szerző:
Fetter Dóra
Tetszett a cikk?

A státusztörvény előtti időkből követelik a nekik járó túlórapénzt a pedagógusok, akiknek egy része már el is hagyta a tanári pályát. Voltak olyanok is, akik megegyeztek a tankerületekkel, mert a perköltség magasabb lett volna, mint a kifizetetlen túlórák.

Több év alatt összegyűlt, 90 ezer forintnyi ki nem fizetett túlóra, 4 milliónyi távolléti díj, 8 milliónyi végkielégítés és félmilliónyi perköltség – ennyit kap majd egy budai tankerülettől egy pályaelhagyó pedagógus hosszas pereskedés után, és nincs ezzel egyedül.

Évek óta tart a túlórapénzek kifizetéséért indított perhullám. Tavaly májusban egy jáki iskolában tanító pedagógus úgy esett el a túlórapénzétől – konkrétan 178 ezer forinttól –, hogy a tankerület másként értelmezte Kásler Miklós, korábbi emberi erőforrás miniszter 32/2021-es számú rendeletét, amely azt mondta ki, hogy a munkaerőkedvezvényben részesülő mesterpedagógus „legfeljebb heti húsz óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazható”. Az érintett, az ügyben beperelt és a pert elveszítő Szombathelyi Tankerületi Központ szerint ez azt jelentette, hogy a korábbi 60 ingyen túlóra (eseti helyettesítés) felett további heti két ingyen túlórát is elrendelhetnek, ami a gyakorlatban úgy valósult meg, hogy az érintettek kevesebb túlórapénzt kaptak.

Veres Viktor

Tömegesen nyertek pert pedagógusok a négy napon belül elrendelt, ki nem fizetett eseti helyettesítések ügyében, amikor a bíróság kimondta, hogy a munka törvénykönyve alapján ezek rendkívüli munkaidőnek minősülnek, ezért az illetményen felül 50 százalékos bérpótlékkal fizetendők. Voltak közülük olyanok, akik a ki nem fizetett eseti helyettesítések miatt rendkívüli lemondással megszüntették jogviszonyukat. Az ő esetükben a bíróság nemcsak a helyettesítések után járó pénzt, hanem a felmentési időre fizetendő távolléti díjat és dupla végkielégítést is megítélt a késedelmi kamaton és a nagyösszegű perköltségen felül. A gyakorlatban

ez azt jelenti, hogy néhány tízezer forint ki nem fizetett bérpótlék helyett, most tízmillió forint fölötti összeget, két évnyi bérnél is több pénzt kell fizetni a pernyertes tanár számára.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ügyvédje négy ilyen pert nyert jogerősen, de több is folyamatban van. Képviselnek miskolci, dunaújvárosi és fővárosi iskolákból pedagógusokat – legtöbbjük nem tért vissza a tanári pályára, vagy aki igen, az nem állami fenntartású intézményben dolgozik.

A státusztörvény életbe lépése óta már nem lehet élni a rendkívüli lemondás jogával, nem lehet bevasalni a tankerületen a 2024. január 1. utáni, négy napon belül elrendelt eseti helyettesítéseket. Ezért nevezte a PDSZ is bosszútörvénynek az új szabályozást: úgy van megírva, hogy többé ne lehessen olyan pereket indítani, amelyek a ki nem fizetett túlórával kapcsolatosak. Vagy, ha indítanának is, ezeket ne lehessen megnyerni – mondta a HVG-nek Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.

Aki mégis perelne, az a tavaly év végéig ki nem fizetettet eseti helyettesítésekkel kapcsolatban teheti meg. Ezek általában nem milliós összegek: 45-50, valakinél 100 ezer forint, mindig attól függ, hogy hány órát helyettesített a pedagógus. A rendkívüli lemondásnál már nagyobb pénzek vannak: a felmentésnél 8 havi bér jár (többéves munkaviszony esetén), valamint dupla végkielégítés – van olyan, akinek ez kétévi bérét jelenti. A Nagy által említett öt eset közül egy pedagógusnak jár majd a több mint 15 milliós összeg, de több mint 5 milliót kap majd az a tanár is, aki egy Közép-Budai Tankerületi Központhoz tartozó iskolában tanított, és követelte a neki járó összeget.

Sírva távozó tanárok, menekített diákok – az oktatás egyik legkeményebb éve volt 2023-ban

Nehéz döntés előtt álltak idén a szülők és a tanárok is: a státusztörvény miatt fenyegető felmondási hullámra kellett valamilyen megoldást találni. Bár a távozó tanárok pontos számában nem tud kiegyezni a Belügyminisztérium és a szakszervezetek, az biztos, hogy a tanárhiány óriási gondot okoz az iskolákban, még az elit helyek igazgatóinak is fájhat a feje.

A PDSZ ügyvivője szerint a pedagógustársadalmat 2013 óta nem fizették ki. Korábban mindent eseti helyettesítésnek vettek: úgy gondolták, ha napi két, heti legfeljebb hat órában írják elő, akkor arra a kötött munkaidő részeként lehet tekinteni, így nem kell túlórapénzt fizetni. A Munka törvénykönyvére hivatkoztak ekkor a pedagógusok, ebben az időben még rájuk is vonatkozott az a szakasz, hogy a 4 napon belül elrendelt munkavégzés rendkívülinek számít. Közel 10 éve küzdenek a tanárok azért, hogy kifizessék őket a helyettesítések miatt, a mostani pereket is gyakorlatilag azok indították, akik megelégeltek a helyzetet – ebben a környezetben alakult ki a PDSZ „Ne dolgozz ingyen!” kampánya is.

Előfordult az is, hogy az érintett pedagógusok megegyeztek a tankerülettel: nyáron írta meg a Népszava, hogy 13 tanár beperelte a Kelet-pesti Tankerületi Központot, amiért nem kapták meg a négy napon belül elrendelt helyettesítésekért járó többletpénzt. A tankerület azonban már az első tárgyalási nap előtt peren kívül megegyezett velük, és kifizette a három évre visszamenőleg esedékes 50 százalékos bérpótlékot, ez fejenként 80-100 ezer forintos összegeket jelentett.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke pedig a HVG-nek arról beszélt, hogy ők 250 olyan pedagógusról tudnak, akik megkapták a kifizetetlen túlórapénzüket, egyharmaduk peren kívül egyezett meg a tankerületekkel. Totyik szerint a megegyezések létrejöttéhez szükség volt arra, hogy minél több pedagógus pereljen – egy ponton a tankerületek belátták, hogy a perköltségek kifizetése magasabb összeg lenne, mint a túlórapénz, amit a tanárok követelnek. A PSZ szombathelyi, debreceni, kőbányai, miskolci, és nógrádi iskolákban tanító pedagógusokat képviselt a perekben. Voltak olyanok, akik nagyjából 30 ezer forintot kaptak meg, de előfordult 300-400 ezer körüli összeg is.

A szervezet elnöke szerint a tankerületek most úgy reagálnak a helyzetre, hogy megpróbálják korlátozni a többnapos osztálykirándulások szervezését, mert ilyenkor ez is túlórának számít.

Válságban a pedagógusképzés, akármit állít a kormány

Vagy magát is becsapja a kormány, amikor a tanárképzésre jelentkezők számának látványos megugrásáról beszél, vagy szándékosan tájékoztat félre. A tanárhiány a jövőben sem látszik enyhülni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!