szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Két éve indult az Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtó misszió. Eddig főként lengyel és német központokban közel 60 ezer ukrán katonát képeztek ki. A projekt meghosszabbítása most kerül napirendre, akár Ukrajna területére is küldhetne az unió katonai tanácsadókat. Szijjártó szerint ebből ki kell maradni.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Gesztről jelentkezett be Facebook-oldalán, a kormány kihelyezett kormányülésének második napján.  Azt mondta, történnek dolgok a „csodaszép” Tisza-kastélytól távol is, amire a kormánynak fontos reagálnia.

„Magyarország elutasítja a háborús eszkaláció veszélyével járó újabb európai uniós javaslatot, amelynek értelmében a közösség katonai tanácsadókat vezényelne Ukrajnába a kiképző művelet koordinálására” – jelentette ki Szijjártó.

Az EUMAM (European Union Military Assistance Mission Ukraine) egy Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtó misszió. Erről 2022 októberében döntött az Európai Tanács határozata. A misszió Josef Borell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslata. Ennek értelmében,

A misszió célja, „hogy hozzájáruljon az ukrán fegyveres erők katonai képességének növeléséhez a műveletek megalakítása és tényleges végrehajtása érdekében, hogy Ukrajna megvédhesse a nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását, ténylegesen gyakorolhassa szuverenitását, és megvédhesse az ukrajnai polgári lakosságot” – szól az Európai Tanács határozata.

Közel kétéves tevékenysége óta a projekt 52 ezer katonát képzett ki, az EU területén, lengyel és német kiképzőpontokon. A Politico még augusztus végén írta meg, hogy tervben van a katonai kiképzés kiterjesztése Ukrajna területére is. Ez azonban már akkor is aggályokat vetett fel, a laphoz eljutott dokumentumban ezt meg is fogalmazzák: „Nagyon valószínű, hogy Oroszország provokációnak tekintené az EU katonai jelenlétét ukrán földön” – áll a közleményben, és hozzáteszi, hogy az EU számára »nem megvalósítható«, hogy megvédje az Ukrajnába küldött kiképzőket.”

Erre utalhat Szijjártó Péter szerdai közleménye is, amelyben leszögezi, hogy Magyarország eddig sem vett részt a misszióban, sem pénzt, sem katonát nem adtak, és nem is történik az ország területén ilyen jellegű kiképzés. „Két évvel ezelőtt már világossá tettük, hogy nem veszünk ebben részt, ugyanakkor nem akadályoztuk meg a többieket abban, hogy saját belátásuk szerint ebben az akcióban részt vegyenek” – mondta a külügyminiszter.

A misszió kétéves mandátumának meghosszabbítása most kerül napirendre, de nem csak időben hosszabbítanák meg azt, hanem Szijjártó szerint „az EU katonai tanácsadókat is küldene Ukrajnába koordinálási feladatok végrehajtására”. A javaslatra a magyar kormány nemet fog mondani, mert „veszélyes ránk, Magyarországra nézve is, hiszen, ha eszkalálódik a konfliktus, akkor az először mindig a szomszédságban eszkalálódik, nem több ezer kilométerrel odébb” – mondta a miniszter. Az Európai Tanács határozatához azonban nem kell többségi hozzájárulás, hacsak a tagállamok egyharmada nem ellenzi, életbe lép a javaslat. Vagyis Magyarország tartózkodhat a szavazástól, nem köteles a határozatot alkalmazni, de elfogadja, hogy a határozat köti az Uniót, a többi tagállam dönti el, hogy csatlakozik-e az Ukrajna területén nyújtott segítséghez.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!