„Megszerezte” a Magyar Nemzet a tizenegyedik nemzeti konzultáció kérdéseit. Mint kiderült, a friss konzultáció címét nem cifrázták túl:

Magyarország meg tudja csinálni!

A kormánylap mindenkit megnyugtat, hogy a kérdőíveket hamarosan postázni kezdik, a visszaküldés határideje december huszadika. Lássuk a „kérdéseket!”

• Gazdasági semlegesség: az ív szerint „Brüsszel” kereskedelmi háborút indított a keleti országok, „elsősorban Kína és Oroszország ellen”, a kormány szerint azonban Magyarországnak semlegesnek kell maradnia, nem szabad csatlakoznia a háborúhoz. A kérdés azt veti fel, hogy gazdasági semlegességre, vagy kereskedelmi háborúra van szükség.
• Új gazdaságpolitika: „Brüsszel” szerint Magyarországnak az új gazdaságpolitika kialakításában követni kell az EU-t, csak a nyugati mintákat szabad másolni. Ezzel szemben a kormány szerint „csak azt szabad átvenni nyugatról és keletről, ami hasznos és észszerű. El kell utasítani mindent, ami árthat a magyaroknak, akkor is, ha a szövetségeseinktől érkezik.” „Ön mit gondol erről? Magyarországnak a saját útját kell járnia, vagy minden kérdésben követni kell Brüsszelt, és csak a nyugati mintákat szabad átvenni a gazdaságba?”
• Kkv-k támogatása: A felvetés megfogalmazása szerint a multik komoly extraprofitra akarnak szert tenni, kiszorítanák a kkv-kat, de a magyar kormány ezeket támogatná. A kérdés azt veti fel, hogy szükség van-e a kkv-knak szóló támogatási programra.
• De természetesen nem maradhatott ki a „multicégek rendszabályozása” sem. Az ív szerint ugyanis „Brüsszel ellenzi”, hogy a kormány extraprofitadókat vet ki, de a kormány szerint „Magyarországnak joga van megvédeni a saját állampolgárait az erejükkel visszaélő multikkal szemben”. Két opció közül lehet választani: „szükség van az erejükkel visszaélő multinacionális cégek megbüntetésére”, vagy „Magyarországnak el kell fogadnia a brüsszeli szabályokat és nem léphet fel saját eszközökkel a multinacionális cégekkel szemben.”
• Béremelési program: „Vannak, akik úgy gondolják, nincs szükség új megállapodásra a béremelési programról” – áll a kérdőívben, de természetesen ezzel szemben a kormány szerint új megállapodást kell kötni. „Szükség van új megállapodáson alapuló béremelési programra”, vagy „nincs szükség új megállapodásra, a vállalatoknak saját maguknak kell dönteniük a bérekről” – áll a kérdőívben.
• Majd jön a munkáshitel, amit a kormány nemrég vetett fel. Az ív szerint egyesek azt gondolják, hogy nincs szükség újabb hitelprogramra, de természetesen itt a kormány, amely szerint meg van. A kérdés magától értetődik.
• Lakhatási támogatás: itt a nemzeti konzultációban sem konkretizálják, hogy kik, de valakik szerint „a dolgozók lakhatásának támogatása a cégek saját érdeke, így a kormánynak ebbe nem kell beavatkoznia”. Ezzel szemben viszont a kormány szerint kell az adókedvezmény a cégeknek, „ha az alkalmazottaik lakbéréhez hozzájárulnak. Azt is lehetővé kell tenni, hogy a SZÉP-kártya is felhasználható legyen lakásfelújításra.” Válaszra mint az összes kérdésnél, úgy itt is két lehetőség van: kell adókedvezmény, vagy sem.
• Fiatalok lakhatásának támogatása: az ív szerint vannak, akik szerint elég a CSOK Plusz, a kormány szerint nem, „támogatni kell új kollégiumok építését, és az első lakást vásárló fiatalok számára kedvezményes, ötszázalékos kamatozású lakáshitelt kell biztosítani”. Itt is ezen két állítás közül lehet választani, ugyanúgy,
• ahogy a 13. havi nyugdíjra vonatkozó kérdésnél is, vagyis hogy legyen, vagy ne legyen.
• De a családi adókedvezményre vonatkozó pontba sikerült belekeverni a migrációt is. „Európa súlyos népesedési válságban van. Brüsszel az európai családok támogatása helyett továbbra is a migrációban látja a megoldást. A magyar kormány ezzel szemben a magyar családok támogatását tartja a legfontosabbnak. Ezért álláspontja szerint a gyermeket nevelő családok támogatását az új gazdaságpolitika mellett is folytatni és növelni kell. Szükség van a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázására.” Az opciók, amik közül választani lehet, hasonlóan manipulatívak, mint maga a felvetés: „Szükség van a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázására”, vagy „inkább a migrációt kellene támogatni”.
• És végül itt a „migrációs büntetés elutasítása” is. „Az Európai Bíróság döntése szerint Magyarországnak azért kell napi egymillió euró büntetést fizetnie, mert nem nyitja meg a határait a bevándorlók előtt. A kormány ezzel szemben úgy gondolja: hazánk megbüntetése helyett Brüsszelnek el kellene fogadnia, hogy Magyarország ne vegyen részt a központi migrációs politikában, azaz a bevándorlók kötelező befogadásában és elosztásában.” Végül itt is hasonló hangvételű lehetőségeink vannak a válaszra: „felháborító a büntetés, és Magyarországnak joga van kimaradni a bevándorlók befogadásából és elosztásából”, vagy „Magyarországnak is el kell fogadnia a brüsszeli migrációs politikát”.

A konzultációról itt írtunk korábban bővebben.