Donáth Anna a legismertebb és a legnépszerűbb, így a legesélyesebb is a Momentum elnöki posztjára, kár, hogy nem indul újra – így foglalható össze a hvg.hu birtokába jutott, friss – június 20-24. között készült –, az ellenzéki szavazók körében reprezentatív közvélemény-kutatás eredménye, amely vizsgálja a Momentum vasárnapi elnökválasztó tisztújításán induló két elnökjelölt, Fekete-Győr András és Tompos Márton esélyeit is. A párt azért tart tisztújítást, mert a június 9-i választások kudarcos eredménye miatt – a párt egyetlen mandátumot sem szerzett az Európai Parlamentben és nem jutott be a fővárosi közgyűlésbe se – Donáth Anna végleg távozik az elnöki posztról, és a nyáron amúgy is esedékessé vált tisztújításon már nem indul újra. 

Ketten mérkőznek meg az elnöki posztért. Egyikük Fekete-Győr András, aki az első elnöke volt a pártnak, az alapítástól, 2017 tavaszától fogva 2021 őszi lemondásáig – ezzel a 4,5 évvel a Momentum leghosszabb ideig hivatalban lévő vezetője volt. A másik jelölt Tompos Márton eddigi alelnök és parlamenti frakcióvezető-helyettes, aki az utóbbi években a korrupciós jelenségeket feltáró arca volt a pártnak. A Momentum belső fórumain szerdán felbukkant, egy külsős cég által készített kutatás mindkettejük népszerűségét és ismertségét felmérte, emellett képet ad az ellenzéki szavazók általános politikai hangulatáról is nem sokkal a június 9-i választások után. 

A kutatási mintában szereplő ellenzéki szavazóknak – akik fele-fele arányban nők, illetve férfiak, korcsoportok szerint az országos átlagot reprezentálják, emellett 79 százalékban budapestiek és 21 százalékban vidékiek, és összességében 42 százalékban Momentum-szimpatizánsok – 60 százaléka Donáth Annát nevezte meg magától, amikor momentumos politikust kellett megemlítenie, vagyis a legismertebb momentumos éppen az, aki nem indul újra az elnöki posztért. A második helyen (40%) áll Fekete-Győr András, a harmadik Cseh Katalin (22%), és csak a negyedik a másik elnökjelölt, Tompos Márton (11%). Érdekes, hogy a válaszadók jelentős része (24%) magától egyetlen nevet sem tudott a Momentumhoz társítani.  

Jobb volt a helyzet, ha név szerint kérdeztek rá a momentumos politikusok ismertségére az ellenzéki mintán, mert bár így is Donáth vezet és Fekete-Győr a második, de Tompos már a harmadik, őt pedig a párt VI. kerületben újraválasztott polgármestere, Soproni Tamás követi: Donáth Anna 83%, Fekete-Győr András 78%, Tompos Márton 44%, Soproni Tamás 38%. A kutatásból kiderül, hogy a kifejezetten Momentum-szavazók között a sorrend hasonló, de a politikusok ismertsége – nem meglepő módon – magasabb: itt már fej-fej mellett van Donáth és Fekete-Győr (89%), majd jön Tompos (72%) és Soproni (67%). A más pártpreferenciák alapján is mért rangsorok számaiból kiderül, hogy a Momentumnak jelenleg két igazán ismert arca van – Donáth és Fekete-Győr – mind a Momentumot elutasítók, a pártot nem ismerők, a Tisza-szimpatizánsok, a baloldali összefogásra szavazók és az egyéb kispártok szavazóinak körében is. 

A kutatásból kiderül az is, hogy mennyire kedvelt a két elnökjelölt 1-10-es skálán. A Fekete-Győrt nagyon kedvelők aránya (10-ből 10-es) 12 százalék, míg Tomposnál 5 százalék. Fekete-Győr 9-es, 8-as, 7-es, és 6-os “osztályzatot” – vagyis még jó eredményt – összesen 28 százaléktól kapott, míg Tompos 20 százaléktól. Tompos elutasítottsága viszont kisebb: a válaszadóknak csak a 4 százaléka “nagyon nem kedveli”, míg Fekete-Győrnél ez 9 százalék. Érdekesség, hogy a szélesebb politikai palettán Fekete-Győr kedveltségben – 1–10-es skálán mérve – 5,52-es átlagértékkel felülmúlja Donáth Annát (4,93), de itt már megelőzi Magyar Péter (5,64), és még Magyart is megelőzi Tompos (5,82), de az abszolút első Soproni Tamás (5,92). Amikor viszont a kérdezőbiztosok “az ellenzék legmeghatározóbb szereplőit” keresték, ez lett a sorrend: 

• Magyar Péter 65% 
• Dobrev Klára 29% 
• Karácsony Gergely 27% 
• Gyurcsány Ferenc 25% 
• Toroczkai László 20% 
• Fekete-Győr András 17% 
• Márki-Zay Péter 16% 
• Donáth Anna 15% 
• Hadházy Ákos 9% 
• Kunhalmi Ágnes 9% 
• Kovács Gergely 4% 
• Tompos Márton 4% 
• Egyéb szereplő 2% 

Vagyis a kutatás alapján az ellenzék legmeghatározóbb szereplői esetében komoly szakadék tátong Magyar Péter és mindenki más között: a Tisza alelnökét csaknem kétharmad tartja a legmeghatározóbbnak, és csak jóval mögötte lemaradva, kevesebb mint egyharmaddal második a DK-s Dobrev Klára, míg a harmadik kicsit lemaradva Karácsony Gergely főpolgármester, aki viszont előzi a DK-elnök Gyurcsány Ferencet. A Momentum vezetéséért ringbe szálló két elnökjelölt, Fekete-Győr és Tomos meghatározó ellenzéki szerepe egymástól jelentősen leszakadva mutatkozik meg: míg Fekete-Győr még a 10 százalék feletti “fősodorba” tartozik, addig Tompos a maga 4 százalékával már a sereghajtók között van, bár nyilván hátrányból indul, hiszen Fekete-Győr évekig volt elnök, “ősmomentumos”, míg Tompos később érkezett, és eddig a párt másodvonalában mozgott, még ha a párt által feltárt “ügyek” jelentős részénél ő is volt az “arc”, aki a korrupciógyanús vagy más, a közvéleményt érdeklő témákat bemutatta, elég csak az itthoni kínai befolyásra vagy konkrétan a kínai rendőrökre gondolni. 

A felmérés nemcsak a személyeket, hanem a tendenciákat, a politikai attitűdöt is vizsgálta. Az eredmények pedig azt mutatják, hogy az ellenzéki szavazók a Momentum közelmúltját és esélyeit egyaránt rossznak – ha nem is reménytelennek – ítélik meg. Egy 5 fokozatú skálán – ahol az 1 a teljesen nem ért egyet, az 5 pedig a teljesen egyetért – magas, 3,75-ös értéket kapott az az állítás, miszerint a Momentum a 2022-es választások óta lejtmenetben van. A “nosztalgia-faktor” még jobban tetten érhető, ha a második és a harmadik legmagasabb értéket kapó állításokat nézzük, hiszen 3,46-ot kapott az az állítás, hogy a legsikeresebb a NOlimpia idején volt a párt 2017 körül, illetve 3,35-öt kapott az, hogy a párt eddigi legsikeresebb időszakát Fekete-Győr vezetésével élte meg, amikor korábban ő volt az elnök.  

Bár a válaszok alapján a Momentum legsikeresebb időszakának a párt indulás utáni első két évét, a 2018-2019 közötti időszakot tekintik az ellenzéki választók, azért 39 százalék hasonlóan nagy sikernek tekinti, hogy 2022-es a párt bejutott az Országgyűlésbe és frakciót alakíthatott. Az elemzés kitért a két elnökjelölt, Fekete-Győr és Tompos személyiségére is. Eszerint Tomposhoz a válaszadók kevésbé tudnak jellegzetes karakterjegyeket társítani, valószínűleg azért, mert ennyi idő alatt “nem épült meg” a politikai karaktere. Eközben Fekete-Győrről nagyjából az ellenzéki szavazók 30 százalékának van valamilyen elképzelése – még ha nem is feltétlenül kedvező. A Momentum-szavazók harmada “karizmatikusnak” ítéli Fekete-Győrt, Donáthnál ez csak 29 százalék, Tomposnál viszont csak 6%.  

A felmérés alapján az ellenzéki választóknak amúgy 36 százaléka véli úgy, hogy Fekete-Győr “bukott politikus”, 39 százalékuk szerint “már több esetben is lejáratta a Momentumot” – ezek ellene szólnak. Viszont mellette szól, hogy 58 százalék kifejezetten jó szónoknak tartja őt, 51 százalék pedig úgy érzi, Fekete-Győr “azt a Momentumot testesíti meg, ami számomra vonzó”. Ami pedig Tompos pozitívumait illeti, 43 százalék őt is kifejezetten jó szónoknak tartja, 47 százalék szerint “meggyőzőek a parlamenti szereplései”. Nem túl hízelgő ugyanakkor rá nézve, hogy 46 százalék szerint “teljesen láthatatlan a magyar politikában”, és ugyanennyien gondolják úgy, hogy “nem elég tapasztalt politikus ahhoz, hogy pártot vezessen”. Az elnökjelöltek vasárnapi, tisztújítást illető reményeit befolyásolhatja, hogy a felmérés alapján a válaszadók 25 százaléka szerint Fekete-Győr alatt tudna a jövőben meghatározó ellenzéki párttá válni a Momentum, míg Tomposról ezt 14 százalék gondolja így. Hasonló arányban – 25, illetve 13 százalék – inkább Fekete-Győrben látja azt, hogy vezetésével 2026-ban is parlamenti párt maradhat a Momentum.