Utolsó napjához érkezett az esztergomi MCC Feszt, a szombati napot az egyik kisebb színpadon az amerikából érkezett Gavin M. Wax és Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője nyitotta. A beszélgetés apropóját az adta, hogy a héten az Alapjogokért Központ elindította a Wokebusters névre hallgató, saját megfogalmazásukban “gyorsreagálású politikai hadtestet”.

Gavin M. Wax pedig ennek a projektnek a nagykövete, illetve nemzetközi szóvívője. Wax a New York-i Fiatal Republikánus Klub (New York Young Republican Club) elnöke és viszonylag gyakori vendég Magyarországon, a megalakulása óta részt vesz a CPAC Hungary eseményen, és minden évben fel is lép, idén nagyrészt Orbán Viktort méltatta szűk 12 perces beszédében. Az MCC Feszten azonban nem került sztárfellépő státuszba, a rendezvény legtávolabbi, egyik kisebb színpadán volt jelenése reggel 10-kor. Az érdeklődés sem volt jelentősnek tekinthető, páran hallgatták a beszélgetést, ahol a Wokebusters pontos céljáról nem sokat, a két résztvevő woke-kal kapcsolatos véleményéről annál többet volt szó.

Az új szervezetről annyit tudtunk meg, hogy mindenképpen “hiánypótlónak” tartják: mint elhangzott, a CPAC Hungary rendezvények közötti időt át kell hidalni valahogy, és a jobboldal egyébként sem kommunikál elég agresszíven, nem tudnak elérni új embereket. Wax szerint fontos lenne az is, hogy a világban szerte élő konzervatívok párbeszédben legyenek egymással. Ennél a gondolatnál Wax is érezte, hogy nem elég jó a megfogalmazás, ezért gyorsan leszögezte, hogy természetesen nem globalista, csak összekapcsolt struktúrát képzelnek el.

Próbálták azt is megfejteni, mit jelent a woke. Koskovics elismerte, hogy ez egy elég tág fogalom, de véleménye szerint a woke megpróbál mindent a feje tetejére állítani, elpusztítja a társadalom alapkövét, egyfajta antikeresztény ideológia, aminek a célja az agymosás és legjobban talán az olimpiai megnyitóval lehetne összefoglalni. Wax még hozzátette, hogy a woke valójában a legnagyobb amerikai export és arra irányul, hogy destabilizálja a társadalmat, lényegében a baloldal hitvallásának tekinthető. Mindez meglátásuk szerint azért indulhatott el, mert a ‘90-es években a hidegháború lezárása után elterjedt az a nézet, hogy a történelemnek vége, ez azonban nem így van, ráadásul mára az egypólusú világrend is felbomlott, ezért nem lehet csak boldogan, együtt fejlődni a nyugati ideológiák alapján.

Gavin M. Wax és Koskovics Zoltán

Cabrera Martin

Az olimpia, illetve a megnyitó bőven szolgáltatott témát. Koskovics elmondta, hogy a legriasztóbb az egészben a biztonság hiánya volt, bármi történhetett volna azokkal a szerencsétlen nézőkkel az esemény alatt (később egyébként Párizs biztonságát dicsérték az olimpia alatt, bár szerintük ez is csak arra példa, hogy ha az állam ki vezényli a hadsereget és betartatja a szabályokat akkor rend lesz, a bűnözést is így kéne megoldani). Emellett elhangzott – szintén Koskovicstól – hogy a megnyitó lényegében “woke pornó” volt, legszívesebben kikapcsolta volna a közvetítést, de muszáj volt néznie. (Azt nem tudtuk meg, hogy ki vagy mi miatt volt kötelező neki.)

Az ötkarikás játékokkal kapcsolatban még azt fejtegették, hogy a szervezők szerencsétlen sportólakat arra kényszerítik, hogy a Szajnában ússzanak, méltatlankodtak egy sort azon, hogyan engedhetnek “férfi bokszolót a nők közé” (aki egyébként nem férfi, hanem interszex). A témával kapcsolatban Koskovics említette, hogy “a mi szegény Lucánk is ellene kénytelen majd szorítóba lépni” (a szombaton 17 óra után kezdődő mérkőzést a hvg.hu is követi – a szerk.), de reményei szerint nyerni tud majd a magyar versenyző, ellenfele “egyébként is megérdemel már egy jó verést.” Az előadás közben egyébként Imane Helifre konzekvensen fiúként hivatkoztak.

A gender tematikája többször is előjött. Abban a beszélgetők egyetértettek, hogy leginkább őrületnek tekinthető ez az egész. Wax részéről elhangzott egy hosszabb okfejtés arról is, hogy a szülőket, az orvosokat és mindenkit, aki ebben az egészben részt vesz, azt büntetni kéne. Elmondta, hogy magasabb az öngyilkossági ráta a nemváltó műtéten – aminek a legnagyobb problémája szerinte, hogy nem visszafordítható – átesettek között, de az egészben a legrosszabb, hogy még pubertás előtt álló gyerekeket is arra kényszerítenek a beteg szüleik, hogy különböző gyógyszereket szedjenek, ami meggátolja őket az egészséges fejlődésben, fizikai és mentális problémákhoz vezet.

Természetesen szóba került a háború is és Orbán békemissziója. Megtudhattuk, hogy Wax csakis a legmélyebb tisztelettel tud a magyar miniszterelnökre gondolni, hiszen ő volt az egyetlen, aki hajlandó volt elutazni Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe és még Amerikába is. Arra pedig, hogy miért kell azonnal véget vetni a háborúnak, a panel résztvevői a következő megfejtést adták: a katonának a háború a legjobb tanítómester, ezért jelenleg semmi mást nem szolgál a háború csak azt, hogy Oroszország és az orosz katonák megtanulják, hogyan kell egy modern háborút vívni, illetve ahogy halad előre az idő úgy lesz Oroszország is egyre jobb pozícióban, hiszen ha nem zárjuk le ezt a konfliktus minél hamarabb, Ukrajna területe akkora lehet, mint Magyarországé.

Hogy ehhez mennyi ideig kellene még húzni a háborút, azt nem fejtegették, azt viszont elismerték, hogy jelenleg rendkívül minimális a területi változás a fronton. Természetesen az Ukrajnának szánt segélyek is teljesen értelmetlenek szerintük, hiszen a legtöbb pénz nem a frontvonalra vagy humanitárius célra jut, hanem az éppen Párizsban vagy Monacóban nyaraló oligarchák zsebébe.

És mielőtt valakinek hiányérzete támadna: természetesen hallhattuk azt is, mi a baj a migrációval (szétzilálja a társadalmat, elvesznek a nemzeti értékek, mindenki a törzsi értékek mentén szavaz majd, nem a nemzeti célokat szem előtt tartva). Megtudtuk, hogy a baloldal leggyűlöltebb kérdése az, hogy “mi a nő?”, természetesen azért, mert ők maguk sem tudják, mi a válasz, valamint azt is, hogy számos konzervatív politikus nem mer elég határozott és valóban konzervatív lenni, mert azt hiszik, hogy nincs mögöttük társadalmi támogatás, holott ez nem igaz.

Címlapképünkön Gavin M. Wax, Fotó: Cabrera Martin