Ahogy Török Gábor is mérlegelt már, a Political Capital is meghatározta a választások siker- és kudarckritériumait az egyes pártok szempontjából. Megjegyezték, hogy mivel az önkormányzati választás különböző szinteken zajlik, jellemzően az összes politikai erő találni szokott olyan aspektust, amely mentén győztesnek kiálthatja ki magát. A helyzetet bonyolítja, hogy most EP-választás is van.

A Political Capital kritériumai pártonként:

Fidesz

• A kormánypárt számára kudarc lenne, ha gyengébb eredményt érne el, mint bármely korábbi EP-választáson. A Fidesz csak egyszer teljesített 50% alatt, 2004-ben 47%-ot szerzett. Ennél is veszélyesebb lenne a Fidesz számára, ha Magyar Péter pártja 10 százalékponton belüli közelségbe kerülne, és ezzel világossá válna, hogy rá tekintenek úgy, mint Orbán Viktor kihívójára. Ugyanakkor, ha a Fidesz–KDNP-lista meg tudja szerezni a 21 mandátum több mint felét, azt már sikerként kommunikálhatja, azzal együtt is, hogy 2019-ben még 13-at szerzett.
• Könnyen eladható siker lesz, hogy a megyei közgyűlési választásokon várhatóan mind a 19 megyében óriási különbséggel fog nyerni a Fidesz listája. Annál is valószínűbb, hogy ez így lesz, mert a Tisza nem indít megyei listákat, így a Fidesznek csak a régi ellenzéki pártokkal kell megküzdenie.
• Szentkirályi Alexandra visszalépésével ugyan már nincs a Fidesznek hivatalos jelöltje, az LMP által indított Vitézy Dávid esetleges győzelme a kormányoldal részleges sikereként fog lecsapódni, legalábbis a kormánypárti szavazók körében. Ha Karácsony Gergely még így is győz, az egyértelmű kudarc lenne a Fidesznek, de azt még mindig elérhetik, hogy csak egy nagyon törékeny közgyűlési többség álljon össze mögötte. Lényegében ezt a célt szolgálta a választási rendszer tavaly decemberi átalakítása is.
• A 23-ból jelenleg 9 budapesti kerületnek van a Fidesz által támogatott polgármestere. Ha ez a szám nem fog csökkenni, az már siker, ha csökken, az kudarc.
• A 25-ből jelenleg 14 megyei jogú városnak ad a Fidesz (vagy az általa támogatott jelölt) polgármestert. Ha ezt a számot bővíteni tudja, az újabb sikert jelent, kivéve, ha egyidejűleg olyan fellegvárakat veszítenek el, mint Győr vagy Debrecen.

Tisza Párt és Magyar Péter

• Ha az EP-választáson Magyar Péter pártjának legalább kétszer akkora lesz a támogatottsága, mint a DK–MSZP–Párbeszéd-listáé, az már siker (ha csak kevéssel előzik a hárompárti listát, a felfokozott elvárások után már csalódást okozna).
• Az ellenzékváltó projekt továbbgördítéséhez alapkövetelmény, hogy a Tisza több szavazatot gyűjtsön / több EP-mandátumot szerezzen, mint az összes olyan ellenzéki párt, amely részt vett a 2022-es átfogó együttműködésben.
• Az ellenzéki erőviszonyok Budapesten várhatóan másképp alakulnak, mint országosan; ha a fővárosi közgyűlésben a Tisza frakciójának mérete előzné bármely más ellenzéki pártét (nem mellesleg a mérleg nyelvének pozíciójába kerülne), az további láthatóságot, építkezési lehetőséget kölcsönözne az új ellenzéki pártnak.
• Ahhoz, hogy Magyar Péter megszerezze a kihívó pozíciót, belátható közelségbe kell kerülnie a Fideszhez. Ennek a lélektani határa az egy számjegyű különbség lehet a Fidesz és a Tisza EP-listájának támogatottsága között.
• Ha a fentiek közül egyik kritérium sem valósul meg, a Tisza jó eséllyel elveszíti a hirtelen jött lendületet, és beleszürkülhet az ellenzéki mezőnybe.

Az „összellenzéki” pártok

A budapesti kerületek közül, ha sikerül megtartani legalább 14-et, az már félig-meddig siker, de inkább az számítana annak, ha növelni tudnák az általuk vezetett kerületek számát. (Jó eséllyel el fognak veszíteni néhány kerületet, és újabbakat is meg fognak hódítani, de a mérleg még bármelyik irányba kilenghet.)
Ennél is fontosabb a főpolgármesteri poszt: Karácsony Gergely győzelme minimumkritériuma a régi ellenzéki erők túlélésének.

A 25-ből jelenleg 11 megyei jogú városnak ad polgármestert valamelyik ellenzéki erő, ebből bizonyosan el fognak veszteni néhányat. Mivel a fővároson kívül eleve jóval alacsonyabbak a várakozások, ha csak 10-re vagy 9-re esik vissza az általuk irányított vidéki nagyvárosok száma, az még tisztes helytállásnak számítana, de ha ennél is kevesebb város maradna a kezükön, az már komoly kudarc lenne.

Demokratikus Koalíció
A nemrég még az ellenzék vezető erejének számító DK számára a mai politikai környezetben már az is viszonylagos siker lenne, ha nem veszítenének sokat a 2019-ben szerzett pozícióikból. Ennek egyik feltétele lehet, hogy megőrizzék 4 európai parlamenti képviselőjüket (ami azzal együtt is jól kommunikálható eredmény lenne, hogy 2019-ben az önállóan [pontosabban a Párbeszéddel] induló MSZP-nek is jutott még egy mandátum). Arra aligha számít bárki, hogy a DK–MSZP–Párbeszéd listája előzheti a Tiszáét, de már az is sikernek számítana, ha csak néhány százalékponttal maradnának le mögötte. Ha ezek közül egyik sem teljesül, az már mindenképp kudarcnak minősülne. Számít az is, hogy a fővárosban csökkenni vagy nőni fog a DK-s kerületi polgármesterek száma.

Momentum

A Momentummal kapcsolatos várakozások is lejjebb csúsztak, számukra már az 5%-os küszöb megugrása sikernek számítana az EP-választáson, sőt, a fővárosi közgyűlési választáson is. Paradox módon néhány megyei közgyűlés tekintetében jobbak az esélyei (például Pest megyében), mivel a Tisza szavazói a megyei közgyűlési szavazólapokon hiába fogják keresni Magyar Péter pártját. A Momentum 2019 óta majdnem minden polgármesterét elveszítette, 2024 így akár még előrelépést is hozhat, de ennek csak akkor lesz jelentősége, ha országosan is láthatók maradnak, ennek hiányában a párt túlélése is kérdésessé válhat.

MSZP

Azzal, hogy a DK mellé szegődött, az MSZP megkímélte magát egy látványosan gyenge EP-eredménytől, túlélésének zálogát leginkább az a néhány polgármestere biztosíthatja, akik most újra mandátumot szereznek. Legalábbis ideig-óráig – jó párat közülük a 2019-es választást követően csábított el a DK. Ami a közgyűléseket illeti, 12 megyében sikerült egyáltalán listát állítania; nehéz elképzelni olyan eredményeket, amiket sikerként lehet majd értékelni.

Párbeszéd

A Párbeszéd számára lényegében Karácsony Gergely eredménye az egyetlen indikátor, de az ő győzelme sem valószínű, hogy elvezetne a párt megerősödéséhez.

LMP

Az LMP Vitézy Dávid lapjára tett fel (majdnem) mindent, az ő győzelme új lendületet adhat a pártnak, ennek elmaradása viszont szinte biztosan az eljelentéktelenedéshez vezet. 2019-ben 2,2 százalékot értek el az EP-választáson, ennél aligha teljesítenek idén jobban, márpedig a siker érzetéhez meg kéne közelíteniük az ötszázalékos küszöböt. 6 megyében van listájuk, apró részsiker lehet, ha bármelyik megyei közgyűlésbe képviselőt tudnak juttatni.

Jobbik

A Jobbiknak még ennyi esélye sem maradt a visszatérésre, megyei közgyűlési listából is csak hármat sikerült indítani, ráadásul a fővárosi közgyűlési mandátumokért sincs versenyben. Az EP-választáson az 5% nincs belátható közelségben, márpedig enélkül nincs esély arra, hogy újra tényezővé váljon. Ezzel együtt is a Jobbik (ahogy a többi parlamenti frakcióval rendelkező, esetlegesen gyengén szereplő párt) nem fog eltűnni a közéletből 2026 előtt.

Magyar Kétfarkú Kutya Párt

2022 után leginkább a protestpárt jellege miatt vonzott be sok szavazót, ami jelentősen felerősítette a várakozásokat – hogy aztán Magyar Péter felbukkanása lecsavarja ezeket. Az MKKP számára három választási eredmény fontos igazán: az EP- és a fővárosi listás támogatottság (5% fölött siker, az alatt kudarc) mellett az lehet döntő a párt jövője tekintetében, hogy Kovács Gergelyt hegyvidéki polgármesterré választják-e.

Mi Hazánk

Bár a várakozások szintén jóval magasabbak voltak néhány hónapja, ha a Mi Hazánk képes lesz képviselőt küldeni az Európai Parlamentbe, illetve a megyei közgyűlések túlnyomó többségébe (a Fidesz és a DK mellett csak nekik van mind a 19 megyében listájuk), azt már mindenképp sikerként könyvelhetik el.