A Város Mindenkié csoport egy 2020-as akciójával a közvécék hiányára igyekezett felhívni a figyelmet. Három aktivista ellen büntetőeljárás indult, amelynek eredményeképpen most megszületett az elsőfokú ítélet – a Pesti Központi Kerületi Bíróság egy évre próbára bocsátotta a három aktivistát, és 118 000 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte őket – olvasható az Utcajogász Egyesület hétfői közleményében.

A Város Mindenkié csoport és az Utcajogász Egyesület már a 2010-es évek közepétől igyekezett ráirányítani az emberek figyelmét egy köztisztasági kérdésre. Budapesten ugyanis – habár közvécék nem álltak rendelkezésre – a rendőrség megbüntette azokat, akik az utcán végezték dolgukat, ami elsősorban a legszegényebbeket, a hajléktalanságban élőket sújtotta. Egy ilyen szabálysértési ügy miatt fordult az Utcajogász 2016 nyarán az alapvető jogok biztosához, aki 2017. márciusi állásfoglalásában előremutató intézkedéseket tett: felkérte a Belügyminisztériumot, hogy fontolja meg a jogszabály-módosítás szükségességét, annak érdekében, hogy törvényi kötelezettséggé váljon a nyilvános illemhelyek működtetésének biztosítása, és felkérte Budapest Főváros főpolgármesterét, hogy a helyzet országos, jogszabályi szinten történő rendezéséig vegye fontolóra a budapesti nyilvános illemhelyek üzemeltetésének önkormányzati feladatként való vállalását. Ám mivel az ombudsmani javaslat nem kötelezte a Fővárost a probléma megoldására, a közvécék száma és állapota a következő években sem igazán változott.

Az AVM aktivistái – a fokozatosság elvét betartva, egy hosszas közéleti kampányt követően – 2020 novemberében újabb figyelemfelkeltő akcióba kezdtek, amelynek keretében stenciles technikával, festékszóróval fújtak fel az illemhelyek hiányára vonatkozó feliratokat a Ferenciek terére és a Városház utcába. 2021 januárjában a három aktivistát gyanúsítottként idézték be a rendőrségre kétszázezer forint kár okozása miatt. A kétszázezer forintot a feliratok eltüntetésére kirendelt takarítócég számlázta ki az V. kerületi önkormányzatnak, ám mint az később a vegyészszakértői véleményből világossá vált, a feliratok acetonnal is eltüntethetők lettek volna, így a megállapított összeg aránytalanul magas volt. Az aktivisták elismerték, hogy a feliratokat felfestették, ám bűnösségüket tagadták. A bíróság 2025. február 25-én kelt ítélete szerint azonban, habár a vádlottak céljai méltányolandók voltak, az általuk választott eszköz nem volt megfelelő, tettükkel korlátozták a Főváros tulajdonhoz való jogát, és megrongálták az addig kifogástalan állapotban lévő térkövet, így a társadalomra veszélyes tettet hajtottak végre.

Az Utcajogász Egyesület véleménye szerint azonban az aktivisták elsősorban politikai véleménynyilvánításhoz való jogukat gyakorolták. „Öt éve húzódik már ez az ügy, a három aktivista mindvégig konzisztensen ugyanazt állította, és következetesen állt ki az igazáért. A bíróság ítélete ellen a vádlottak fellebbezést terjesztenek elő, és én is, a saját jogomon. A véleményünk nem változott az elmúlt öt év alatt: ebben az ügyben a leglényegesebb elem az, hogy a vádlottak az Alaptörvényben foglalt jogukat gyakorolták. Márpedig ebben az esetben nem bűncselekmény történt, amely veszélyes volna a társadalomra, hanem épp ellenkezőleg: tettük társadalmilag hasznos volt” – mondta Dr. Tran Dániel, az Utcajogász önkéntes ügyvédje.