Továbbra is közepes, 3-as szintű a terrorfenyegetettség Magyarországon, egyelőre ugyanis az iskolákat ért tömeges bombafenyegetés hatására sem emeltek rajta. Azért sem, mert hiába a nagy ijedtség, ez nem terrorcselekmény. Még két magasabb terrorfokozat van, és a törvény elég szabad kezet ad a belügyminiszternek az emelésre, de több, a fényre csak ritkán lépő szakmai és politikai szervnek is van beleszólása.
Délután derül ki, hogy ebben lesz-e változás – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön délelőtt a kormányinfón a HVG kérdésére, hogy az akkor már órák óta zajló, iskolákat érintő bombafenyegetés hatására változtatnak-e Magyarország terrorfenyegetettségi besorolásán.
Amikor Gulyás délutáni döntésről beszélt, még csak 30 érintett oktatási intézményről lehetett tudni. Órákkal később, miután 13 órakor Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára már 268 érintett oktatási intézményről számolt be és sokkal drámaibb hangot ütött meg (azóta ez a szám már 287-re ugrott), a HVG tőle is próbálta megtudni, fokozták-e a terrorkészültséget, de nem kaptunk választ a kérdésre.
Más, a fenyegetéssel összefüggő kormányzati-rendvédelmi intézkedésekre rálátó forrásból azonban úgy értesültünk, hogy később sem emeltek a készültségen, 16 órakor a négyfokozatú skálán még mindig a 3-as, vagyis a közepes fokozat volt érvényben. A 3-as fokozat amúgy a második legerősebb, mert a lista legenyhébb fokozata a 4-es és a legdurvább az 1-es. Információink szerint – hiába a közel háromszáz érintett intézmény és az ijedtség, amit mindez okozott a lakosság körében – később sem várható változtatás.
Annak ugyanis, hogy a terrorfenyegetettségi skálán emeljék a fokozatot, szigorú jogszabályi keretei vannak, és a fokozat emelésének nem feltétlenül van köze sem a terrorfenyegetés kiterjedtségéhez, a fenyegetett oktatási vagy akár államigazgatási intézmények számához és jellegéhez, sem pedig az okozott riadalom nagyságához. A terrorizmus elleni küzdelem feladatainak végrehajtási rendjéről szóló, 1824/2015-ös kormányhatározat más szempontok szerint határozza meg a terrorskála egyes szintjeit.
Ám ami a legfontosabb, hogy a jogszabály következetesen terrorcselekményt említ a skála fokozatnak leírásánál, és már azért sem várható a terrorfokozat emelése, mert jelenleg a fenyegetést nem kezelik hivatalosan terrorizmusjellegű bűncselekménynek. A rendőrség tájékoztatása szerint ugyanis „a fenyegetéssel összefüggésben a rendőrség a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 338. §-a szerinti közveszéllyel fenyegetés bűncselekmény miatt” nyomoz.
Ez pedig egészen más, mint a terrorbűncselekmények. Először is a közveszéllyel fenyegetés – a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényállítás, amely közveszéllyel járó esemény bekövetkezésével fenyeget – alapesetben csak 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, és még akkor is csak öt évre kúszik fel a büntetési tétel, ha a fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta. Ez a bűncselekmény a köznyugalom elleni bűncselekmények kategóriájába tartozik.
Ennél sokkal súlyosabb a terrorcselekmény, ami viszont már egy másik, a közbiztonság elleni bűncselekmény kategóriájába tartozik. A büntetési tétele is magasabb: aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, 8 évet is kaphat, aki pedig végre is hajtja a terrorcselekményt – akár az a célja, hogy a lakosságot megfélemlítse, akár az, hogy állami szervet kényszerítsen valamire –, az már 10-20 év börtönnel vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető.
Természetesen az, hogy a nyomozás kezdeti szakaszában az ügyet közveszéllyel fenyegetésként azonosították, nem jelenti azt, hogy később nem sorolják-e át a súlyosabb, terror-bűncselekmény kategóriába. Ha így lenne, esetleg mérlegelhető a terrorfokozat emelése, de ennek is vannak feltételei. A 2-es (magas) fokozat akkor rendelhető el, ha a legalább részben ellenőrzött információk
Magyarország konkrét veszélyeztetettségére utalnak, vagy Magyarországot fenyegető terrorcselekmény közvetlen bekövetkezésére utaló, konkrét információk állnak rendelkezésre.
A terrorskálán négy fokozat van, minél durvább a helyzet, annál kisebb a fokozat száma: 4-es (alacsony), 3-as (közepes), 2-es (magas), 1-es (kritikus) szint. A fokozatok közti mozgás – az egyes szintekhez szükséges fenyegetettség megléte mellett – már egyszerű, mert a jogszabály elég szabad kezet ad a belügyminiszternek, most Pintér Sándornak. Alapesetben ugyan előírás az előzetes konzultáció vagy a megjelölt szervek kezdeményezése, de a miniszer akár saját hatáskörben is jogosult eljárni.
Normál ügymenet esetén kettős kontroll van a belügyminiszteri döntésen: egy előzetes és egy utólagos. Előbbit a Terrorellenes Koordinációs Bizottság (TKB) jelenti, mert az ő kezdeményezésük szükséges a fokozat akár lefelé, akár felfelé történő módosításához. A bizottságot azonban – amelynek elnöke a Terrorelhárítási Központ főigazgatója – a HVG információi szerint össze sem hívták csütörtök délutánig, így nem is javasolhatott semmit.
Ha a TKB – amelynek tagja még a 12 különböző állami szerv, köztük az összes titkosszolgálat képviselője – kezdeményezi is a terrorskála emelését, a belügyminiszternek ezt jóvá kell hagyatnia a 2022-es kormányzati ciklus elején létrehozott új szervvel, a Védelmi Tanáccsal. Ez a kormányon belül a terrorelhárítással is foglalkozó, „különös hatáskörű politikai döntéshozó fórum”. Ennek elnöke Orbán Viktor miniszterelnök, és tagja még a belügy-, a honvédelmi, és a külügyminiszter, valamint Rogán Antal és a kormányfő nemzetbiztonsági főtanácsadója, Biró Marcell is – utóbbi az ülésvezető.
Ám „ha rendkívüli sürgősségre tekintettel a különböző fokozatok elrendeléséről, módosításáról vagy megszüntetéséről haladéktalanul szükséges intézkedni”, a belügyminiszter a TKB állásfoglalása nélkül is dönthet, ráadásul a Védelmi Tanács egyetértését is elég utólag beszereznie. Arról nincs információnk, hogy most, az iskolákat ért fenyegetés miatt összehívták-e a Védelmi Tanácsot, mindenesetre a kormányzat eddig az alábbi esetekben hozta nyilvánosságra, hogy összeült a tanács:
Egyelőre tehát Magyarországon továbbra is a 3-as (közepes) terrorfenyegetettségi fokozat van érvényben, méghozzá elég régóta, majdnem 10 éve folyamatosan. A 3-as készültségi fokozatot ugyanis 2015 novemberében, a párizsi merényletek után rendelték el. Azóta sem emelték a szintet, például akkor sem, amikor a Hamász terrortámadást követett el Izrael ellen. Tavaly áprilisban ugyan elterjedt, hogy miután Irán rakétatámadást indított Izrael ellen, megemelték a szintet, de utóbb kiderült, hogy ez nem volt igaz.
A terrorfenyegetettség fokozatai és az elrendelésük feltételei a hatályos jogszabály szerint:
Megvan a fővárosi költségvetés az év végéig, a kormány pedig kedvezményes lakáshitelt és az állami cégeknél folytatódó spórolást jelentett be. Eközben a nemzetközi színtéren arra készülnek, mi lesz, amikor hamarosan lejár a vámháború három hónapos tűzszünete.
Az Amerika Párt megalapítását az elnöktől elhidegült topmilliárdos az X-en szavaztatta meg a követőivel.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A rendezőtrió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk.
