Huszonegy oldalas, 84 pontból álló jelentést tett közzé az egykori Habony-üzlettárs Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelyben az elhíresült „guruló dollárok” ügyét vizsgálták. Azokat a vádakat igyekeztek alátámasztani, amelyeket a Fidesz és a kormányzat már jó ideje az ellenzéki összefogás pártjainak fejére olvas, sőt ezt igyekezett egy amatőr hibákkal és pontatlanságokkal teli jelentésben alátámasztani a Rogán Antal alá rendelt szuper-titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ is, végül mindezek miatt az Állami Számvevőszék százmilliókra büntette az ellenzéket. 

A jelentés “az X közösségi platformon megjelent felvételek vizsgálatáról” címet kapta, mert ahogy írják is, “2024. év elején, január–március hónapokban jelentek meg az X közösségi felületen azok a beszélgetésrészletek, amelyekben az Egyesült Államokban regisztrált Action for Democracy (A4D) elnevezésű szervezethez köthető személyek, így többek között Eric Koch, Korányi Dávid, Wesley Clark, és más szereplők felfedik az általuk képviselt szervezet és az a mögött rejlő üzleti-politikai érdekcsoport valódi célját, eszközeit és módszereit, amelyek összekapcsolhatók a 2022. évi magyar országgyűlési választásokkal kapcsolatban megismert körülményekkel”. 

A főleg a Metropol–Origo–TV2–Magyar Nemzet–HírTV kormánypropaganda-hálózatban az elmúlt hónapokban sokat idézett beszélgetésrészletek elemzését tehát összekapcsolta a Szuverenitásvédelmi Hivatal a 2022-es kampányfinanszírozási üggyel, a Fidesz és a kormányzat által emlegetett “guruló dollárokkal”, és végül megállapította, hogy mindenkinek igaza volt a Fidesztől a kormányon át a titkosszolgálatig és az ÁSZ-ig. De itt nem állt meg a hivatal, hanem hozzátette a magáét is és az alábbi megállapításokat tette: 

• A 2022. évi magyarországi országgyűlési választásokon indult egységes ellenzék, a tiltott külföldi finanszírozásban részesített pártok támogatását egy koherens működési modell szerint tevékenykedő, az adatbázis-építésben, az adatgyűjtésben, a kampánytechnológiák alkalmazásában, valamint jogi és kampánytanácsadásban jártas, erre szakosodott, profitorientált, külföldi hátterű hálózatszerűen működő tanácsadói kör végezte. 
• A közösségi médiában megjelent felvételek egy hosszabb, rögzített beszélgetésekből álló videóanyagból származnak. Egyértelmű, hogy a megjelent felvételek hitelesek és nem manipuláltak, tehát hűen tükrözik az abban megszólalók valódi véleményét. 
• A tiltott külföldi kampánytámogatás mögött egy olyan hálózatszerű struktúra működik, amelynek saját, egész Közép-Európára kiterjedő politikai és üzleti érdekei vannak. Ahol ezeket az érdekeket hatékonyan tudják érvényesíteni, azokat az országokat jó szövetségesnek tartják, ahol azonban az érdekeikkel ütköző vezetés van, ott politikai változást akarnak elérni. 
• A hálózat tagjainak elmondásából kirajzolódik, hogy az orosz-ukrán háború eszkalációjáért lobbiznak az Egyesült Államokban is. 
• A magyarországi választások befolyásolása a hálózat érdekeinek érvényesítése céljából történik, és a hálózat tagjai hasonló beavatkozásra tesznek utalásokat a közelmúltban lezajlott lengyelországi és a szlovákiai választások kapcsán is. 
• A hálózat legkésőbb a 2019. évi önkormányzati választások során már aktív volt, feltűntek Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti kampánya mellett is. 
• Nem egyszeri esetről van szó, hanem egy jelenleg is aktív fenyegetésről, amely mögött egy, a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll. 
• Nem a tiltott külföldi finanszírozásban részesült pártok kerestek támogatókat, hanem a nagy donorok kerestek végrehajtókat saját céljaik elérése érdekében. 
• A megszólalók Soros Györgyöt az egyik nagy donorjukként azonosították be. 

A Szuverenitásvédelmi Hivatal a jelentését azzal zárta, hogy az abban “szereplő információk nyomán figyelmezteti a magyar állami szerveket, hogy

a bemutatott struktúrák és folyamatok jelenleg is veszélyeztetik a választási folyamatok tisztaságát, ezért indokolt megerősíteni Magyarország szuverenitásának védelmét.

A teljes jelentés itt olvasható:

Arról, hogy a napokban komoly botrány robbant ki a kormányzat által létrehozott állami szervezet, a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a Magyar Ügyvédi Kamara között, amiért Láncziék meglehetősen furcsa együttműködési ajánlatot tettek az ügyvédeknek, itt írtunk részletesen. Azzal pedig, hogy bár még csak február eleje óta működik a Hivatal, de úgy tűnik, ez a pár hónap is elég volt arra, hogy megpróbáljon túlterjeszkedni a hatáskörén, és erre utal, hogy információink szerint az elmúlt hetekben olyan javaslatokkal is előállt, amelyeket még a kormány is túlzásnak gondolt, ebben a cikkben foglalkoztunk: