Gyenge kezdőnek tűnik Simicska Lajos ahhoz képest, amit az új NER-elit a G-nap óta elért
El tudtuk volna képzelni tíz éve, hogy Simicska Lajosé lesz 35 évre a teljes magyar gyorsforgalmi úthálózat? Hogy az ország második legnagyobb bankjában tulajdont szerez? Vagy hogy alig lehet úgy nyaralni, hogy ne az ő érdekeltségeibe fussunk bele? A G-nap tizedik évfordulóján összeszedtük, mennyire volt Simicska Lajos megkerülhetetlen a 2015-ös bukása előtti időkben, és mennyire megkerülhetetlen ma a NER elitje.
83 milliárd forint, az azóta átélt inflációval felszorozva közel 134 milliárd forint – ennyi volt Simicska Lajos vagyona a pályafutása csúcsán a 100 leggazdagabb magyar kiadvány szerint. Ezzel a 2024-es listán még a top10-be sem került volna be, mindössze a 14. helyen szerénykedne. A NER első éveinek csúcsoligarchája óriási hatalommal rendelkezett, és az üzleti életben is az egyik legfontosabb szereplő volt az akkori Magyarországon. Azóta viszont a NER elitje olyan vagyont és akkora befolyást szerzett, ami 2015-ös fejjel szinte felfoghatatlannak tűnt volna.
Építőipar
A csúcsok csúcsán a Közgép megkerülhetetlen volt a magyar építőipari piacon. 2014-ben 112 milliárd forint nettó árbevételt szerzett és 13 milliárd forint lett a profitja, amiből laza 11 milliárdot fizetett ki osztalékként. A társaság a csúcsévében, 2013-ban 365 milliárd forint összértékű közbeszerzéseken nyert egyedül vagy konzorciumban, a 2007 és 2015 közötti összes győzelmét a CRCB adatbázisa 276 tenderen 650 milliárd forintban összesítette.
Kezdő – mondaná erre Mészáros Lőrinc. A V-Híd, a Mészáros és Mészáros Zrt., valamint az R-Kord – utóbbi kettőben nem Mészáros az egyedüli tulajdonos, de a pontos tulajdonosi kört magántőkealapok mögé rejtették el – 2023-ban együtt 330 milliárd forint bevételből közel 92 milliárd forint profitot hoztak, amiből a tulajdonosok 76 milliárdot vettek ki osztalékként.
Az útépítések és más építőipari munkák mellett a vasútépítésben is megkerülhetetlen a felcsúti milliárdos. Ennek a csúcsa a Budapest-Belgrád vasút építése, de a miskolci vonal felújítása is az ő munkájuk volt. Nem minden sikerült azonban a terv szerint, a MÁV azzal vádolta meg a céget, hogy a vasúti fejlesztéseiknél többször kihagyták a vasat a vasbetonból, máshol veszélyes hulladékot hagytak maguk után, és követhetetlen módon tértek el az eredeti tervektől.
Szintén magasra tör az építőiparban Garancsi István – ő szó szerint. A Market Építő Zrt., amelynek 50,1 százalékos tulajdonosa Orbán Viktor régi barátja, a Mol-torony építésével látványosan meghatározza a budapesti látképet, de a debreceni BMW-gyárat is ők építették, ők vették meg a Körszállót és a Mini-Dubajjal kapcsolatos cégek vezetésében is ott vannak a hozzá közel állók. A Market csúcséve 2021 volt, akkor 36,5 milliárd forint nyereséget hozott össze. Azóta rosszabb idők járnak az építőiparra: két év után a 2023-as éves beszámoló volt az első, aminél nem írhattuk le azt, hogy ha a profitot szabványos köteg húszezresekben (amiből 100 darab 1,2 centi) egymásra raknák, akkor magasabb volna, mint a Mol-torony, akkor csak a kilátó fölé ért volna, 126 méter magasra.
Média és reklámpiac
Simicska Lajos attól lett naggyá a Fideszben, hogy vállalatirányítási és adózási, adójogi felkészültségével megalapozta a párt és a pártvezetés anyagi jólétét. A párt körüli vállalatbirodalmat 1990-ben kezdte kiépíteni, majd a kilencvenes évek lassú építkezése 1998-ban tudott felgyorsulni, amikor a Fidesz és Orbán Viktor először került hatalomra. A gépezet alkotóelemei ekkorra már megvoltak, hiszen volt a pártnak és a párt vezetőinek felhalmozott vagyona, működött a cégháló, le lehetett szívni az állami forrásokat a közbeszerzéseken keresztül, és volt erőforrás a Fidesz-kormányzás egyik kulcselemére, a propagandára is.
A 2000-es években a Mahir környékén kialakuló, tucatnyi vállalkozást tartalmazó céghálóban – részben strómantársak bevonásával – épülgetett a médiabirodalom, a nyolc ellenzéki évben is. Ennek a tagjai, élén a Magyar Nemzettel és a Hír Tv-vel, idővel közvetlenül Simicska Lajosnál landoltak. A médiabirodalom kiépítésében Simicska egy másik jobbkeze, Nyerges Zsolt is részt vett, aki azonban – szolnoki lévén – legalább annyira kötődött és kötődik Orbán feleségéhez, Lévai Anikóhoz, mint egykor Simicskához. Nyerges nevéhez fűződik a rádiós építkezés: a 2010-es évekre úgy fordultak rá immár kormányon, hogy övék volt a Lánchíd Rádió és a Class FM is.
Habár összességében több tucatra tehető azoknak a vállalatoknak a köre, amelyek reklámügynökségi tevékenységgel vagy tartalomszolgáltatással foglalkozva a G-napig közvetlenül Simicskához tartoztak, mégsem ezek tekinthetők az egykori pártpénztárnok legértékesebb vagyonelemeinek. A médiában ráadásul éppen a dicstelen végkifejlet idején futott bele Simicska az egyik legnagyobb pofonba: bár elvileg a baráti üzlettársával, Fonyó Károllyal opciós szerződésük volt a TV2-re, ezt mégsem sikerült érvényesíteniük, helyettük egy időre Andy Vajna került birtokon belülre a kereskedelmi csatornánál.
2015 után a reklámügynökségek sorsa sanyarúbb lett, a médiacégek pedig megmaradtak még egészen 2018-ig, amikor a Fidesz harmadik kétharmados győzelme után Simicska megvált valamennyi médiumától, plakátcégétől, ügynökségétől. Ezek minimálisan is sok tízmilliárdos vagyont képviseltek, miközben a biztos állami apanázsnak köszönhetően nyereségesen is működtek.
A Mahir-csoport és kiterjedt üzleti hálója Nyerges Zsolton és Vörös József ügyvéden keresztül, mulatságosan bonyolult módon érkezett meg Mészáros Lőrinchez, hogy azóta a többségüket már magántőkealap rejtse el. A Fidesz jelenlegi médiabirodalma mellett azonban jelentéktelen törpe volt Simicska portfóliója. 2014 után ugyanis egy minden korábbit meghaladó felvásárlásba kezdtek a kormányhoz közel álló befektetők, a vidéki lapcsaládoktól a körzeti rádiócsatornákon és az online hírportálokon keresztül a TV2 és más televíziós csatornákig. Egy idő után ezek egy része a Fidesz-közeli Közel-európai Sajtó és Média Alapítványnál (KESMA) kötöttek ki, csaknem 500 orgánum.
Hasonló felhalmozásba kezdtek a kormány kedvencei a reklámfelületekkel is a 2010-es években, és nemcsak Simicskától rekvirálták el a cégeket, hanem többeket ki is szorítottak a piacról. A fideszes médiaportfólió összértéke ma már több százmilliárd forintot tesz ki, szemben Simicska néhány tízmilliárdos arzenáljával.
Azóta eltelt már elég sok idő, és nagyokat változott a nábobsorrend. A legfrissebb, 2024-ről szóló adatai szerint Mészáros Lőrinc vagyona 990 milliárd forintnál tart, ezzel a leggazdagabb magyar. A listán hatodik Szíjj László vagyona 300 milliárdos, a 9. Garancsi Istváné 172 milliárd forint. Tiborcz István még csak a 19. helyen tart, ő most érte el a 100 milliárd forintos álomhatárt – az ő vagyona kevesebb, mint amekkora inflációval felszorozva Simicskáé volt a csúcson. Még. Simicska utoljára 2021-ben szerepelt a 100 leggazdagabb között; most épp 17,2 milliárd forint kellene ahhoz, hogy az elitklubba bejusson az ember.
Bankok
Lehet, hogy Simicska Lajos is gondolkodott egy, a kormányközeli vállalkozói érdekeket kiszolgáló pénzügyi centrum létrehozásában, de nagyon nagy lépésekre nem lehetett ideje. (Banki funkciói voltak, 1999-ben az állami MFB elnöki tanácsadója lett, majd 2001-2002-ben egy rövid ideig az OTP Lakástakarékot vezette.) Köztudottan jó üzleti kapcsolatban állt viszont Töröcskei István bankárral, aki ezer szálon kiszolgálta a politikát: igény szerint beszállt médiacégbe, borászatba, 2011 végétől három éven át vezette az Államadósság Kezelő Központot is. Ambicionálta egy „miniintegráción”, vagyis egy hitelszövetkezeti bázison alapuló kereskedelmi bank felépítését: ez lett volna a Széchenyi Bank. Habár az állam hárommilliárd forintot beletett, ez nem volt elég, s miután Simicskát félresöpörték, a további tőkeígéretekből semmi sem lett. Töröcskei sajátos módszerekkel próbálta megerősíteni az MNB által 2014 végén bezárt bankját, amelyek miatt a társaival együtt büntetőbíróság előtt áll, a vádhatóság kilenc éves börtönre ítéltetné.
Ma viszont már nem lehet a magyar bankrendszerről beszélni a NER elitje nélkül. A legnagyobb falat a főképpen Mészáros Lőrinc befolyása alatt álló – kisebb részben például a jegybankelnök fia körül csoportosuló üzleti kör által is tulajdonolt – MBH-csoport. Ez fixen a második legnagyobb az OTP Bank után, sőt itthon egyes üzletágakban (például az agrárban) az első, külföldi lába azonban nincs. Így egyértelműen a hazai piac és a jelen hatalom kiszolgáltatottja. Az esetleges ebbéli aggályokat aligha oszlathatja el a jó szakember hírében álló Barna Zsolt elnök-vezérigazgató, akit OTP-s előéletében még Csányi Sándor lehetséges utódaként is emlegettek, ám már akkor is azt beszélték róla, hogy ő a „híd” Mészáros Lőrinchez.
Majd évtizedes küzdelem volt, mire a takarékszövetkezetek, az egykor patinás MKB és az amerikaiaktól drágán visszaállamosított Budapest Bank összegyúrásával felállt az MBH. A takarékszövetkezeteket a 2016-ban a Simicska utáni második legnagyobb oligarcha-bukást produkáló Spéder Zoltán is maga, pontosabban az akkori FHB jelzálogbank alá gyűrte volna, de az örök tőkehiány leküzdésére olyan módszereket alkalmazott, amelyekkel érzékeny “tyúkszemekre” taposott. A piszkos munkát, a takarékszövetkezeti rendszer felszámolását a Mészáros holdudvarában álló takarékos emberek – főképpen a gázmesternek és a kormányfőnek is a földije, Vida József bankár – végezték el, hogy aztán némiképp kistafírozva ők is eltűnjenek a süllyesztőben.
Aztán megérkezett a bankszektorba a miniszterelnök veje, Tiborcz István is. A magyar banki rangsorban nyolcadik Gránit Bankban 40 százalékos tulajdonrésze van – a bank részvényét karácsony előtt vezették be a tőzsdére, azóta az első napi csúcshoz képest több mint 10 százalékot esett, igazolva azokat a károgókat, akik a debütáláskor túlárazottnak tartották a papírt.
A pénzintézet pillanatok alatt megkerülhetetlen szereplőjévé válik a magyar pénzügyi életnek. S miközben a digitális, barátságos és relatíve olcsó bankot szeretik az ügyfelek, az elmúlt bő három évben, Tiborcz beszállása óta rohamtempóban köréje épült univerzális szolgáltató csoport politikai ütőkártya is: bevethető a kormányközeli oligarchák izmosítására. Nemcsak a kézenfekvő hitelekről van itt szó, hanem például a közpénzek titkos magántőkealapokon keresztüli – profi befektetési alapkezelésnek álcázott – kicsorgatásáról is. Más kérdés, hogy a maga nemében egyedülálló Gránit Bankot a kezdetektől felépítő Hegedüs Éva elnök-vezérigazgató a saját személyében látja a garanciát arra, hogy semmilyen politikai nyomásra nem enged a szigorú szakmai sztenderdekből.
Ingatlanpiac
Itt fonódik össze a bankszektor és az építőipar is. Friss hír, hogy január végétől a Gránit Alapkezelő lehetőséget kapott egy olyan ingatlanalap indítására, amelynek a befektetési jegyeit a Magyarországon pénzért tartózkodási engedélyt szerezni vágyóknak értékesítik. Ez időben egybeesett egy másik jelentős hírrel: az állam vagyonkezelője arab befektetőkkel szerződött, hogy a saját ízlésviláguk szerinti luxusvárosrészt építhessenek a 85 hektáros Rákosrendezőn. Mezei halandó el sem képzelheti, mekkora biznisz belefolyni a 250-500 méteres felhőkarcolók négyzetméterenként többmilliós lakásainak az építésébe és hasznosításába. Ha már a Tiborczhoz kötődő eddigi túlméretezett, kereskedelmi ingatlanfejlesztések nem, vagy csak állami segédlettel váltják valóra a profitálmokat.
Simicska idejében ilyesmiről még szó sem nagyon esett, de ebben a körben néhány tízmilliárd forint – amennyiért 2001-ben az állam kiprivatizálta a nagy ingatlanvagyont birtokló CD Hungaryt az OTP-nek, amely aztán továbbadta Garancsi István és Hernádi Zsolt érdekeltségének – ma már nem tétel. Több százmilliárdos projekt például a BudaPart a Mol-torony tőszomszédságában, amit Garancsi, Hernádi és a kedvenc magántőkealapos konstrukcióján keresztül Tiborcz István hármasa futtat. De százmilliárdos beruházást gründol Garancsi és Tiborcz közösen Zuglóban is, a Dürer Parkot, ami építészeti körökben komoly zugólódást váltott ki.
És hiába számították el magukat, és derült ki, hogy a grandiózus irodaházak tömegét nem lehet busás haszonnal kiadni, a kormány nem hagyja, hogy a Simicska-féle időkben még meg sem álmodott módszerekkel kivételezett projektek ne hozzanak elegendő profitot. Durván túlárazva, több mint 600 milliárd forintért megvesz tőlük 350 ezer négyzetméternyi irodát, hogy teljesen indokolatlanul kormányzati intézményeket költöztessen beléjük.
Garancsi új projektje az emblematikus Budapesti Körszálló bontása és luxuslakóházzá alakítása, Tiborcz pedig a hányatott múltú, Szabadság-téri egykori Tőzsdepalota és tévészékház átépítésében érdekelt. Kellenek is az újabb és újabb, tíz- és százmilliárdos projektek, amelyekhez újabb és újabb állami támogatásokat lehet majd kapni. Akárcsak a szállodabizniszhez, amit a felpörgő idegenforgalom Mészáros és Tiborcz esetében végre bőtermőre fordít.
Szűkös a hazai piac, gyakran összekoccannak rajta a csúcsragadozók, a közöttük folyó kusza, egyenként is tízmilliárdos nagyságrendű tranzakciókat természetesen abszolút üzleti indíttatásúnak állítva be. Az elmúlt fél évtizedben látványosan osztozkodtak például a tőzsdén jegyzett, százmilliárdos vagyonú Appeninn ingatlanbefektetőn, amelyben Mészáros, Tiborcz, Balázs Attila és Jellinek Dániel is megfordult, de mára csak az utóbbi maradt benne. A kormányfő veje azzal az álságos indokkal adta el a pakettjét az ingatlanpiacot ledermesztő Covid első hullámában, hogy még véletlenül sem szeretne az állam által támogatott cégben tulajdonos lenni. A támogatott főprojekt akkor a helyi civilek heves ellenállásba ütköző egykori pártüdülő, a Club Aliga átépítése volt, amit aztán Balázs vett a nevére. Bőven jutott nekik konc a Quaestor-birodalom 2015-ös bukása után is – ott is felbukkant Jellinek is, Mészáros is, Tiborcz is. Végül az utóbbi köreihez „sodródott” például a győri ETO-ingatlanvagyon vagy a mátraházi szálloda.
Autópályák
Utat nem csak építeni hatalmas üzlet, hanem üzemeltetni is. Ilyen szempontból pedig Simicska Lajos akkora üzletnek a közelébe sem került, amekkorát Mészáros Lőrinc Szíjj Lászlóval közösen szakított: az állam 35 évre koncesszióba adta a hozzájuk köthető cégeknek a teljes magyar gyorsforgalmi úthálózat kezelését. Az eredeti szerződés szerint évente és kilométerenként 96,2 millió forintot kapnak az államtól – azóta nekik kedvező módon írták át a szerződést.
Turizmus
A turizmus uralásáról lecsúszott Simicska, 2014-ig az Orbán-kormány még nem lendült bele az ágazat megszerzésébe. Akkortájt különösen az dolgoztatta meg a kormányt, hogy az addig szocialista kapcsolatokban bővelkedő Leisztinger Tamás Hunguest szállodaláncát miként tudnák megszerezni. Ezt az erőfeszítést idővel siker koronázta, de a hotelek már nem Simicskához kerültek, hanem Mészáros Lőrinc érdekkörébe.
Egy városi legenda mindenképpen keringett a turizmusban, ami érinthette Simicska idegenforgalmi befektetéseit, mégpedig arról, hogy a semmiből megjelent SCD Group a 2010-es kormányváltás előtti években miként tudta letarolni kempingvásárlásaival a fél Balatont. Akkor a vélt vagy valós bennfentesek úgy oldották fel a hatalmas, de láthatatlan tőke rejtélyeit, hogy a három betű állítólag Simicskára, Csányi Sándorra és Demján Sándorra utalt. A 2008-as válság azonban elsöpörte ezt a befektetői szándékot, és bárkié is volt az SCD, az ingatlanok ebek harmincadjára jutottak. Egészen addig, amíg Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért meg nem jelent a környékén.
Egészségügy
A magánegészségügyben még lehet hova lépni úgy, hogy nem a NER abszolút elitjének adunk pénzt, de azért Mészáros Lőrinc már itt is megjelent. 2020 végén szerzett érdekeltséget a Fájdalom-ambulancia Kft.-ben, ezzel belépett a magánegészségügybe is. Ez a vállalat vásárolta be magát 2023-ban a NER-körökben kedvent Oxygen Wellnessbe. Mészáros lett a vezérigazgatója és 100 százalékos tulajdonosa a 2023 végén bejegyzett VM Medical Zrt.-nek, amely azóta a Budán fogászati központot üzemeltető FullDent Kft.-ben is kisebbségi tulajdonrészt vett. Ezekből néhány százmillió forint az összesített nyereség, ami igazából aprópénz Mészáros többi üzletéhez képest.
Logisztika
Ez a szektor egész sokáig maradt a NER-en kívül, de aztán 2022-ben Tiborcz István kisebbségi tulajdonrészt szerzett a Magyarország piacvezető számító Waberer’sben, később pedig közvetett és közvetlen módon 48,7 százalékosra növelte a részesedését. Ez azért is speciális része a NER terjeszkedésének, mert azon nagyon kevés cég egyike, amely nem csak a határainkon belül versenyképes – nyilván már akkor is az volt, amikor a miniszterelnöki vő átvette.
A Waberer’sen keresztül pedig a vasúti logisztikában is szerepet kapott: 2024 utolsó napjaiban vette meg a cég az ország második legnagyobb vasúti fuvarozója, a GYSEV Cargo 62,5 százalékát.
Szerencsejáték
Az autópályákhoz hasonlóan 35 évre osztották a kaszinó-koncessziókat is. Itt először Andy Vajna volt a nagyágyú, aztán az ő halála után Garancsi István Habony Árpáddal közösen nyomult be a piacra. Most ott tartunk, hogy egy 2024 végi adásvétellel Habony és Garancsi kezében van az ország 11 kaszinója közül már hét.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
