Lengyel Tibor
Lengyel Tibor
Tetszett a cikk?

A nemzetbiztonsági veszélyeztetettségre vonatkozó kérdésünkre ugyan nem kaptunk választ, de mondott helyette a kormány valami mást.

Kétes, de nemzetközi hírnévre tett szert néhány óra alatt egy zuglói mikrovállalkozás, miután kiderült, hogy ők készíthették – vagy legalábbis forgalmazhatták – azokat a személyhívókat, amelyek kedden a Hezbollah szélsőséges síita szervezet több ezer tagjánál egyszerre felrobbantak, és amelyek tizenkét ember halálát okozták, több ezret pedig megsebesítettek.

A magyar cég vezetője szerint ők csak közvetítők voltak, a gyártás nem náluk folyt ténylegesen. Mégis, a csipogóügy és így a cég is hamar a figyelem középpontjába került, és a közel-keleti helyzet miatt ez már nemzetbiztonsági kockázatokat is felvet. 

Hogyan keveredhetett egy zuglói mikrovállalkozás a közel-keleti terrorellenes harc kellős közepébe?

A tajvani gyártó szerint egy budapesti cég készítette a személyhívókat, amelyek a Hezbollah több ezer tagján egyszerre felrobbantak. A magyar vállalat beszámolói és honlapja alapján elég nehéz elképzelni, hogyan kerül bele ebbe a történetbe, pedig a tulajdonosa megerősítette, hogy nem tévedésről van szó, de mint mondta, ő csak a közvetítő.

Ezért is kereste a HVG a kormányzatot: Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, a Honvédelmi Minisztériumot, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a csipogó- (pager-) ügy miatt nőtt-e Magyarország nemzetbiztonsági kitettsége vagy veszélyeztetettsége, illetve ha igen, tettek-e lépéseket ennek elhárítására, mérséklésére.

A címzettek közül egyedül a Kormányzati Tájékoztatási Központtól (KTK) kaptunk egyelőre választ. A konkrét kérdésünkre ugyan pont nem válaszolt a kormányzat, ám állított valamit, amire nem is kérdeztünk rá.

A KTK azt írta:

„Magyarországon vállalkozási szabadság van. Az említett cég a magyar kormánytól semmilyen megbízást nem kapott semmire, és a kormánytól nem kért engedélyt semmire. A cég magánvállalkozásként működik.”

Közben úgy tűnik – legalábbis egy közel-keleti lap így tálalja a sztorit –, az izraeli vezetés a totális háború kitörésére tartogatta volna a csipogók felrobbantását, de mivel a Hezbollah ügynökei gyanakodni kezdtek, ezért Izraelnek idő előtt be kellett vetnie az eszközt.

Álcázás vagy buherálás? Több módszerrel fel lehetett robbantani a Hezbollah csipogóit, de egyet ki lehet zárni

A sejtések közül most valószínűbbnek tűnik, hogy külön robbanószert csempésztek a személyhívókba.

A robbanó csipogók ügye az Európai Unió illetékes szerveit is élénken foglalkoztatja. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője arra a kérdésre, hogy Magyarország uniós szankciókat szegett-e meg azzal, hogy a Hezbollah számára technológiát szállított, azt válaszolta: ez jelenleg belső vizsgálat tárgyát képezi. Azt is vizsgálják, hogy a magyar cég vezetője valóban szakértőként dolgozott-e az Európai Bizottságnak, ahogyan azt a LinkedIn-profilján feltünteti.

A Hezbollah elleni támadásról szóló további híreinket itt olvashatják.

Borítóképünk illusztrációként szerepel, egy kormányülésen készült.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!