmisítését, amelyek segítségével a kormány rendszeresen figyelmen kívül hagyja az országos és helyi jogszabályokat, önkényesen egyedi követelményeket szabva egyes épületek számára. Ezzel a beadvánnyal az Ab csaknem több mint tíz hónapig nem foglalkozott, most viszont Hörcherné Marosi Ildikó öttagú tanácsa megállapította, hogy a szóban forgó törvény már 2023. december 30. óta nincs hatályban. Ezért nem foglalkozhatnak vele, az eljárást megszüntették.

Hasonló volt a sorsa a témára vonatkozó népszavazási kezdeményezésnek is: ősszel a Kúria jóváhagyása ellenére értelmét vesztette, amikor a vitatott törvényt egy másik, más című tervezetbe másolták át.

Ezt a jogszabályt, az építészeti törvényt az Országgyűlés 2023. december 22-én elfogadta, 30-án hatályba lépett. Csakhogy a Kúria nemrég újra kimondta, hogy az új jogszabályi keretben szereplő kiemelt beruházási szabályokról is lehet népszavazást tartani.

Erre viszont Lázár János építési és közlekedési miniszter válaszolt azzal, hogy alkotmányjogi panaszt nyújt be a Kúria döntése ellen, mert „a magyar építészetről szóló törvény kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályainak megtartása Magyarország stratégiai érdeke. A más országokban is alkalmazott eljárásrend garantálja, hogy a régió országainak befektetésösztönző versenyében ne szenvedjük behozhatatlan hátrányt”.

Így az Ab – ha az új törvény ellen az ellenzékiek (ki tudja, miért) nem is ismételték meg utólagos normakontroll-kérelmüket – kénytelen lesz újra foglalkozni a témával: nem a jogszabály alkotmányosságával, hanem a róla szóló népszavazás alkotmányos lehetőségével, de ez a két dolog azért némileg összefügg.