Súlyosan versenykorlátozó és emiatt jogsértő lehet egy, a közbeszerzési szabályokba beleavatkozó generális új előírás, amely lényegében korlátlan, objektív szempontoktól mentes vétójogot adna Lázár János kezébe. Ez nemcsak kiemelt állami beruházásokra lenne például igaz, hanem minden, költségvetési vagy uniós forrásból megvalósuló építési beruházásra is. 

A jelentős horderejű törvénymódosító mindössze néhány sor, és szinte észrevétlenül megbújik a 2025-ös költségvetést megalapozó törvénycsomaghoz pénteken délután 14:09-kor benyújtott, az Országgyűlés kormánypárti többségű – a 41-ből 27 tag Fidesz-KDNP-s – Törvényalkotási Bizottságának 130 oldalas összegző módosító javaslatában. Az összegző módosítóról hétfőn vitáznak és kedden már szavaznak is a képviselők. 

A módosítás az állami beruházásokkal kapcsolatos szerződéskötések eljárási rendjét változtatná meg. Ez a friss, 197-es módosító pont eltérő szabályokat állapít meg és eszerint – később, kormányrendeletben meghatározandó összeghatár felett – Lázár Jánosnak döntő szava lenne a központi költségvetési vagy európai uniós forrásból finanszírozott, nem csak állami, hanem minden építési beruházás (köz)beszerzéseinél. 

Lázár János új jogkörének lényege, hogy csak feltételesen folytathatók le a közbeszerzési eljárások, amelyeknél a feltétel egy miniszteri engedély, egy “vélemény” rendelkezésre állása. A miniszternek a javaslat szuperhatáskört biztosít azzal, hogy az így, feltételesen engedélyezett közbeszerzési eljárás végén a szerződés is csak akkor köthető meg, ha Lázár kiad egy újabb, “költségellenőrzést tartalmazó véleményt”. 

A módosító javaslat azt is tartalmazza, hogy ezeket az új szabályokat alkalmazni kell a megkötött építési beruházási szerződés módosítására, a pótmunkákra, valamint a tartalékkeretek felhasználására vonatkozó kötelezettségvállalásokra is. Az egész fent részletezett Lázár-jogkört nem kell viszont alkalmazni egyes – 500 milliós értékhatár alatti – egyházi, illetve nemzetpolitikai célú építési beruházások esetében. 

Érdekes, hogy a kivételeket pontosan előre lehetett látni, így be is kerültek a módosító szövegébe, ám a lényeg, hogy mire vonatkozzon pontosan a tervezett változtatás, az nem. Így a javaslat szerint csak később, egy kormányrendelet tisztázza majd 

• a költségellenőrzéssel érintett építési beruházások értékhatárait,  
• a miniszter költségellenőrzési véleményének részletszabályait,  
• a költségellenőrzéshez benyújtandó dokumentációval kapcsolatos követelményeket, 
• az összeférhetetlenségi követelményekkel kapcsolatos részletes szabályokat,  
• továbbá a költségellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezet kijelölését. 

Mivel ez szinte korlátlan, és objektív, rögzített szabályokkal még körül nem bástyázott jogkört, biankó felhatalmazást ad Lázárnak szinte minden állami, és EU-támogatású beruházásnál, sőt, még a jog- és szabályszerűen lefolytatott közbeszerzési eljárásokat követő szerződéskötés is miniszteri véleményhez kötött, a változtatás jogilag aggályos lehet. Kérdéseinkkel kerestük a Lázár-féle tárcát, ha válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Frissítés,

Válaszolt a tárca, szerintük a módosítással a Kormány – a közbeszerzési jogszabályokban meghatározott szabályokkal összhangban – a hatékony pénz gazdálkodás elvének újabb garanciáját építette be jogrendszerbe. Mindehhez hozzátették azt is, hogy a különös szabályok az intézményi függetlenség alkotmányos garanciáinak tiszteletben tartása miatt kerültek beépítésre.